Translate

2018. november 18., vasárnap

Madáretetés a Neumannban

November 9-én a 9. B osztály tanulóinak bevonásával megkezdtük a téli madáretetést. 
Bár az időjárás napközben kellemes, őszies, hajnalra kellően lehűl az időjárás. Az apróbb testű madarak szervezete könnyen legyengül 1 nap kihagyás után is, ezért annak biztosítására, hogy az etetők folyamatosan feltöltöttek maradjanak, több diákot vontunk be. Miután ellenőriztük a különböző etetők állapotát, a madarak egyik lekedveltebb eleségével, fekete napraforgó maggal töltöttük fel őket. A kihelyezésnél ügyeltünk arra is, hogy a madarak számára elérhető magasságban, ugyanakkor a környező lakótelepi házakból esetlegesen kijutó házi macskák számára elérhetetlen helyre kerüljenek a madáretetők. Az iskola udvarában több cserje és fa található, amelyeken az etetőn táplálkozó madarak hamar menedéket találnak, ha ragadozó közeledik. A mezei verebek a közeli bokorban rejtőzködve figyelték a munkánkat, mi pedig izgatottan vártuk, hogy a hétvége folyamán vajon rátalálnak-e a madarak az etetőkre.
2 nap múlva, hétfőn reggel már két etetőből is kifogyott az eleség, tehát a madarak gyorsan rájuk találtak. Ez annak tudható be, hogy az előző időszakban is etettük a téli vendégeket, ők pedig megjegyezték az etetők helyét, ezért találtak rá rövid időn belül. 
Még bő másfél hónap van hátra a "2018, a Madarak Éve" nemzetközi akcióprogramból, amelyhez az MME csatlakozva, a partnerszervezeteket, madárbarát kertet gondozó iskolákat, intézményeket segít havi rendszerességgel megjelenő tanácsaival.

Széncinegék

Egy kis segítség a téli madarak felismeréséhez
http://www.mme.hu/2018-madarak-eve-tegyel-begyer

Vadlúdmegfigyelés a Dinnyési-fertőn

Az MME Budapesti Helyi csoportja november 17-én vadlúdkereső túrát vezetett a fokozottan védett Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területen. A kissé szeles, előző napokhoz képest hideg időjárás ellenére is nagy létszámú, kellemes társaság gyülekezett reggel 9 órakor a vasútállomáson.
A falu határán, az aszfaltutat követve sétáltunk be a tanösvényre. A nagyobb madármozgást a nádas széléről figyeltük meg. Juhász Imre bácsi, Horváth Gábor és Berényi Zsombor vezették a tartalmas túrát, amely során az alábbi fajokat azonosítottuk: vetési lúd, nyári lúd, vörösnyakú lúd, nagy lilik,  sárszalonka, nagy bukó, fütyülő réce, kontyos réce, kendermagos réce, csörgő réce, nagy póling, füstös réce, barna rétihéja, réti sas, nagy kócsag, szürke gém, tőkés réce, búbos vöcsök. Legalább 10 teleszkópot, spektívet bocsátottak az érdeklődők rendelkezésére a több órányi program alatt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park engedélyével jutottunk a madártoronyba, ahonnan igazán szép kilátás nyílt a kék színben ragyogó fertő víztükrére és madárvilágára. 
Legmegkapóbb élmény, látvány az volt, amikor feltűnt egy réti sas a fertő fölött, és riadalmat keltve a vízről a levegőbe kényszerítette a több ezres vadlúdcsapatot.
Az MME Budapesti Helyi Csoportja
A legfiatalabb résztvevő
Nagy bukók
Fütyülő récék
Nagy lilik

