Translate

2012. augusztus 26., vasárnap

A havasi cincér nyomában

A cincérek (Cerambycidae) családjának tagjai többnyire karcsú testű, hosszú, fűrészes csápú bogarak. Csápjuk a testvégen túlnyúlhat. Magyarországon több, mint 250 fajt írtak le ebből a családból.
A 16-38 mm hosszúságú havasi cincér (Rosalia alpina) hazánkban a középhegységek magasabb pontjain él, a bükkösökben.
Fekete, lapos testét sűrű, kékesszürke szőrzet fedi. Szárnyfedőit fehér szegélyű, bársonyos, fekete foltok díszítik. A foltok mérete és alakja változatos lehet. Csápja ízekből áll, a csápízek végén pedig fekete szőrpamacs figyelhető meg.
A hímek kiválasztják a legalkalmasabb fákat, ahol a nőstényt izgatottan várják. A nászidőszakban hevesen védelmezik a hímek a territóriumukat, akár verekedésbe is bonyolódhatnak. A nőstények petéiket elhalt fák törzsében, vastagabb ágaiban rakják le. A lárvák 2-3 évig fejlődnek, a fa anyagát fogyasztva. Bebábozódás után a kifejlett egyedek (imágók) a fák kifolyó nedvével táplálkoznak. 
Az imágók június-augusztus hónapokban figyelhetők meg, felkutatásukhoz a (bükk) farakásokat keressük. Napsütéses, meleg órákban a röpködésüket is élvezhetjük ezeknek az arisztokratikus megjelenésű rovaroknak.

A felvétel 55 mm fókusztávolsággal, f 5.6 fényerővel,  1/50 s expóidővel készült, ISO 800 értéken.

Bakonybélben, a falu szélén található a sok turista által látogatott, festői szépségű Borostyán-kút. 
A tavacska és a kápolna megcsodálása után érdemes felsétálni a Kálvária dombra; vagy egy túrát tenni a Gerence-patak völgyében, majd a Kőris-hegy oldalában húzódó Boroszlán-tanösvényen, ugyanis  több példánnyal is találkozhat a kiránduló.

Ezen az úton találhatunk rá a havasi cincérre.
A Magas-Bakonyban viszonylag gyakori a havasi cincér.
Zebegény faluból hosszú úton juthatunk ki a Malom-völgybe, ahol szintén előfordul a havasi cincér. Az alábbi képen látható példánynak a szárnyfedőjén az utolsó két folt jóval kisebb. Régebben ezeket külön aberrációknak tartották, de nem sorolják őket külön rendszertani kategóriába.
Ezt a példányt a Börzsönyben fotóztuk.

Ennek a szemet gyönyörködtető állatnak sajnos egyre jobban beszűkül az élettere. Ennek az a fő oka, hogy az erdőben elpusztult fákat kitermelik, így a nőstények kénytelenek az ideiglenesen lerakott fákba petézni. Ezek a fák később fűrészüzembe jutnak vagy tüzelőanyagként kerülnek felhasználásra, így a cincérlárvák biztos halálra vannak ítélve. A Duna-Ipoly Nemzeti Park szimbólumává vált bogár hazánkban ritka, védett faj, melynek eszmei értéke 10.000 Ft.
Ajánlott könyvek:
Dr. Merkl Ottó: A bogarak világa
dr. Móczár László: Rovarkalauz
dr. Móczár László: Kis állathatározó

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma Év fajai evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha gombák gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate