Helyi védelemre érdemes a Kiserdő

Régóta készülök arra, hogy az elmúlt 3 év alatt készült átfogó tanulmányt bemutathassam a Kiserdőről, amely számos védett állat-és növényfaj utolsó menedéke Pesterzsébeten. Amikor a diákokkal belekezdtünk a pályázat megvalósításába, még nem is gondoltam, hogy egy védetté nyilvánító javaslatot fogok beadni a kerületi önkormányzatnak. Az eljárás jelenleg folyamatban van, és bízom abban, hogy a Kiserdő és környezete megkapja a helyi védett terület státuszt.

Addig is szeretném a Kiserdő kronológiáját itt, egyben felfűzve ismertetni.

2012 tavaszán, a Magyar Környezeti és Nevelési Egyesület által kiírt, "Otthon az erdőben" pályázat során ökológiai felméréseket kezdtünk végezni az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola környezetvédő osztályos tanulóival, a XX. kerületi Újtelepi Parkerdőben, amit a kerületiek csak Kiserdőnek neveznek. Első látogatásunkhoz nem sok reményt fűztünk, hiszen a területet lakótelep, kórház, távolabb pedig egy bevásárló központ határolja, és bárhova néztünk, mindenütt az illegális hulladéklerakók lehangoló látványa fogadott bennünket. Azt gondoltuk, hogy itt biztos alig élnek állatok. A Kiserdő hétről-hétre mégis egyre többet mutatott magából, ami a várakozásainkat rendre felülmúlta. A projektbe sok diákot tudtunk bevonni, akikre szintén hatott a lelkesedésünk, így meglepve állapítottuk meg, hogy összességében a vizsgálataink által mennyi információ birtokába jutottunk a terület élővilágával kapcsolatban. Az írásbeli dokumentum elkészítésén kívül előadást tartottunk az iskola tanulóinak, bemutattuk a plakátjainkat, fotóinkat. A projekt terméke itt olvasható és letölthető:

Beszámoló a Kiserdő projektről (Otthon az erdőben pályázat eredményeiről)

Az iskolai pályázat 2 hónapon belül lezárult, engem azonban egyre jobban hajtott a megismerés vágya. Tudni szerettem volna, vajon milyen fajokat rejteget még a Kiserdő, az Erzsébet-csatorna és környezetük. 2013-ban felkerestem az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályát, hogy tanácsot kérjek, hogyan lehetne a terület gazdag kétéltű-és hüllőállományát megőrizni. A kapott szakmai instrukciók még nagyobb lendületet adtak, és megerősítettek abban az elhatározásomban, hogy a Kiserdőt a magam módján, meg kell mentenem. Innentől kezdve intenzív kétéltű-és hüllőtérképezésbe kezdtem bele, amelyhez sok fényképes anyagot gyűjtöttem, az adatokat pedig feltöltöttem a herptérkép oldalára:

Eddigi megfigyeléseim során az alábbi fajokat írtam össze:

A területen élő kétéltűek fajlistája:

pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus), nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus), kis tavibéka (Pelophylax lessonae), zöld levelibéka (Hyla arborea), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), erdei béka (Rana dalmatina), vöröshasú unka (Bombina bombina)

A területen élő hüllők fajlistája:

mocsári teknős (Emys orbicularis), vízisikló (Natrix natrix), kockás sikló (Natrix tessellata), zöld gyík (Lacerta viridis), fali gyík (Podarcis muralis), fürge gyík (Lacerta agilis)

Néhány fotóm az állatokról:

Fiatal fürge gyík

Kis tavibékák

Kockás sikló

Mocsári teknősök

Fiatal zöldgyík

Vízisikló

Nagy tavibéka

Kecskebéka

Fali gyík

Nőstény pettyes gőte

Hím dunai tarajos gőte

Erdei béka

A területen élő, kiemelendő ízeltlábú fajok:

sisakos sáska (Acrida ungarica), laposhasú acsa (Libellula depressa), kéksávos légivadász (Enallagma cyathigerum), szép légivadász (Coenagrion puella), négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata), erdei rabló (Sympecma fusca).

Sisakos sáska

Laposhasú acsa hímje

Tavaly lehetőséget kaptunk arra, hogy az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola diákjai közösségi szolgálatot teljesíthessenek a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztatónál. Erről a "Segítő Diákok 2014" pályázatban is beszámoltam, ebből idézek:

A Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató és a Pesterzsébeti Önkormányzat minden évben szervez az Újtelepi Parkerdőben és annak környezetében „Mentsük meg a Kiserdőt!” környezettakarító akciót. Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola környezetvédelmet tanuló osztályai 2 éve tartó, rendszeres vizsgálatokat (ökológiai, talaj, Bisel-féle vízminősítés), növény-és állathatározást végeznek ezen a területen. Vizsgálataink során fedeztük fel ennek a Kiserdőnek, az Erzsébet-csatorna vizének színes élővilágát, fajgazdagságát; ugyanakkor az elhanyagolt, ember által szennyezett, leromlott arculatát. Ez a környezeti-természeti probléma zavaró a természet állapotára érzékeny fiatalok, az itt kikapcsolódni vágyó emberek számára egyaránt. Ezért úgy gondoltuk, hogy a Kiserdő környezeti állapotának javítása nemcsak a már meglévő károkozás felszámolásával (pl. szemétszedés), hanem annak prevenciójával együtt valósítható meg hatékonyan. Az általunk választott terület fontos élőhelye a 2014-es év hüllőjének, a mocsári teknősnek (amely Natura 2000 jelölőfaj egyben), valamint számos egyéb hüllő-, kétéltűfajnak, énekesmadaraknak, sőt denevéreknek. Változatos növény-és állatvilága miatt kiváló helyszíne lehet az oktatásnak, szemléletformálásnak, iskolai közösségi szolgálatnak, amelyet hosszú távon a partner – és fogadószervezetekkel közösen megszervezett takarítási akciókba is be tudunk építeni.  Célunk az önként végzett munka értékének, örömének megismertetése a diákokkal.

