Translate

2018. október 14., vasárnap

Európai Madármegfigyelő Napok (EMN), 2018


A tavalyi évben már csatlakoztunk az EMN madárfaj számláló programjához, ami nemcsak hazai, hanem Európai szinten fogja össze a lelkes madárbarátokat. Miközben a friss, szabad levegőn kirándultunk, távcsövekkel figyeltük és fotóztuk a vonuló madarakat.
A BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumát képviselve, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatközpontjába megküldtem:

Helyszín: Kápolnásnyék, Velence, Dinnyés

Fajok: 1. leggyakoribb: seregély (180),   2. leggyakoribb: nyári lúd (120) 3. leggyakoribb: kék galamb (50)

Egyéb fajok: házi veréb (10), balkáni gerle (5), örvös galamb (1), csóka (3), holló (2), vetési varjú (2), szarka (2), dolmányos varjú (5), nagy kócsag (3), szürke gém (1), tőkés réce (10), sárgalábú sirály (1 példány, nem megerősített adat), dankasirály (1), káró katona (4)
Összes példányszám: 401, fajok száma: 17.

A Dinnyési-fertő, háttérben Székesfehérvár
Barátposzáta tojó
Zöld levelibéka
A kellemes időjárás sokakat csalogatott a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területre. Mintegy 70 fős csoport a Madárdal Tanösvény bejáratánál, a gólyafészek alatt gyülekezett, reggel 9 órakor. A csoport 2 részre vált szét, az egyik csoport madárgyűrűzéssel kezdett, mi pedig a túrával. Utunk szarvasmarhákkal legeltetett gyepeken keresztül haladt, miközben a szikes talaj magas sótartalmához jól alkalmazkodott növényekre (pl. sziksófű, sziki őszirózsa, sziki cickafark, heverő sóballa) hívta fel figyelmünket a túra vezetője.

Túra a fokozottan védett területen
Szikes talaj, sótűrő növényekkel
Sziki őszirózsa
 Az ősz kellemesen meleg napsugarait sáskák, fiatal fürge gyíkok, szitakötők, zöld levelibékák is igyekeztek kihasználni, ezzel lehetőséget adtak életmódjuk tanulmányozására. A kitartó résztvevők madárgyűrűzésbe is bepillanthattak a fokozottan védett területen vezetett túrát követően.

Fiatal fürge gyík
 
Az MME pár nappal később közzétette az idei, egyben 25. EMN eredményeit, amely alapján Magyarország első helyen végzett a megfigyelő személyek számát tekintve (4 945 fő), a másik kettő kategóriában (rendezvényhelyszínek száma, látott madarak száma) szintén dobogós helyezést ért el.
Az EMN tulajdonképpen verseny is az országok között, amelyen az utóbbi években Magyarország többször is dobogós volt!

Füstifecske
Atalanta lepke
Kéneslepke
Racka juh
Így nem lehet eltévedni

 


























2018. október 12., péntek

Bisel-projekt

Szeptember 3. hetében a 9. osztályos tanulók Bisel-vizsgálatokat végeztek a Rákos-patakon és a Szilas-patakon. Egy alkalommal a 12. C osztály is kilátogatott a méréseket megtekinteni. A kellemes időjárás kedvezett a terepi programnak, ezért a mérések mellett a jegyzőkönyveket is a patakok partján készítettük el. A makrogerinctelenek lárvái között azonosítottunk teleszkópszemű kérészt, zöld óriásacsát, színesszárnyú szitakötőt, szövőtegzest, árvaszúnyogot.

Acsa lárva
Acsák
Színes szárnyú szitakötő (sávos szitakötő) lárvája
Légivadász lárva
Anisoptera -egyenlőtlenszárnyú szitakötők-zöld óriásacsa lárvája
Színesszárnyú szitakötő és szövőtegzesek
Teleszkópszemű kérész
Teleszkópszemű kérész
Levedlett hüllőbőr darabka
Szelíd fali gyíkok a Szilas-patak partján szeptember 18-án, majd 2 nap múlva újabb fali gyíkkal találkoztunk, ld. alábbi képeken.
Kukucs



Néhány meglepetés is ért bennünket: éppen az átalakulásukat befejező, fiatal nagy tavibékákat, fali gyíkokat, sőt a vágó csík egy példányát is megtaláltuk. A fotózásuk után gyorsan szabadon engedtünk minden állatot, mivel ezek mind védettek. 

