Translate

2019. október 6., vasárnap

Európai Madármegfigyelő Napok a Merzse-mocsár Természetvédelmi Területen

A 2019-es Európai Madármegfigyelő Napok alkalmából a Merzse-mocsár Természetvédelmi Területre esett a választás. Az időjárás nem volt túl kellemes a több órányi megfigyeléshez, így szerény létszámban gyűltünk össze a madártoronyban, hárman az MME színeiben, magam pedig az iskola képviseletében.
A Nagy-Merzséhez bekötő úton haladva vetési varjak hangjára lettem figyelmes, a távolban pedig kárókatona csapat körözött. Időnként megállva a szemerkélő eső ellenére is akadt néhány fotótéma. Éti csiga haladt át előttem, a bokrok takarásában pedig a szürke gémek hangját lehetett hallani.

Készültem is a fényképezésükre, azonban nem számítottam arra, hogy ilyen sokan lesznek. Amikor felértem a torony felső emeletére és szétnéztem, meglepő látvány fogadott: meglehetősen sok víz van a Merzsében, a levágott nád szárai között egyre több és több szürke gém tűnt elő. Jellegzetes pózban, nyújtott nyakkal kémlelték a vizet.
Szürke gémek a Merzsén. Egyes példányok át is telelhetnek.
Később egy nagy kócsag repült át a mocsár fölött. A vizen kis vöcsök, néhány csörgő réce is rejtőzött, barna tollazatuk jól rejtette őket. Az erdő irányába 2 héja repült sebesen, a száraz fán nagy létszámú, kormorán család ült. Időnként a vízre ereszkedtek, ahonnan a gémekkel együtt aranyhalakat fogtak ki, amelyeket alig tudtak lenyelni.
Látványos madárrajok nem repültek, viszont így is számos fajt sikerült összeírnunk.

A szürke gém védett madár, eszmei értéke 50 000 Ft, hazai fészkelő állománya 3000-4000 párból áll.
Megfigyelt madarak száma összesen 255 példány, 37 faj
Az 1. leggyakoribb faj: örvös galamb (50)
A 2. leggyakoribb faj: kárókatona (34)
A 3. leggyakoribb faj: szürke gém (27)

Megfigyelt madárfajok:
erdei pinty 20, tőkés réce 10, vörösbegy 10, széncinege 10, őszapó 10, csörgőréce 8, meggyvágó 6, kékcinege 5, szárcsa 4, szarka 4, szajkó 4, zöld küllő 4, énekes rigó 3, nagy fakopáncs 3, zöldike 3, vetési varjú 2, kis vöcsök 2, nagy kócsag 2, feketerigó 2, héja 2, guvat 2, csuszka 2, rövidkarmú fakusz 2, sárgafejű királyka 2, vízityúk 1, balkáni fakopáncs 1, egerészölyv 1, vándorsólyom 1, barázdabillegető 1, ökörszem 1, kenderike 2, tengelic 16, kis fakopáncs 1, dolmányos varjú 1

Részt vevők: Bebesi Zoltán, ifj. Bebesi Zoltán, Pethő Csilla, Tóth Marietta

A szürke gém vízi táplálékát halak, kétéltűek adják, szárazföldi táplálékai között pockok is szerepelnek.
A kárókatona (kormorán) Európai Közösségi szempontból kiemelt jelentőségű faj, nálunk időnkénti gyérítése szükséges.
A gémek behúzott nyakkal repülnek
A Merzse vize számos madarat vonz
Vándorsólyom repült felénk, majd amikor észrevett bennünket, visszarepült az akácos irányába
Eső áztatta galagonya
Ez a gomba úgy döntött, hogy fejjel lefelé nő

Pedagógus Nap az Állatkertben

 

A Fővárosi Állat-és Növénykert régóta szervezi meg nyílt napját a pedagógusok számára. Október 5-ére sok pedagógus társ regisztrált a Tanodúban tartott előadásokra, valamint további foglalkozásokra. 

