Translate

2020. május 1., péntek

Zsoldos Árpád ismeretterjesztő blogja újra indul

Szeretném mindenki figyelmébe ajánlani Zsoldos Árpád, Magyarország első számú környezeti nevelőjének "Hangvadász"blogját, ami ezen a linken érhető el:

https://hangvadasz.blogspot.com/2020/05/a-magasban-eneklo-mezei-pacsirta-alauda.html

Sok sikert és sok olvasót kívánok Árpinak!

2020. április 11., szombat

Kisfilm a pesterzsébeti Kiserdő védelem alá helyezéséért

Elkészítettem egy átfogó kisfilmet a pesterzsébeti Kiserdő természeti értékeinek ismételt bemutatására. 2012 tavasza és 2019 ősze között, számolgatásaim alapján megközelítőleg 240 óra természetjárásból, 43 Gigányi fotóanyagból és egyéb dokumentációból válogatva, 255 fényképen keresztül ismerheti meg az érdeklődő 6 tipikus élőhely 125 növény-, gomba-és állatfaját. 

A természetes társulásalkotó fajokon kívül megismerkedhetnek a sajnos betelepült, vagy időszakosan megtalált invazív fajokkal is.
Aki eddig is figyelemmel kísérte a Kiserdő élővilágát, az tudja, hogy az itt bemutatott fajok felét teszik ki az összesnek.

Az első fajlistát 2012 májusában tettük közzé, az Otthon az erdőben pályázat kiegészítő anyagaként.  2012-2016 között a herpetofauna volt  az egyik fő célcsoport, számos adatrögzítéssel ) kétéltű faj - a hazai kétéltűállomány fajszámának fele-, 7 hüllőfaj -az összes hazai fajszám 17-). Ezt követően a 2015-2017-es év nagyobb szabású természetvédelmi monitorozásai, az önkormányzati bejárás, a 2018-as Európai Madármegfigyelő Napokon tett faj-és egyedszámlálás, végül a 2019. évi transzektes lepkemonitorozás zárta az eddigi fajösszesítést. Csak a lepkefajok száma 51, nem beszélve a gazdag ízeltlábú faunáról: hasznos beporzók, védett szitakötő, extrém sáska színesítik a palettát. Mindez Budapesten!

Az eddig vezetett dokumentumaim alapján az egyes csoportok fajszáma:
növény (46 -ebből 3 védett), gomba (4- ebből 1 védett), emlős (10 -ebből 2 védett), madár (57 -ebből 56 védett), hüllő (8 - mind védett), kétéltű (9 -mind védett), pókok (6 -ebből 1 védett), szitakötők (11 - ebből 1 védett ), lepke (51 - ebből 9 védett), sáska (1 -1 védett), szöcske (2), méhek, darazsak (5 -ebből 1 védett), hangyák (2), katicabogarak (3), legyek (4), vízi makrogerinctelenek (11), szárazföldi poloskák (4), egyéb bogarak (5), vízi és szárazföldi puhatestűek (6), cincérek (1), tetvek (2), fátyolka (2). Ez összesen 250 faj, amelyből 92 védett faj, a teljes fajszám 36,8 %-a!

Megjegyzés a filmhez: a videóban a vörös légivadászt védett fajként mutattam be, azonban a 12/2001 (V. 9.) KöM rendelet alapján, nem szerepel a Magyarországon védett fajok listáján.

A film itt tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=AuU9Xr8bxpI&t=46s


2019. december 20., péntek

ÖKO HÍRNÖK Képzés a HUMUSZ tanfolyamon

Projekt / Kampány feladat

Szlogen:
„Legyél Te is egy napra természetkutató!”

Téma:
Ökoszisztéma szolgáltatások
Mit tudnak nyújtani a városi zöldfelületek az embernek és az élővilágnak?
Vizsgálatot végzők: 9. D osztály
Témavezető: Tóth Marietta biológia-környezettan szakos tanár

Előzmények: Az osztály az idei tanévben már 2 természethez kapcsolódó projektben részt vett, így ezek folytatásaként, kiegészítéseként illesztettük be a jelenlegi kampányt.
A megküldött tervezethez képest lettek eltérések, az időjárás és a természeti életközösségek bizonytalan vizsgálhatósága miatt végül csak a rovargyűjtést alkalmaztuk, ebben volt is 2 lelkes diák, akik tapasztalattal is rendelkeztek a kopogtató ernyőzésben.

Az első alkalommal körbejártuk az alábbi fogalmakat:
1. Ökoszisztéma: élő rendszerek (élőlények) és élettelen rendszerek (talaj, víz, levegő)
2. Szolgáltatások csoportjai:
1. Ellátó pl. élelem, faanyag, energia, gyógyszer
2. Szabályozó: vízháztartás, egészség
3. Kulturális: esztétikai, kirándulás, stb.

A kutatást lépésekre bontottuk:
A kutatás lépései (leírtuk a füzetbe, majd folyamatosan pipáltuk, amivel elkészültünk)
1. Probléma meghatározása (kérdésfeltevés)
2. Kutatási előzmények feltárása (szakirodalom)
3. Hipotézisalkotás
4. Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása
5. Vizsgálandó minta kiválasztása
6. Kutatás megvalósítása
7. Adatok elemzése, következtetések, elméletek alkotása
8. Eredmények összegzése, prezentálása
(forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_pedagogiai_kutatasmodszertan/tananyag/JEGYZET-05-1.2._A_kutatas_lepesei__a_kut.scorml) 

Második alkalommal elvégeztük a vizsgálatokat kis csoportos munkában:
1. Járdaökológia
- az iskolakerítés mentén, lépésenként (1-1 méterenként) megfigyeltük, hogy hányféle és hány darab növény fordul elő.
- mérés módszere, eszköze:
a) Adataink:
fajok száma: 7 faj, 25 méteren belül
fajok neve: lágyszárú, gyomfajok
egyedszám vagy borítás: a teljes járdafelület 10 %-át teszi ki a mintaterületünk, ennek több, mint 50 %-át borította az általunk vizsgált növényzet
b) Ökológiai igényeik, tűrőképességük és az ember számára nyújtott szolgáltatás jellege: a növényzet jól tűri a zavarást, üde színfoltot képeznek a kerítés mellett.