Felriasztott lúdcsapat

Megfigyelésre készen

2018. november 12., hétfő

Ezt elemezd! - az Erdőmentők Alapítvány továbbképzése

Természetvédelmi analitikai monitoring tevékenységéhez "Ezt elemezd!" c. programjában képezte tovább az Erdőmentők Alapítvány Budapest 16. kerületében található Móra Ferenc Általános Iskolában azokat a tanárokat, akik elhivatottságot éreznek az iskolájuk környezetében fellelhető erdő, park, patak környezeti állapotának nyomon követéséhez, valamint az esetlegesen bekövetkező szennyeződésük elleni beavatkozás megtételéhez. 
Az elméleti alapok és egyszerű praktikák megismerése után felkerestük a közeli Szilas-patakot, amelyből vízmintát merítettünk a kémiai vizsgálatokhoz. Egy kis erdőben a talaj felső 20 cm-es rétegéből vettünk pontmintát, az erdőalkotó fafajok listáját rögzítettük, beszélgettünk a pelevédelemről, biselről.
A kellemes séta végeztével megkezdtük az analitikai méréseket: pH, oldott ólom, klorid ion, oldott oxigén, illetve Arany-féle kötöttség, humuszérettség és -tartalom meghatározása következett.
A kísérletek közben "jó diák" módjára csipegettünk a külön asztalon tálalt apró süteményekből, pogácsából.

Aprócska mérleg, amely század pontossággal mér, 200 g-ig
"Eszközpark": Erlenmeyer-lombik, főzőpohár, mérőhenger, spriccflaska, kémcső, borszeszégő, gyufa, tálca, kémcsőállvány, Bunsen-állvány, tölcsér, szorítódió, büretta, pipetta, üvegbot, vegyszerkanál, befőttes üveg, spárga, olló, kalapács, szög, mérőszalag, kerti ásó, nylon zacskó, alkoholos filctoll
Kellemes fogadtatás
Képzést tartók: Kissné Dóczy Emília, Csanádi Viktor, Enczi Klára
Vízmintavétel és átlátszóság vizsgálata
Híd a Szilas-patakon
Kloridion meghatározása titrálással
Humuszérettség meghatározása
Az Alapítvány a Merck Kft-vel együttműködve szervezte meg a továbbképzést, a résztvevők számára oklevelet nyújtott át.
Kollégáim nevében is köszönöm a meghívást, a meglévő ismereteimet sikerült új, hasznos információkkal kiegészíteni.

Javasolt honlap:

2018. október 29., hétfő

Madárvédelem a Felső-Kiskunságban

Az MME őszi előadás sorozatában október 10-én Szász László előadása kapott helyet.
Az előadás több madárfaj költésének segítését mutatta be számos szép fotó kíséretében. A fotók között akadt olyan is, aminek segítségével elképzelhettük, vajon egy magas fán lévő fészekben az élelemre várakozó fióka milyen kilátásban gyönyörködhet.
A szalakóta az egyik legszínesebb madár a térségben, amely odvas fákban költ szívesen. Mivel ezekből a fákból nem találnak eleget a fészkelő párok, ezért szükségessé vált a költőládák kihelyezése. Megtudtuk azt is, hogy időnként a szalakóta erélyesen lép fel, és az odúban képes megölni az ott költő seregélyek fiókáit. 
A kihelyezett költőládák más madarak is foglalják, mint pl. a füleskuvik vagy búbos banka. A kék vércse elhagyott varjúfészkeket használ leggyakrabban, amelybe vöröses, pöttyözött tojásokat rak.
A Helicon Life program a parlagi sas állományainak megőrzését hivatott elősegíteni, műfészek alapok kihelyezésével. 
A program zárásaként további fotókat tekinthettünk meg Horváth Tibortól.

Szalakóta (Coracias garrulus- fokozottan védett faj, eszmei értéke 500 000 Ft) fióka
Kék vércse (Falco vespertinus-fokozottan védett faj, eszmei értéke 500 000 Ft) pár

2018. október 28., vasárnap

Európai Madármegfigyelő Napok a Kiserdőben

Október első hétvégéjén került megrendezésre Magyarországon az EMN. Első napján, október 6-án Dinnyésre, második napján a pesterzsébeti Kiserdőbe mentem.
Bő egy óra állt rendelkezésemre a madárfajokat feljegyezni, összesíteni, majd telefonon bediktálni az adatokat.
Számítottam a kedves őszapók jelenlétére, most nem sikerült velük találkozni. Ugyanakkor az eddigi madármegfigyelések között elsőként üdvözölhettem a jégmadarat. Az adatot a birding.hu-ra feltöltöttem, az MME adatbázisa alapján pedig lehetséges a faj fészkelése.
Az alábbi fajlista állt össze (zárójelben a példányok száma):
1. leggyakoribb faj: szarka (18), 2. leggyakoribb faj: dolmányos varjú (5), 3. leggyakoribb faj: széncinege (4), legritkább, legérdekesebb megfigyelés: jégmadár (1), balkáni gerle (4), tőkés réce (3), házi rozsdafarkú (3), szajkó (2), parlagi galamb (2), zöldike (2), zöld küllő (1), nagy fakopáncs (1), örvös galamb (1), fitiszfüzike (1).