Mivel az előadás előtt egy órával korábban nyitott ki az állatkert, ezért néhány helyre elszaladtam, hogy a kifutókban lévő állatokat megnézhessem és lefotózhassam. Látogatókból kevés volt, viszont az állatgondozók már korán, szorgalmasan tüsténkedtek. A fiatal zsiráffal szinte farkasszemet néztem, a kaffer szarvasvarjúk pedig reggeli éneküket hallatták. A rózsaszín flamingók, koronás daruk között házi verebek keresték élelmüket, közeledtemre a háztáji mangalicák mind megrohamoztak, míg a vízilovak komótosan fogyasztották el reggelijüket.




Az első előadás Soós Endre nevében került ki, azonban megtudtuk, hogy külföldre hívták egy mentési munkához, ezért a Vadállatok mentése-orvosi szemmel c. előadást az Állatkert természetvédelmi referense, Szelényi Gábor tartotta meg.

Néhány fogalmat jártunk körbe: természetvédelmi státuszok (védett faj, fokozottan védett faj), EU közösségi jelentőségű faj (pl. bütykös hattyú, kárókatona, közönséges kaméleon, hörcsög, seregély), CITES, veszélyes faj, invazív faj.

Sok ismert invazív faj mellett olyanokról is szó volt többek között, mint a szibériai csíkos mókus (burunduk). Hazai példaként az ékszerteknősök kerültek fókuszba, - amiről magam, tanárként és civil természetvédőként is azt gondolom-, hogy az egyik legnagyobb felelőtlenség, amit elkövethetünk hazai teknősfajunk ellen, az ezen hobbiállatok szabadon engedése. Megtudtuk, hogy az állatkerti nagy tóban kb. 700 ékszerteknős él, akik sok táplálékot találnak maguknak a tóban.


A következő előadás témáját képező denevérekről is szó esett: évente 40-50 denevért fogad az állatkert, de volt példa arra, amikor egy panel lakás felújításakor 500 példányt találtak és juttattak el a mentőállomásra. Nemcsak jó példák, hanem sajnos rossz példákról is hallottunk, ugyanis nem minden ember gondolkodik természetvédőként, így egy másik, hasonlóan lakásátalakítás esetében a megtalált denevéreket 2 nagy zsákba gyömöszölték, és mire kiértek a természetvédők, addigra az állatok nagy része megfulladt. Megjegyzésem: Magyarországon minden denevérfaj védett, sőt kis hazánk denevér nagyhatalomnak számít!




Több grafikonon követhettük nyomon, hogyan alakul évről-évre a mentett fajok és példányaik száma. Kb. 100 faj, több, mint 2000 egyedét mentik. 2017-ben a madármentésre vonatkozó adatok: 1019 mentett példány, melyek nagy része fekete rigó, széncinege, ragadozó madár és egyéb (50 % <). A mentett emlősök nemcsak denevérek, hanem sok esetben keleti sün, közönséges mókus, pelefajok, eurázsiai hód, vidra.

A fokozottan védett fajok között szerepelt már túzok vagy uráli bagoly. Jó volt Margit, az ember által felnevelt gólya történetét hallgatni, és egyik évben ő sétálgatott a Magyar Természettudományi Múzeumban, az érdeklődő látogatók között.

A fejlődést, tanulást szolgáló előadásokon túl, a regisztrációs sátornál szép ajándékcsomagot vehettünk át (ebben nekem külön öröm, hogy újabb, kétéltűekről szóló könyvet olvasgathatok).


Örömömre szolgált az is, hogy több -volt és jelenlegi- kolléganőmmel is összefutottam, akikkel osztozhatom a közös érdeklődési körön.