Feltehetően nagy tavibéka fiatal példánya, ami átalakulását éppen most fejezi be.
Tarka gébek és egy vágó csík a Rákos-patakból
A projekt zárásához változatos projekt termékek készültek: prezi, ppt, plakátok, és egy, a Bisel-logóban látható álkérész sütemény.

Jegyzőkönyv írása és kutakodás
Mintavétel a Rákos-patakon
A felforgatott köveken szövőtegzesek rejtőznek
Akcióban a 9. D osztály
Pióca a Szilas-patakból
Nitrát-mérés
pH-mérés univerzális indikátorpapírral (fotó: Vad Avar)
Előkészületek a Szilas-patakon (fotó: Vad Avar)
Mintavétel a Szilas-patak cinkotai szakaszán (fotó: Vad Avar)
Összesen 5 mérést (3 mérést a Rákos-patakon, 2 vizsgálatot a Szilas-patakon) végeztünk a kora őszi időszakban. Természetesen nem zárult le a Bisel-program, az országos verseny keretében egy 5 fős csapat folytatja vizsgálatait a Rákos-patakon. 

Képek a Bisel-projekt eseményeiből, diaképeiből:

A 9. c projekt terméke
A 9. d projekt képei
Mikó Marci és a Bisel-logó kókuszos süteményből

2018. szeptember 17., hétfő

Kulturális Örökség Napja az Újpesti Lepkemúzeumban


Budapest számos helyszíne közül választhattunk az idei KÖN alkalmából. A jó időjárás nemcsak a külső programoknak kedvezett, hanem annak is, hogy egy kis virtuális utazást tegyünk a trópusok rovarvilágába. Az Újpesti Lepkemúzeumban gyönyörű tárlat fogadta az ide látogatókat. Két kedves szakmai vezető kalauzolta a vendégeket. A Kárpát-medence és a távoli kontinensek lepkefaunájának sokszínűsége hosszú nézelődésre, fotózásra marasztalt.
A gyűjtemény Juhász György hagyatéka, aki nemcsak mesterszakács volt, hanem szabad idejében olyan egzotikus tájakra szervezett expedíciókat többek között, mint Bolívia vagy Madagaszkár. Szerencsésnek érezheti magát az ide látogató, mivel ma már nemcsak kutatók számára elérhető a gyűjtemény. Különleges, védett hazai fajokat is megtekinthetünk: apolló-lepke, gyászlepke, nagy színjátszólepke. A lepkéken kívül trópusi levéllábú sáskákat, óriási góliátbogarakat, díszes cincéreket, ősmaradványokat, emlős koponyákat, ásványokat őriznek a vitrinek, üvegfedeles dobozok.
A törzsi kultúrákból is kaphatunk ízelítőt, így a kiállítás méltó helyet kapott a Kulturális Örökség Napjai programok között.