Jégmadár (Alcedo atthis) az Erzsébet-ér fölé belógó ágon. A faj hazánkban védett (50 000 Ft az eszmei értéke), az európai Vörös Listán a "sebezhető" kategóriában van. A vizes élőhelyeinek védelmei ezért kiemelt jelentőséget kap.

2018. október 15., hétfő

40 éves a Budai Tájvédelmi Körzet

A Duna-Ipoly Nemzeti Park 2018. október 12-én előadásokkal, kvízzel színesített programra hívta meg a természetvédelem szakmai és laikus képviselőit a Budai Tájvédelmi Körzet megalapításának 40. évfordulója előtt tisztelegve.

A programok már délelőtt kezdődtek, azonban délután folyamán is be lehetett kapcsolódni az előadások meghallgatásába, sőt a nyereményjátékba is. Merkl Ottó a Sas-hegy rovarfaunájáról tartott előadását gyönyörű fotókkal illusztrálta. Többek között megtudtuk azt, hogy a szürke darázsbogár eltűnt a Sas-hegyről, míg a melegkedvelő fogasnyakú gyászbogár a jelenlegi klímaváltozás nyertese.
A pókokról szóló előadásban kiemelt figyelmet kapott a piroslábú döcögőpók, vagy éppen a magyar kövipók, ez utóbbi a Sas-hegy endemikus ízeltlábúja, ami máshol nem fordul elő.

A program zárásaként Dr. Füri András igazgató páros Sas-hegyi és libegő belépőjegyeket sorsoltak ki a Sas-hegy keresztrejtvény és a Budai-hegység totó helyes kitöltői között.

Nagy rajongója vagyok a Budai-hegységnek, a Budaörsi Kopárok, Szénások-hegycsoport élővilágával és fotózásával egyéni, csoportos kirándulások és vezetett szakmai túrák keretében ismerkedtem meg, amit igyekszem magam és mások javára fordítani.
Dr. Füri András ismerteti a keresztrejtvény megfejtéseit
Merkl Ottó előadása

Aki szívesen olvasna, itt talál néhány bejegyzést:

2018. október 14., vasárnap

Európai Madármegfigyelő Napok (EMN), 2018


A tavalyi évben már csatlakoztunk az EMN madárfaj számláló programjához, ami nemcsak hazai, hanem Európai szinten fogja össze a lelkes madárbarátokat. Miközben a friss, szabad levegőn kirándultunk, távcsövekkel figyeltük és fotóztuk a vonuló madarakat.
A BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumát képviselve, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatközpontjába megküldtem:

Helyszín: Kápolnásnyék, Velence, Dinnyés

Fajok: 1. leggyakoribb: seregély (180),   2. leggyakoribb: nyári lúd (120) 3. leggyakoribb: kék galamb (50)

Egyéb fajok: házi veréb (10), balkáni gerle (5), örvös galamb (1), csóka (3), holló (2), vetési varjú (2), szarka (2), dolmányos varjú (5), nagy kócsag (3), szürke gém (1), tőkés réce (10), sárgalábú sirály (1 példány, nem megerősített adat), dankasirály (1), káró katona (4)
Összes példányszám: 401, fajok száma: 17.

A Dinnyési-fertő, háttérben Székesfehérvár
Barátposzáta tojó
Zöld levelibéka
A kellemes időjárás sokakat csalogatott a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területre. Mintegy 70 fős csoport a Madárdal Tanösvény bejáratánál, a gólyafészek alatt gyülekezett, reggel 9 órakor. A csoport 2 részre vált szét, az egyik csoport madárgyűrűzéssel kezdett, mi pedig a túrával. Utunk szarvasmarhákkal legeltetett gyepeken keresztül haladt, miközben a szikes talaj magas sótartalmához jól alkalmazkodott növényekre (pl. sziksófű, sziki őszirózsa, sziki cickafark, heverő sóballa) hívta fel figyelmünket a túra vezetője.