2019. szeptember 30., hétfő

Kutatók Éjszakája 2019


Számos izgalmas programmal készültek az idei évben is a Kutatók Éjszakája szervezői, kiállítói. Több program került meghirdetésre a diákok felé, amire egyénileg elmehettek. Mivel a regisztrációköteles programokra gyorsan fogytak a helyek, ezért amikor a péntek este 19 órakor kezdődő Madárének titkai előadásra és interaktív foglalkozásra jelentkeztem, a 3 helyből csak 1 maradt a regisztráció leadásakor. 
 
Az ELTE TTK Déli tömbjébe korábban érkezve, lehetőség nyílt az Őslénytani Tanszék kiállítását, majd a Természetrajzi Múzeum kiállítását megtekinteni, illetve a csontvázakról és fertőző betegségek (pl. lepra, TBC) emberi csontvázon hagyott nyomait előadás, és kiállított anyagok segítségével megismerni. A székek mögötti asztalon mikroszkópok álltak, ezek mindegyike alá a Soroksári Duna vizéből vett mintát helyeztek. Megfigyelhettünk kékmoszatokat, harangállatkákat. 

Az ELTE Viselkedésökológiai Kutatócsoportjának fő előadása, interaktív foglalkozása az  „Madárének titkai” ugyan félórányi volt, mégis rengeteg érdekességet tanulhattunk: például az örvös légykapó hazai állományának hangdetektoros felméréséről, kipróbálhattuk a hozott eszközöket, különböző nagyföldrajzi tájakon és zajosabb városi környezetben felvett madárhangokról azonosítottuk közösen a fajokat.



2019. szeptember 29., vasárnap

Takarítás a Szilas-tó Természetvédelmi Területen

Az MME a Takarítás Világnapjához (szeptember 3. hétvégéje) kapcsolódóan hirdetett szemétszedést Budapest legfiatalabb (2019. július 1-én oltalom alá helyezett) természetvédelmi területére, a Szilas-tó Természetvédelmi Területre.

Közös séta a Pólus Center parkolójától a Szilas-tó TT-re, az előtérben közönséges gyújtoványfű
Rövid ismertető a feladatokról
A BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumának diákjai felkészültek a szemétszedésre
Reggel 9 órakor gyülekezett az önkéntesekből, diákokból és a szervezőkből álló csapat. Bajor Zoltán ismertette röviden a terület védelem alá helyezésének történetét, majd hamarosan megkezdtük a szemétszedést. Minden szükséges eszközt megkaptunk a munkavégzéshez (kesztyű, zsák, szemétszúró bot, ásó, gereblye, és még a kézmosásról, innivalóról is gondoskodtak a szervezők). Szinte1 óra sem telt el, mire a FŐKERT Nonprofit Zrt. utánfutója megtelt a szeméttel telerakott zsákokkal. A zsákokat azonnal elszállították, így folyamatosan tudtuk "újratölteni", mivel sajnos a szemét utánpótlásból nem volt hiány. 
Telik a zsák
Mi a természetvédelmi terület határát jelző tábla bejáratánál kezdtük meg a szemétszedést. azt vettük észre, hogy minél közelebb hajolunk a talajszinthez, minél inkább átfésüljük az növényzet (borostyán) alatti területet, annál több szemét kerül elő. Így felástunk egy szó szerinti szemétdombot, ahonnan a zoknitól, ruhaneműtől kezdve a fényképezőgép filmtekercsig, CD-ig, csempe-és üvegdarabokig mindenfélét találtunk. 

Megtudtuk, hogy az erdőben 150 madárfajt jegyeztek fel a 120 méter széles erdősávban, és számos védett orchidea faj él, mintegy 1500 tő. Érdeklődésünkre Bajor Zoltán beszámolt arról is, hogy pl. széleslevelű nőszőfű, fehér madársisak, kardos madársisak található a természetvédelmi területen.
Örömmel töltött el, hogy személyesen is találkozhattam Takács Noémivel és Bajor Zoltánnal, akikkel együtt kísérjük a helyi védett területek várólistájára került pesterzsébeti Kiserdő sorsát.
Kecskerágó
A szemétszedés közben igyekeztem kihasználni a környezeti nevelés adta lehetőségeket, illetve rögtönzött biológia órát tarthattam az előbukkanó szkolopendrákról, pókokról, fülbemászókról, hangyákról, gömbászkákról.