2018. szeptember 2., vasárnap

A rákosi vipera védelme

Több éve rendeznek a Rákosivipera-védelmi Központban -általában szeptember első hétvégéjén- nyílt napot, amikor a látogatók testközelből ismerhetik meg ezt a csodálatos hüllőt, valamint a faj védelmére irányuló komplex kutatásba nyerhetnek betekintést.
Magyarország legveszélyeztetettebb állata a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis, eszmei értéke 1.000.000 Ft), amelynek a megmentésére indított LIFE - fajvédelmi program nemzetközileg elismertté és sikeressé vált, a szakemberek kitartó munkájának köszönhetően.
Hazánk  legritkább, fokozottan védett hüllője a rákosi vipera, 1974 óta élvez védettségi státuszt. A faj populációja annyira megfogyatkozott, hogy megmentése érdekében Kunpeszéren fajvédelmi központot létesítettek, Péchy Tamás vezetésével. 
A rákosi vipera izolált foltokban él, bécsi állománya kipusztult, a Romániában fellelhető 2 db. állománya (Kolozs és Fehér megyékben kijelölt Natura 2000 területeken) zsugorodott. Natura 2000 jelölő faj lévén, hazai élőhelyei Natura 2000 területek is egyben: Hanság, Turjánvidék, Bócsa-bugaci homokpuszta, Felső-kiskunsági turjánvidék. A populációk kb. 50-100, 70-110, illetve 150-250 egyedből állnak. A kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központ szabad terráriumaiban végzett fajmentésnek köszönhetően a hazai teljes állomány napjainkra megduplázódott, az 1000-et közelíti.
Hazai kutatók, az irodalmi adatok alapján 27 élőhelyet találtak egyetemistákkal, ahol 1-1 gyepfoltot 3 évig vizsgáltak. Az állományfelmérés eredményeként 11 kisebb populációt találtak, ebből 9-et a Duna-Tisza közén, 2-t a Fertő-Hanságban. A Rákosivipera-védelmi Központ a megalapításkor 10 darab, különböző élőhelyekről származó állat befogására és tenyésztésére kapott engedélyt. Az állatokat gondosan választják ki, amelyek 2 éves korukra már ivarérettek, azonban gyakran csak 3-4 éves korukban állítják őket párba. Átlagosan 6-7 példány születik, amelyeket 2010-től bocsátanak a szabadba, évente 60-80 példányszámban. A visszafogások alapján 70 %-uk marad életben a természetben, köszönhetően az élőhelyeken végzett gyeprekonstrukciós munkálatoknak. Köztudott, hogy a rákosi vipera csak magas fűben tud elrejtőzni ragadozói elől, ezért ezen gyepek kaszálása, bolygatása - a rajtuk végzett mezőgazdasági tevékenységekkel (pl. gépesített kaszálás, szántás, gyepek égetése) - káros hatással van a kígyóra. Ráadásul a rendszeres kaszálással homogenizálódik a gyep, ami a vipera táplálékbázisát képező tücskök, szöcskék és sáskák diverzitásának és állományának csökkenéséhez vezet. A helyzetet az is ronthatja, hogy a viperák mélyebben fekvő területekre szorulnak, ahol viszont a nagyobb belvíz következtében megfulladhatnak. A viperák élőhelyeinek beszűkülésében az ember jelenléte vitathatatlan
Szerencsére mindezek elkerülése végett a rákosi vipera élőhelyeit érzékeny természeti területekként (ÉTT) tartják nyilván, amelyeken az érintett helyi gazdák önkéntesen vállalt korlátozások mellett folytathatnak természetkímélő gazdálkodást. Ösztönzésükben az anyagi támogatáson túl az MME-nek és a nemzeti park igazgatóságoknak is nagy szerepe van.
A korábban említett Turjánvidék nemcsak Natura2000 területként, hanem különösen fontos ÉTT-ként is kijelölésre került, így ezen terület viperaállományának megőrzése kétszeresen biztosított.
Rákosi vipera a mesterségesen telepített telelőüreg mellett
A frissen kelt viperák alig hosszabbak 12-16 cm-nél
A befogás idején kesztyűt érdemes viselni
A rákosi vipera harapása méhcsípéshez hasonló súlyosságú tüneteket okoz
Kunpeszéri táj: kis dombocskák, magas füvű gyepekkel

Javasolt oldalak, szakirodalom:
http://www.rakosivipera.hu/
Turjánvidék herpetofaunája, a felső Turjánvidék viperaélőhelyei

