Translate

2018. június 8., péntek

Nősziromfélék

Áprilistól júniusig virágoznak a legkülönfélébb élőhelyeken a nősziromfélék (Iridaceae). Ezekről a dekoratív virágú növényekről készítettem egy rövid válogatást, amelyek alapján talán kevesen vitatnák, hogy botanikai értékeink egyik legszebb képviselői.

Kerti nőszirom (Iris germanica) - Zamárdi
Kivadult kerti nőszirom Pesterzsébeten. Jól látható erős szára, és kék virága.
Mocsári v. sárga nőszirom (Iris pseudacorus)  mocsarakban, tavak partján nyíló, védendő virág - Oroszlány.
Dísznövényként ültetett nőszirom - Margitsziget
Tarka nőszirom (Iris variegata) a Budai-hegységből. Jellemzően a száraz karsztbokorerdők, sztyepprétek  védett növénye.

Az egyik legkorábban, már áprilisban virágzó, kis termetű (kb. 25 cm szármagasságú) nősziromféle a törpe nőszirom (Iris pumila), amelynek a lila színváltozata gyakoribb. Ez a példány az Ujlaki-hegy sziklagyep élőhelyén került lencsevégre.
Törpe nőszirom (Iris pumila) sárga színváltozata - Páty
Szibériai nőszirom (Iris sibirica) a Felsőrákosi-réteken. Kb. 80 cm magas, a lepel ibolyáskék. Mocsárrétek és láprétek fokozott védelemre szoruló reliktumfaja.

2018. június 4., hétfő

Szitakötők szárazföldön, vízen, levegőben

Összeválogattam a jobban sikerült szitakötős fotóimat, amelyek az elmúlt évek kirándulásai során kerültek lencsevégre. Kedves állatok, sokukat hosszabb ideig is megfigyelhetjük, mivel gyakran ugyanarra a leszálló faágra ülnek, ahonnan a zsákmányukat kémlelik. Az ihletet az adta, hogy a Herman Ottó Intézet és a Magyar Természettudományi Múzeum fotópályázatot hirdetett, "Légivadászok nyomában" címmel, amelyre több fotómat megküldtem. A zsűri a laposhasú acsa (nőstény) fotómat beválasztotta a fotókiállításra, amit ezúton is köszönök.

Mocsári szitakötő, azaz kisfoltos laposacsa (Libellula fulva) - védett faj. A határozást Farkas Sándor megerősítette.
Párzókerék
Erdei rabló, új néven téli rablószitakötő (Sympecma fusca)
Gyakori acsa v. nyári karcsúacsa (Aeshna affinis)
Gyakori szitakötő v. harántsávos katonaszitakötő (Sympetrum striolatum) adult nőstény. Köszönöm a határozást Farkas Sándornak.
Laposhasú acsa immatur hím- az új nevezéktan szerint széles laposacsa (Libellula depressa)
Széles laposacsa (laposhasú acsa, Libellula depressa) hím
Pataki pásztorszitakötő (Orthetrum brunneum)
Sávos szitakötő (Calopteryx splendens)
Sávos szitakötők (Calopteryx splendens)
Széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes)
Vízipásztor v. feketefarkú pásztorszitakötő (Orthetrum cancellatum)
Vízipásztor v. feketefarkú pásztorszitakötő (Orthetrum cancellatum)
Zöld légivadász - új nevezéktan szerint kis pirosszemű-légivadász (Erythromma viridulum)
Kisasszony szitakötő (Calopteryx virgo)

Szakirodalom:
legivadasz.hu
https://www.izeltlabuak.hu/

2018. május 30., szerda

Albertirsa és földikutya

Május 12-én Albertirsán megrendezték a hagyományos Dolina-túrát. A programon képviselte magát az Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportja, a Vadonleső és a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A rendezvény további apropóját a tavaly, ezen a településen felfedezett földikutya adta. 
A nyugati földikutya a Vadonleső program kiemelt célfaja, az Év emlőse címet is megkapta.
Az előadásból megtudtuk, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum emlőskutatóinak vizsgálatai alapján az albertirsai populáció a délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) fajhoz tartozik. Magyarországon 3 földikutya faj él, melyek közül a délvidéki a Föld egyik legveszélyeztetettebb állata. Ennek első hazai állományát 2008-ban fedezték fel, a teljes, 400 db. egyedet számláló világállományát 3 helyről ismeri a tudomány, ezért élőhelyével együtt fokozott védelemben részesül. A földikutya teljes mértékben alkalmazkodott a talajban való élethez: feje (koponyája) lapított, amivel könnyen fúrja maga előtt a járatot, és dobolásra is használja, így kommunikál fajtársaival. Szőre pihe-puha, melynek nincs meghatározott szőrnövekedési iránya, azért, hogy a járatokban könnyen meg tudjon fordulni. Félelmetes fogai mögött zárni tudja a szájüreget, így nem kerül föld a szájába a túrás közben.
Az előadás végén eljött a várva-várt pillanat, amikor élőben is megtekinthettünk egy földikutyát, aki minden látogató szívébe belopta magát finom bundájával.