A szemétszedést sétával is egybekötöttük, megfigyeltük az erdőalkotó fákat, milyen szép elegyest alkotnak. Az erdő túloldala kukoricatáblával határos, itt egy vörös vércsét figyeltünk meg, amint szitált a levegőben, majd sikeresen zsákmányolt. Egy széttépett galamb tollmaradványait is megtaláltuk a területen. Messzire elláttunk, az M3-as autópálya zaja ide hallatszott és a Rákospalotai Hulladékégető kéménye is előtűnt a napos időben.
A Szilas-patak kavicsos medre
Homokos-hínáros meder
Távolban a Rákospalotai Hulladékhasznosító Mű
Miután a diákokat haza engedtem, elsétáltam a Szilas-patak mentén, amelynek medre változatos, hol iszapos, homokos, másutt pedig kavicsos. Kiszínesedett termésű kecskerágó, komló, fűzfa és öreg nyárfák kísérik a patak partját. Megkerestem a Szilas-tavat, melynek régi neve a Nevesincs-tó. Ez természetvédelmi szempontból igen értékes, lápos tómaradvány. A tó fölött a kisebb testű szitakötők még javában tandemben repkedtek.

Régi tábla jelzi a lápos tavacska helyét
Igazán kellemes, kora őszi időjárásban és jó hangulatú társaságban lehetett része azoknak, akik részt vettek a takarító napon. Aki pedig felkeresi a természetvédelmi területet, pár óra alatt sokféle természeti értéket ismerhet meg és gazdag látnivalóval tér haza.

Örülünk a megtisztított erdőrésznek

2019. szeptember 27., péntek

Klímapara - féljünk-e a klímaváltozástól?

A WWF hazai szervezete szeptember 26-án, „Klímapara” címen tartott kerekasztal beszélgetést meghívott vendégekkel.
Érdekes, újfajta kifejezések kerültek szóba: „öko gyász”, „klíma gyász”, „öko pszichológia”, „öko éntudat”.
Minden előadó beszámolt az őt főként gyerekkorában ért olyan „öko traumákról”, amelyek elindították és hosszú távon elkötelezték őket a fenntartható életmód mellett. A közönség hasonló élményeket élhetett meg, amiért ellátogattak a MagNet Közösségi Házban szervezett előadásra.
A környezeti problémák nyíltan, mégis némi humorral kerültek kimondásra, ami sokakat motiválhat arra a továbbiakban, hogy van mit tenni és érdemes egyéni szinten is cselekedni.


2019. szeptember 24., kedd

Egy álomszerű nap margójára

Azt már tudtam májusban, hogy Dr. Lee Durrell Budapestre fog látogat és előadást tartani. Amikor az eseményfelhívást megláttam a közösségi oldalon, azonnal elmentettem a naptáramba a fontos dátumot. Egyre nagyobb várakozás és izgalom töltött el, ahogy közeledett szeptember 22-e, az előadásának napja. 

Dr. Lee Durrell
Arról csak a budapesti érkezése előtt egy héttel értesültem, hogy Lee Durrell-lel kirándulást tesz a  Jane Goodall Tanösvényen. Emlékszem, amikor az első ötletek kerültek szóba a tanösvény létesítése kapcsán, a Jane Goodall Intézet (JGI) régi irodájában, 2018 januárjában. Kedves fogadtatás és finom süti várta azokat, akik szívükön viselték Vöröskővár természeti értékeit, közülük kiemelve a fokozottan védett haragos siklót. Mivel korábban éltem Máriaremetén, akkor adott volt Vöröskővár közelsége, így többször ellátogattam oda, arról nem is beszélve, hogy az MME-KHVSZ által szervezett élőhelykezelésen is részt vettem a haragos sikló fajvédelmi program keretében. 2014-ben találkoztam Kádár Andrással, a JGI ügyvezetőjével, önkéntesként csak később ismertem meg közelebbről az Intézet munkáját. 