2018. augusztus 8., szerda

Varázslatos Erdély

Több, mint ezer kép készült egy hetes erdélyi utazásunk során, melyek közül megpróbáltam kiválogatni azokat, amelyek Erdély természeti értékeit igyekeznek feltárni.
A sok kulturális program mellett jutott némi idő a geológiai értékek tanulmányozására, vagy az állat- és növénytani értékek fotózására is. Dús füvű hegyi legelők, sztyepprétek, sziklagyepek, fennsíkok, páradús erdők élővilágába nyertünk bepillantást.
Az alábbi válogatás egy kis ízelítőt nyújt a sok természeti látványosságból.
Parajd (Sóhát, "Sóháttya" - 576 m)
A Tordai-hasadék 200 méterre kiemelkedő sziklái
Botanikusok mekkája: Erdély mintegy 3500 növényfajából 997 található meg a Tordai-hasadékban
Székelykő (Torockó), ahol 2-szer kel fel a Nap
Gyilkos-tó, háttérben a Kis-Cohárd sziklatömb
980 m tengerszintfeletti magasságú Gyilkos-tó
Királyhágói panoráma (HDR kép)

Hargitai táj
Farkaslakai (Hargita-megye) szállásunktól 2-3 km-re gyalogoltunk fel a közeli dombra, kora reggel. A Nap sugarai idilli festménnyé varázsolták a tájat. A meleg fények, színek mellé pacsirták éneke társult.
Szelíd lankák és nyugalmat árasztó kék hegyek
Pompás hegyi rét - életemben ennyi vadvirágot egy helyen nem láttam még.
Fennsík
Csomós harangvirág (Campanula glomerata) egy hegyi réten -felül- és -alul- Dianthus sp. faj (talán éppen a nagy szegfű - Dianthus gignateiformis- a Tordai-hasadékból)

Európai zergeboglár (Trollius europaeus) - jégkorszaki maradványfaj, mely termetes, sárga virágával messziről kitűnt a hegyi réten. Magyarországon védett faj, eszmei értéke 50 000 Ft.
Fehér zászpa (Veratrum album) egy alpesi legelőn. Hazánkban védett, értéke 5000 Ft.
Harangvirág fajok (Campanula sp.)



Háromszínű árvácska (Viola tricolor) egy tehenek által legelt réten
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) a Békás-szorosban - a képről határozta Albrecht Éva
Terebélyes harangvirágok (Campanula patula) a Gyilkos-tó partján
Kárpáti endemizmus: kárpáti sisakvirág (Aconitum moldavicum) a Gyilkos-tó körüli ösvényen. Védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) egy hegyi kaszálóréten. Magyarországon védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft
Rózsás pozdor (Scorzonera rosea) - határozta a FB csoportja
Sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora) a Békás-szoros törmeléklejtőjén
 A teleki virág (Telekia speciosa) a hegyvidéki ligeterdőkben és patakok partján tűnt fel. Nálunk védett, 10 000 Ft a természetvédelmi értéke.
Több sárgahasú unkát (Bombina variegata) találtunk a Medve-tó (502 m tszfm.) környékén kialakított tanösvény bejárása során, erdei pocsolyákban és vizes árokban hallatták hangjukat. Védett faj, 50 000 Ft az eszmei értéke.
Székelykapu és gyümölcsös
Túra a Békás-szorosban
Jellegzetes leveleiről felismerhető a fecsketárnics (Gentiana asclepiadea). Ezt a példányt a Gyilkos-tó melletti tűlevelű-elegyes erdőben találtuk. Virágait augusztusban hozza.
Közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria) a Tordai-hasadék sziklás lejtőjén
Kis fehérsávoslepke (Neptis sappho) a Tordai-hasadék egyik jellemző lepkefaja
A Medve-tó környéki tanösvényen kellemes sétát tettünk, miután megmártóztunk a sókarszton képződött Medve-tó hűsítő vizében.

Árvalányhajas rét

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budapest Budapest madarai busalepkék cifrarák Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely élőhelykezelés Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény gombák Gödöllő gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezeti nevelés kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kunpeszér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek légivadász lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Ostracoda öko ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés

Translate