Translate

2019. február 3., vasárnap

Öröm-bánat pontok a Rákos-patak környezetében

A Bisel országos verseny 3. fordulójához készítettünk egy öröm-bánat térképet, amely segít rámutatni azokra az értékekre a Rákos-patak egy lakott területen áthaladó szakaszán - a Kerepesi út közelében -, ahol felméréseinket, megfigyeléseinket végezzük.
Magyarázataink:


 A teleszkópszemű kérész: jó jelzőfaj; ahol megjelenik, ott tiszta a víz.
További kérészfaj növeli biodiverzitást.
A csigának szerepe van a vízi ökoszisztémában.
A színes szárnyú szitakötő: a kifejlett szitakötő feltűnő (és szép), városi környezetben találkozni
vele nem mindennapi; a biológiai sokféleséget növeli;
Szövőtegzes: jó jel, mert tisztább vizekben él.
 Szúnyoglárva: jó is, mert táplálékállat, és rossz is, mert a kifejlett rovarok kellemetlenek az
ember számára;
Tarka géb: viszonylag gyakori halfaj, amiből arra következtethetünk, hogy nem horgásszák/
/gyűjtik/fogják el őket a környéken;vágó csík: védett hal; 
A patakparti növényzetet nem védett növények (gyomnövényzet) alkotják, mégis egy üde színfolt
a környéken.
A vezeték ugyanakkor a madarak biztonságát veszélyeztetheti.
Récék a Rákos-patak fölött


Öröm-bánat térkép
Öröm-bánat térkép
A Rákos-patak a 2018. decemberi bejárás során
Bolharák - Kiss Kinga rajza
Szitakötő lárva - Kiss Kinga illusztrációja

Madarakat figyelünk

A séta közben összeszedtük a parton lévő szemetet




Bisel 3. forduló

BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma

Neumann Csapat
Budapest, 2019. 01. 18.

2019. január 13., vasárnap

Tettünk a begyért

Csepelen az Akácfa utcai Kiserdőben és a Tamariska-dombon tettünk látogatást Rimóczi Kata barátnőmmel. Erdei fülesbaglyokat kerestünk, ám helyettük sok, apró énekesmadár, kék cinke, széncinke, zöldike, őszapó fogadott bennünket, miközben faggyúkarikával kedveskedtünk nekik.
Az előbbi erdőt az MME Tápiómenti Csoportja tartja karban. Szép illusztrációkat tartalmazó, felújított táblákat helyeztek ki, amelyek alapján tájékozódhatunk a helyi madár-és kisemlős világról. A Tamariska-domb országos védelmet élvező természetvédelmi terület, egy igazi gyöngyszem a városban.










Fotók: Rimóczi Katalin, Tóth Marietta

2019. január 4., péntek

Év Fajai 2019-ben

Itt vannak 2019 "győztesei":

Az Év Kétéltűje:
foltos szalamandra

Az Év Vadvirága: 
magyar zergevirág

 Az Év Rovara:
havasi cincér

Az Év Madara:
gólyatöcs (fotó: Orbán Zoltán, forrás: mme.hu)

2019 év madara - a gólyatöcs (Fotó: Orbán Zoltán)

Az Év Emlőse:
eurázsiai hiúz



 Az Év Hala:
Vörösszárnyú keszeg (forrás: Magyar Haltani Társaság)

Az Év Hüllője:
elevenszülő gyík (fotó: Halpern Bálint, forrás: herpterkep.mme.hu)


Az Év Fája:
sajmeggy (forrás: Országos Erdészeti Egyesület, fotó: Dr. Udvardy László)



Az Év Rovara 2019-ben

Havasi cincér (Bakonybél)
Az elmúlt években nagy figyelemmel követem nyomon az Év Fajai szavazást, mert úgy gondolom, hogy laikus körökben a közös szavazásra invitálással sok emberhez juthatnak el értékes, ritka, természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú fajokról szóló ismertetők. Ezáltal mindenki egy kicsit magáénak érezheti hazánk értékeinek megóvását. 
A Magyar Rovartani Társaság 2019-re meghirdetett versenyfajai közül kettő is közel áll a szívemhez, mivel a kis Apolló-lepke és a havasi cincér is olyan rovarok, amelyekkel az első találkozásom élménye "bevésődött" az emlékeimbe.
Örömmel tölt el, hogy a havasi cincér, Magyarország egyik legelőkelőbb ízeltlábúja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata kapta a legtöbb szavazatot.
A részletes ismertető a Magyar Természettudományi Múzeum blogjában olvasható, amihez szeretném a saját rövid bejegyzésemet is mellékelni.



További cincéres fotóim:
Lucerna darázscincér (Felsőrákosi-rétek Tanösvény)
Gyászcincér (Páty)
Tölgyes-tövises cincér (Börzsöny)
Tölgy-gyökércincér hím piros vállal (Nagy-Szénás) - határozás: Rahmé Nikola
Nagy hőscincér (Normafa)

Fekete gyalogcincér (Börzsöny)
Kétsávos gyalogcincér (Börzsöny)


2018. december 29., szombat

Tél a Kis-Dunán


December 15-én egyik pillanatról a másikra óriási hópelyhek kezdek hullani. Rövid időn belül vastag hóréteg borította a fák ágait, száraz leveleit. A friss, ropogós hó fotózásra invitált, amit úgy éreztem, nem hagyhatok ki. Választásom a  csepeli Kis-Duna-ágra esett. A partról bütykös hattyúk, tőkés récék, kis vöcsök, szárcsák, dankasirályok, és egy kormorán kontúrja rajzolódott ki a vizen.