Rövid képes összefoglaló az albertirsai kiránduláson látott élőlényekről, majd a szakmai előadásról.
Mocsári teknősök (Emys orbicularis) napoznak a település szélén található horgásztóban. A megtalálási adatpont felkerül az MME-KHVSZ herptérképére (http://herpterkep.mme.hu/) is.
Cigánycsuk (Saxicola torquata) hím kémlel bennünket. Védett faj, eszmei értéke 25 000 Ft. Fajismertető: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-saxtor


A közeli homokos partfalban gyurgyalagok (Merops apiaster) fészkelnek. Bár aggodalomra ad okot Albertirsán a közeli útépítés. A faj fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft.
Albertirsai gyurgyalagok, még 2016. júliusán:

Gyönyörű, színpompás trópusi madarak, a hangjuk is lenyűgöz, akárhányszor hallom őket.

A kép nem ennyire közelről készül, képkivágással hoztam közelebb a madarat.

Mezei tücsök (Gryllus campestris) hím keresztezte utunkat a mezőgazdasági úton, a járművek elől áthelyeztük egy füves területre.
A horgásztó kiváló táplálkozó-és szaporodóhelye több szitakötő fajnak is.
Sávos szitakötő (Calopteryx splendens) hímje. http://legivadasz.hu/calopteryx-splendens-savos-szitakoto/
A pipacsokban szöcskéket találtunk, akik jó fotótémát kínáltak.
A vízipásztor (Orthetrum cancellatum) többnyire állóvizekben előforduló szitakötő faj.
Vízipásztor hím http://legivadasz.hu/orthetrum-cancellatum-vizi-pasztor/
A nap szenzációja, a délvidéki földikutya. melynek eszmei értéke 1.000.000 Ft! Csak lógatott pozícióban tudtam lefényképezni, az öröm így is nagy volt.
A Vadonlesős sátorban (fotó: Pásztor János)
További ismertető itt olvasható a földikutyákról:
http://ecolounge.hu/vadon/egyedulallo-nemzeti-kincsunk-a-foldikutya-lett-az-ev-emlose

2018. május 25., péntek

Virágzó értékeink fotókiállítás

A BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma május 11-én megnyitotta fotókiállítását, melynek kiállítási fotóanyagát az iskola fotós szakkörére járó tanulói készítették.













2018. május 23., szerda

Teknősök Világnapja

Május 23-án a Teknősök Világnapját ünnepeljük! Az alábbi képválogatás segítségével kis bepillantás nyerhető a mocsári teknős (Emys orbicularis) hazai előfordulási adatairól.
Albertirsa, horgásztó (2018)
Budapest, XX. kerület, Erzsébet-ér (2017)



Budapest, XX. kerület, Erzsébet-ér (2016)
Budapest, Naplás-tó (2015)
Börzsöny, Bajdázói-tó (2015)
Tata, Által-ér (2014)

Börzsöny, Bajdázói-tó (2013)
Margitsziget (2012)
Gondolatok az egynapos mocsári teknős bébitől:
1. Kérlek, ne vigyél haza játszótársnak!
2. Félek a szabadon engedett ékszerteknősöktől, mert nagyobbak, lelöknek a napozó helyemről és az ennivalón is osztoznom kell velük.
3. Azoktól a kutyasétáltatóktól is félek, akiknek a neveletlen kutyája békákat és teknősöket kerget a vízben.
4. A napozás lételemem, ezért kérlek, a napozófámat hagyd a helyén.
5. Büszke vagyok, mert Magyarországon én vagyok az egyetlen őshonos teknős. Meghálálom, ha segítesz az élőhelyem megvédésében.
6. Végül, minden hazai fajtársam nevében szólok.
Sokat segíthetsz, ha mesélsz másoknak az életmódomról, nem szennyezed a vizemet, nem próbálsz megfogni, csak messziről lefényképezel. Egy kivételt teszek, ha azért fogsz meg, hogy átsegíts az úton, ahol autók járnak. Így esélyt kapok, hogy ne üssenek el és eljuthatok a vízhez vagy a tojásrakó helyemhez.

Május 23 a Teknősök Világnapja, 2014-2015 a Mocsári Teknős Éve volt.
A pesterzsébeti Erzsébet-csatornában pedig rendszeresen megfigyelhetők a mocsári teknősök. Vigyázzunk rájuk! (fotó készítésének helye Pákozd, 2014.)
 
Egy kis "olvasnivaló" hazánk egyetlen őshonos teknősének felismeréséről, védelméről:

https://www.dropbox.com/s/gw6571osryibvpc/Mocsari-teknos_Ev-Hulloje_2014.ppt
(forrásoldal: http://www.mme.hu/szervezet/keteltu-es-hullovedelmi-szakosztaly/letoltesek)

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budapest Budapest madarai busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely élőhelykezelés Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény gombák Gödöllő gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezeti nevelés kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek légivadász lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park orchideák óriás szitakötő Ostracoda öko ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés

Translate