Túra a fokozottan védett területen
Szikes talaj, sótűrő növényekkel
Sziki őszirózsa
 Az ősz kellemesen meleg napsugarait sáskák, fiatal fürge gyíkok, szitakötők, zöld levelibékák is igyekeztek kihasználni, ezzel lehetőséget adtak életmódjuk tanulmányozására. A kitartó résztvevők madárgyűrűzésbe is bepillanthattak a fokozottan védett területen vezetett túrát követően.

Fiatal fürge gyík
 
Az MME pár nappal később közzétette az idei, egyben 25. EMN eredményeit, amely alapján Magyarország első helyen végzett a megfigyelő személyek számát tekintve (4 945 fő), a másik kettő kategóriában (rendezvényhelyszínek száma, látott madarak száma) szintén dobogós helyezést ért el.
Az EMN tulajdonképpen verseny is az országok között, amelyen az utóbbi években Magyarország többször is dobogós volt!

Füstifecske
Atalanta lepke
Kéneslepke
Racka juh
Így nem lehet eltévedni

 


























2018. október 12., péntek

Bisel-projekt

Szeptember 3. hetében a 9. osztályos tanulók Bisel-vizsgálatokat végeztek a Rákos-patakon és a Szilas-patakon. Egy alkalommal a 12. C osztály is kilátogatott a méréseket megtekinteni. A kellemes időjárás kedvezett a terepi programnak, ezért a mérések mellett a jegyzőkönyveket is a patakok partján készítettük el. A makrogerinctelenek lárvái között azonosítottunk teleszkópszemű kérészt, zöld óriásacsát, színesszárnyú szitakötőt, szövőtegzest, árvaszúnyogot.

Acsa lárva
Acsák
Színes szárnyú szitakötő (sávos szitakötő) lárvája
Légivadász lárva
Anisoptera -egyenlőtlenszárnyú szitakötők-zöld óriásacsa lárvája
Színesszárnyú szitakötő és szövőtegzesek
Teleszkópszemű kérész
Teleszkópszemű kérész
Levedlett hüllőbőr darabka
Szelíd fali gyíkok a Szilas-patak partján szeptember 18-án, majd 2 nap múlva újabb fali gyíkkal találkoztunk, ld. alábbi képeken.
Kukucs



Néhány meglepetés is ért bennünket: éppen az átalakulásukat befejező, fiatal nagy tavibékákat, fali gyíkokat, sőt a vágó csík egy példányát is megtaláltuk. A fotózásuk után gyorsan szabadon engedtünk minden állatot, mivel ezek mind védettek. 

Feltehetően nagy tavibéka fiatal példánya, ami átalakulását éppen most fejezi be.
Tarka gébek és egy vágó csík a Rákos-patakból
A projekt zárásához változatos projekt termékek készültek: prezi, ppt, plakátok, és egy, a Bisel-logóban látható álkérész sütemény.

Jegyzőkönyv írása és kutakodás
Mintavétel a Rákos-patakon
A felforgatott köveken szövőtegzesek rejtőznek
Akcióban a 9. D osztály
Pióca a Szilas-patakból
Nitrát-mérés
pH-mérés univerzális indikátorpapírral (fotó: Vad Avar)
Előkészületek a Szilas-patakon (fotó: Vad Avar)
Mintavétel a Szilas-patak cinkotai szakaszán (fotó: Vad Avar)
Összesen 5 mérést (3 mérést a Rákos-patakon, 2 vizsgálatot a Szilas-patakon) végeztünk a kora őszi időszakban. Természetesen nem zárult le a Bisel-program, az országos verseny keretében egy 5 fős csapat folytatja vizsgálatait a Rákos-patakon. 

Képek a Bisel-projekt eseményeiből, diaképeiből:

A 9. c projekt terméke
A 9. d projekt képei
Mikó Marci és a Bisel-logó kókuszos süteményből

Címkék

2018 Madarak Éve Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budapest Budapest madarai busalepkék cifrarák Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyés Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely élőhelykezelés Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély Erdőmentők Alapítvány Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Ezt elemezd fajvédelem Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás Fővárosi Állat-és Növénykert fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény gombák Gödöllő gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet jégmadár kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kék vércse kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezetanalitika környezeti nevelés kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kunpeszér kuszma kutatás Kutatók Éjszakája kvadrát Lacerta viridis laposférgek légivadász lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Ostracoda öko ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szalakóta szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény vadlúd Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés

Translate