Kis-Duna part
Bütykös hattyúk
"Szellem madarak": szárcsák
Kárókatona
Téli ruhába öltözött dankasirály
Hóréteg

2018. november 18., vasárnap

Madáretetés a Neumannban

November 9-én a 9. B osztály tanulóinak bevonásával megkezdtük a téli madáretetést. 
Bár az időjárás napközben kellemes, őszies, hajnalra kellően lehűl az időjárás. Az apróbb testű madarak szervezete könnyen legyengül 1 nap kihagyás után is, ezért annak biztosítására, hogy az etetők folyamatosan feltöltöttek maradjanak, több diákot vontunk be. Miután ellenőriztük a különböző etetők állapotát, a madarak egyik lekedveltebb eleségével, fekete napraforgó maggal töltöttük fel őket. A kihelyezésnél ügyeltünk arra is, hogy a madarak számára elérhető magasságban, ugyanakkor a környező lakótelepi házakból esetlegesen kijutó házi macskák számára elérhetetlen helyre kerüljenek a madáretetők. Az iskola udvarában több cserje és fa található, amelyeken az etetőn táplálkozó madarak hamar menedéket találnak, ha ragadozó közeledik. A mezei verebek a közeli bokorban rejtőzködve figyelték a munkánkat, mi pedig izgatottan vártuk, hogy a hétvége folyamán vajon rátalálnak-e a madarak az etetőkre.
2 nap múlva, hétfőn reggel már két etetőből is kifogyott az eleség, tehát a madarak gyorsan rájuk találtak. Ez annak tudható be, hogy az előző időszakban is etettük a téli vendégeket, ők pedig megjegyezték az etetők helyét, ezért találtak rá rövid időn belül. 
Még bő másfél hónap van hátra a "2018, a Madarak Éve" nemzetközi akcióprogramból, amelyhez az MME csatlakozva, a partnerszervezeteket, madárbarát kertet gondozó iskolákat, intézményeket segít havi rendszerességgel megjelenő tanácsaival.

Széncinegék

Egy kis segítség a téli madarak felismeréséhez
http://www.mme.hu/2018-madarak-eve-tegyel-begyer

Vadlúdmegfigyelés a Dinnyési-fertőn

Az MME Budapesti Helyi csoportja november 17-én vadlúdkereső túrát vezetett a fokozottan védett Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területen. A kissé szeles, előző napokhoz képest hideg időjárás ellenére is nagy létszámú, kellemes társaság gyülekezett reggel 9 órakor a vasútállomáson.
A falu határán, az aszfaltutat követve sétáltunk be a tanösvényre. A nagyobb madármozgást a nádas széléről figyeltük meg. Juhász Imre bácsi, Horváth Gábor és Berényi Zsombor vezették a tartalmas túrát, amely során az alábbi fajokat azonosítottuk: vetési lúd, nyári lúd, vörösnyakú lúd, nagy lilik,  sárszalonka, nagy bukó, fütyülő réce, kontyos réce, kendermagos réce, csörgő réce, nagy póling, füstös réce, barna rétihéja, réti sas, nagy kócsag, szürke gém, tőkés réce, búbos vöcsök. Legalább 10 teleszkópot, spektívet bocsátottak az érdeklődők rendelkezésére a több órányi program alatt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park engedélyével jutottunk a madártoronyba, ahonnan igazán szép kilátás nyílt a kék színben ragyogó fertő víztükrére és madárvilágára. 
Legmegkapóbb élmény, látvány az volt, amikor feltűnt egy réti sas a fertő fölött, és riadalmat keltve a vízről a levegőbe kényszerítette a több ezres vadlúdcsapatot.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja
A legfiatalabb résztvevő
Nagy bukók
Fütyülő récék
Nagy lilik

Felriasztott lúdcsapat

Megfigyelésre készen

Címkék

2018 Madarak Éve 2019 Év Fajai Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok Akácfa utcai Kiserdő alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budapest Budapest madarai busalepkék cifrarák Ciliata cincérek civil Cladocera Copepoda csapdázás Csepel csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyés Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely élőhelykezelés Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély Erdőmentők Alapítvány Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Ezt elemezd fajvédelem Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás Fővárosi Állat-és Növénykert fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény gombák Gödöllő gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet jégmadár kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kék vércse kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás Kis-Duna kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezetanalitika környezeti nevelés kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kunpeszér kuszma kutatás Kutatók Éjszakája kvadrát Lacerta viridis laposférgek légivadász lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Ostracoda öko ökológia öröm-bánat térkép őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szalakóta szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás Tamariska-domb tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola Tisza-tó tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény vadlúd Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett halak védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi növények vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés

Translate