Szerencsém volt Jane Goodall előadásán két alkalommal részt vennem, Lee Durrell pedig tudomásom szerint eddig nem járt Magyarországon ezért igen nagy várakozás előzte meg érkezését. Persze elöntöttek az emlékek, mivel sok Gerald könyvet olvastam és tudom, hogyan zajlottak az expedícióik, gyűjtőmunkáik. Sok kis mozaik darabka állt össze, ezért is éreztem magam kiváltságosnak, amiért lehetőségem nyílt személyesen találkozni Lee Durrellel. Nagy szakmai tudása, praktikus fényképezési tanácsai és minden állat felé tanúsított nyitottsága, érdeklődése miatt sokunk példaképe. Közvetlen személyisége lenyűgöző volt számomra.

Dr. Lee Durrellt, budapesti látogatása alkalmából 2019. szeptember 21-én délelőtt elkísértük a Jane Goodall Tanösvényen, egy közös sétára. Napos, kellemes időjárás fogadott bennünket, a tanösvény előtti parkolóban gyülekezett a csoport. Látszott, hogy csendben mindenki izgatott.
Lee minden ismeretterjesztő táblát alaposan végignézett, nagy érdeklődéssel fordult a tanösvény kialakításának története iránt. Jó volt megfigyelni, ahogy ugyanolyan rutinosan vette át Bálinttól a haragos siklókat, mint ahogyan a filmekben láthattuk őt, fiatal korában.
Egy fiatal haragos siklót Lee Durrell engedett szabadon annál az üregnél, ahol befogásra került. A szakmai sétát Halpern Bálint vezette, ám mindenki próbált még személyes élményt mesélni, hozzátenni, ami Vöröskővárhoz, illetve annak élővilágához köti. Ami a kirándulás részt vevőit igazán összekötötte, az az élővilág szeretete, és a védett fajok védelme iránti felelősség felvállalása.
Sok fotót készítettek a Dr. Jane Goodall Intézet önkéntesei és Lee Durrell készségesen engedte, hogy közös képek készülhessenek vele. 

A tanösvényi kirándulás képei:

Colin és Lee
András, Hanna (Jane Goodall Intézet) és Lee (Durrell Wildlife Conservation Trust)
Bálint, Lee és András
Haragos baba
Folyamatosan fényképeztünk
Rövid pihenő Vöröskővár csúcsán
Mivel előbb érkeztem, felkészülésképpen készítettem pár reggeli fényképet.
Vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca)
A Jane Goodall Tanösvény első információs táblája. A tanösvény a II. kerületi Aradi utca végén kezdődik.
Egy aprócska és egy termetes haragos sikló Lee Durrel kezében (fenti fotó: Tóth Marietta, alsó fotó: Dobák Judit)

Szemléljük a tájat. Lee és Colin is megjegyezte, milyen szép a kilátás, és a környék.

Izgatottan várom, hogy képeket készíthessek Lee Durrelről
Kezdődik a tansövényi séta
Hanna tolmácsol
A túra végén fáradtan, mégis mosolygósan
  
Másnap Lee Durrell a Villányi úti Konferencia Központban tartott előadást, Durrell Bárkája címen. Az előadásban Lee Durrel bemutatta a Jersey Állatkertet, az Alapítvány munkáját, szerveződését, célkitűzéseit. Megtudtuk többek között azt, hogy számukra a közösségen belüli természetvédelem, illetve az alulról szerveződés nagyon fontos, szó volt a ritka lápi makiról, a 4 példányt számláló mauritiusi vércséről, és kiderült, hogy Lee Durrell kedvenc állata a madagaszkári nagyfejű teknős.