A projekt iskolai közösségi szolgálat keretében történő megvalósításának ötletével 2014. januárjában kerestem meg a Pesterzsébeti Önkormányzat Oktatási Osztályának vezetőjét. Nyitottan, teljes szívvel állt a terv mellé, a személyes találkozóra meghívta a Szociális Foglalkoztató vezetőjét, aki szintén támogatta az elképzeléseimet. Ezután a megbeszélteknek megfelelően összeállítottam a projekt részletes menetét, a Szociális Foglalkoztató pedig kiállította a gyerekek nevére szóló szerződéseket, és rendelkezésünkre bocsátotta a tevékenységek teljesítéséről szóló dokumentáló lapokat. A közösségi munka lebonyolítására, a hosszas előkészítést követően, 2014. március 14. - április 30-a között került sor. Mivel az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályának tagjaként szerettem volna egy olyan mintaprojekttel is szolgálni, ami a civil szervezetet fiatalok bevonásával is segíti, miközben a diákok betekintést nyernek egy természetvédelmi tevékenységbe, folyamatokba, örömmel fogadták a segítségünket. Ehhez Pesthidegkútra utaztunk, ami az iskolánktól távol esik, ezért azon diákoknak, akiknek nem volt tömegközlekedésre jogosító vonaljegye, továbbá valamennyi részt vevőnek az Eötvös Alapítvány kifizette az utazás és szolid étkezés költségét. A Szociális Foglalkoztató felkérésére, a Föld Napi rendezvényükre összeállítottunk egy színes tájékoztató füzetet, amely a Kiserdő őshonos és telepített fáit, költöző madarait, kétéltűit, hüllőit, a csatorna vízi parányait, valamint természetvédelmi értékét mutatja be. A kiadványt a KHVSZ szakmailag ellenőrizte, jóváhagyta, majd a Szociális Foglalkoztató 30 példányban kinyomtatta a számunkra kijelölt iskola 7.-es tanulóinak. A tervezett Kiserdő túrát az eső sajnos elmosta, ezért nem tudtuk a Kiserdőt olyan mélységében bemutatni, mint ahogyan szerettük volna. Nagy örömömre a "Mentsük meg a Kiserdőt" 2015. évi programjára felkérést kaptam a Szociális Foglalkoztatótól, hogy tartsak Kiserdő-túrát. Ehhez frissítettem a Kiserdő tájékoztató füzetet, ami remélem, minél több iskolához, gyerekhez eljut.

Kiserdő tájékoztató füzet (2015)
Kiserdő ismeretterjesztő munkafüzet (2016)

A Magyar Természetvédők Szövetsége készített egy kiadványt, ami nagy segítséget nyújtott abban, hogyan is induljak el, később pedig kérésemre támogató levelet is írtak. 2014. szeptemberében úgy éreztem, hogy elegendő felmérést végeztem, és talán sikerült annyi információt, dokumentációt összegyűjtenem, hogy egy szakmai javaslattal álljak elő a kerületi önkormányzatnál, a Kiserdő helyi védett területté nyilvánítására. Érdekes, hogy a környezetvédő osztályokban tananyagként tanítjuk a védetté nyilvánítás folyamatát, most azonban ennek részese is lehetek.

Helyi védett területté nyilvánítás

A már félig kész szakmai javaslatommal felkerestem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökét, Bajor Zoltánt, aki örömmel nyújtott segítséget a terveimhez, így közösen fejeztük be a szakmai javaslattétel megírását. Ekkor tudtam meg, hogy néhány évvel ezelőtt a Tölgy Természetvédelmi Egyesület a Fővárosi Önkormányzat megbízásából végzett felmérést arra vonatkozóan, hogy melyek a Budapesten helyi védelemre érdemes területek. Ehhez az MME is szolgáltatott madártani adatokat, amely alapján igen értékes területről van szó. A ráadás, hogy több Natura 2000 jelölő faj is él a területen: ezek a kisfészkű aszat, a mocsári teknős és a dunai tarajos gőte.

Az is célom volt, hogy az iskolát, a kerületi önkormányzatot, a terület kezelőit, a civil szervezeteket, és esetleg a helyi lakosokat egymáshoz közelebb hozzam, azért, hogy a védetté nyilvánító eljárást közösen vigyük sikerre. A barátaimnak, kollégáimnak is sokat meséltem az élményeimről, megfigyeléseimről, ezért egyre inkább szívügyemmé  vált a Kiserdő megmentése, így részemről amit tudok, maximálisan megteszek érte. Bízom abban, hogy sikerül az utókor számára megmenteni Pesterzsébet legkülönlegesebb élőhelyeit.

Néhány fotó a területről:

Az Erzsébet-ér

 Nyári aszpektus 

További fényképek a terület állat-és növényvilágáról, élőhelyeiről az alábbi linkeken tekinthetők meg.

https://plus.google.com/u/0/photos/100614904248578215533/albums/6129032201955059297?authkey=CKathLy4yLyGmAE

https://plus.google.com/u/0/photos/100614904248578215533/albums/6129453664263756801

A Kiserdő Facebook oldala:

 https://www.facebook.com/pesterzsebetikiserdotermeszetiertekei

Az itt közzétett adatok bármilyen felhasználása előtt vegye fel a kapcsolatot az alábbi címen:
tth.marietta@gmail.com