Az előadást nagyon vártam már, dedikálásra napokkal korábban előkészítettem egy könyvet (Amatőr természetbúvár, amit ketten közösen, Lee és Gerald írtak) és apró, személyes ajándékot is át tudtam adni Leenek. Remélem, sikerült vele örömöt szereznem neki. 

Elszomorít, amiért Gerald már nem lehet közöttünk, Leevel való találkozás egy életre szólt, sokak álma vált valóra.

Az előadás napján készült képek:

Dedikált könyvem
Durrel bárkája c. előadás a Villányi úti Konferencia Központban
Az előadás megnyitója és a kíváncsi közönség
Lee Durrell sok-sok szakmai jellegű kérdésre válaszolt, amiért sok köszönet jár neki!
A becsomagolt ajándék Leenek.
Néhány videó és korábbi, kapcsolódó blogbejegyzés:

Siklófogás:
https://www.youtube.com/watch?v=rPCs0tLimLk

Előadás részlet:
https://www.youtube.com/watch?v=8F-cY5SRo84

Az amatőr természetbúvár sorozat:
https://www.youtube.com/watch?v=ppiJkEDyzCE&list=PL1GfR036WeWaedhLpC3AVYcE38I-_cyEG 

Néhány, korábbi bejegyzés Vöröskővárról, illetve a Jane Goodall Tanösvényről:
http://termeszetiertekeklencsevegen.blogspot.com/search?q=v%C3%B6r%C3%B6sk%C5%91v%C3%A1r

http://termeszetiertekeklencsevegen.blogspot.com/2018/05/voros-kovari-tanosveny.html

A Durrell Wildlife Conservation Trust:
https://www.durrell.org/wildlife/

Megható, emlékezetes találkozás volt, hiszen e mai napig csak a Durrell könyvekből, vagy az Amatőr természetbúvár filmsorozatból csodálhattam Gerald Durrrell és Lee Durrell munkáját. Nagy örömmel töltött el, hogy pár szót válthattam vele.
Köszönet illeti Kádár Andrást és a Jane Goodall Intézetet a találkozó összeszervezéséért!

Fotó: Jakobovits Lili

Címkék

2018 Madarak Éve 2019 Év Fajai Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok Akácfa utcai Kiserdő alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budapest Budapest madarai busalepkék cifrarák Ciliata cincérek CITES civil Cladocera Copepoda csapdázás Csepel csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyés Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park Durrell Bárkája Budapesten Durrell Wildlife Conservation Trust egerészölyv élőhely élőhelykezelés ELTE Viselkedésökológiai Csoport Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély Erdőmentők Alapítvány Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Európai Madármegfigyelő Napok 2019 Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Ezt elemezd fajvédelem Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin Fenntarthatósági Nap12 férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás Fővárosi Állat-és Növénykert fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény Gerald Durrrell gombák Gödöllő gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet Jane Goodall Intézet jégmadár Jersey Állatkert kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kék vércse kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás Kis-Duna kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű Klímapara kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezetanalitika környezeti nevelés kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kulturális Örökség Napjai Kunpeszér kuszma kutatás Kutatók Éjszakája Kutatók Éjszakája 2019 kvadrát Lacerta viridis laposférgek Lee Durrell légivadász lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárgyűrűzés madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja Magyar Természettudományi Múzeum makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park Nevesincs tó nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park OMSZ orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriuma Ostracoda öko öko pszichológia ökológia öröm-bánat térkép őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Segítő Diákok Pályázat 2019 Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szalakóta szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz Szilas-patak Szilas-tó Természetvédelmi Terület szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan Takarítás Világnapja talajcsapdázás Tamariska-domb tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola Tisza-tó tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény vadlúd Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett halak védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi növények vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár WWF zöld gyík zsákmányszerzés

Translate