Translate

2012. augusztus 29., szerda

Ázalékállatkák

Az ázalékállatkák közé szűkebb értelemben a csillósok (Ciliata) tartoznak. A csillós egysejtűek fajokban igen gazdag, mikroszkopikus méretű csoportja az állatok világának. Testük egyszerű felépítésű, egyetlen sejtből áll, amely minden élettani feladatot ellát. Apró csillóik segítségével mozognak és táplálkoznak. Bomló növényi vagy állati maradványokat tartalmazó vizekben élnek. Megtalálhatók pocsolyákban, tavakban, holtágakban, algásodott akváriumok vizében, vázák állott vizében, szennyvizekben. Helyváltoztatásuk alapján két fő csoportra különíthetők a csillósok.

1. Szabadon úszó csillósok
Amphilepsus
Megnyúlt vízcsepp vagy "S" alakjáról ismerhető fel ez az egysejtű, amelynek mérete 30-300 mikrométer. A mozgékony oldalán hosszabbak a csillói. Alacsony oldott oxigéntartalom esetén is megél.
Amphilepsus

Aspidisca cicada (Járólábas csillós)
Keringve úszó, a pelyheken mászkáló csillós, ami „lelegeli” a pelyhek felszínéről a rosszul kötődő szerves anyagokat, így megtisztítja azokat a bakteriális sejtektől. Alakja tojástól a kerek formáig változhat, háta bordázott.

Aspidisca cicada
Aspidisca lynceus (Járólábas csillós)
Az előző fajjal azonos az életmódja. Háta sima felszínű,  a testvégen pedig kiálló csücsök jellemzi. A biológiai szennyvíztisztítás optimális működését jelzi, ha nagy számban jelenik meg az eleveniszapban.
Aspidisca lynceus
Chilodonella
Csavarformában úszó, lapos testű, tojás alakú, 100-150 mikrométer hosszúságú csillós. A sejt belsejében jól felismerhető a hosszú, tölcsér alakú szájmező. Oldalnézetben megfigyelve csigaszerűen "rámászik" a pelyhekre. Lazítva a tömör pelyheket, lehetővé teszi az oxigén pelyhek belsejébe való bejutását. Vázák ázalékvizében gyakran megjelenik.

Chilodonella
Coleps
Oszlop alakú (számomra uborkára emlékeztető), 50-60 mikrométer hosszúságú állat. Fő határozóbélyege a hálós sejtfelszíni mintázat és a két caudális (farki) tüske. Ragadozó életmódot folytató rablócsillós. Jól tűri a víz alacsony oldott oxigén tartalmát.
Coleps
Dileptus
Megnyúlt, hajlékony testű állat, rendkívül hosszú, "hattyúszerű nyakkal". Az ellenkező testvége feltűnően pettyezett. Ragadozó, áldozatát messziről megérzi és letapogatja. Úszás közben "nyakával" előre-hátra csapkod.
Dileptus
Euplotes
Az Aspidisca sp. fajokhoz hasonló, de azoknál nagyobb és ritkább. 50-70 mikrométer hosszúságú, kerek vagy ovális "teste" áttetsző. Oldalán a megnyúlt csillók összefüggő köteget képeznek, mely egy fordított C-betűt ír le és ez felel meg a szájmezőnek. Hátulsó testvégén hosszú "tüskéket" visel.
Euplotes
Holophrya
Felfújt lufihoz hasonló, sűrűn csillózott állatka, ami úszása során a saját tengelye körül forog. Táplálékul leginkább megbénított, apró ostorosokat ragad el.
Holophrya
Paramecium (Papucsállatka)
Változatos méretű (100-350 mikrométer) fajok tartoznak ebbe a csoportba. Nevükre rászolgáltak papucs formájukkal. Hosszúkás, ovális testének elülső részén árokszerű bemélyedés található, ami a test közepén lévő szájnyílásig vezet. Többnyire baktériumokkal táplálkozik. Csillóinak mozgása egy merev lecsapás és egy hajlított felegyenesedés váltakozásával jön létre. A csillók összehangolt mozgásával a haladási irány  körül és a saját tengelye körül is forog a papucsállatka. Ezentúl csillóival a vízben örvényt keltve tereli a táplálékot a szájmező irányába. A felvett táplálék emésztése az emésztőűröcskében megy végbe, ahol bizonyítottan megváltozik a sejt kémhatása (a kezdeti savasról lúgosra). Kétféle sejtmagja van: a kisebbik felel a szaporodásért, a nagyobbik pedig az összes többi életfolyamatért. A papucsállatka a szennyezettebb vizek lakója. Tenyésztéséhez egy egy liter vízben főzzünk 20 percig szénát, szűrjük le, hagyjuk kihűlni, majd öntsük fel tiszta vízzel. Ez a főzet a baktériumok táptalaja. A táptalajból öntsünk egy befőttesüvegbe, amit oltsunk be a természetből hozott kevés iszappal vagy a vízinövények leveleiről lemosott, zavaros vízzel. Az üveget tegyük napos helyre, hagyjuk levegőzni. Nagyjából két hét múlva megjelennek benne a papucsállatkák.

Paramecium

Spirostomum
Megnyúlt, oszlop alakú, hajlékony testű csillós, amely akár 1-3 mm hosszúságúra is megnőhet. Testén hosszirányú bordázottság figyelhető meg, ezek a csíkolatok valójában a sejt belsejében lévő, összehúzódásért felelős fehérjefonalak. A testvégen nagy méretű vakuólum figyelhető meg. Az alacsony oxigéntartalmú, rothadó vizek kedveznek az állat elszaporodásának, így a vízminőség jelentős leromlásának indikátora.
Spirostomum

2. Helytülő csillósok
A továbbiakban aszerint érdemes őket elkülöníteni, hogy telepesen vagy magányosan élnek-e, illetve van-e a "szárukban" izomfonal vagy nincs.

Epistylis (Oszlopharangocska)
A nyeles egysejtűekhez tartozik, a pelyheken rögzülve telepeket képez és a pehelyközi térből táplálkozva, növeli a víz átlátszóságát. A nyelek merevek, ugyanis hiányzik belőlük a rugalmas összehúzódást biztosító fehérjefonal. Ez pedig az a fő határozóbélyeg, ami megkülönbözteti ezt az egysejtűt a Vorticella vagy a Carchesium fajoktól. Az egyes állatkák 200-250 mikrométeresek, de az általuk alkotott telep egésze akár a 2 mm-t is elérheti.

Epistylis
Opercularia
Kolóniaképző egysejtű, melynek nyeléből hiányzik az izomfonal. Gallér nélküli, szűk szájmező jellemzi ezt a csoportot.

Opercularia
Carchesium (Harangkosbor)
Kolóniákban élő, helyhez rögzül egysejtű, ami a nyéllel együtt 100-150 mikrométer hosszúságú. A nyélben van izom, ami megtörik. A sejtek egy közös "ágról" erednek. Az állatok szára egyénileg képes az összehúzódásra, ami nem okozza a telep teljes egészénk összehúzódását. Akváriumból vett vízmintában érdemes keresni az állatot.
Carchesium

Zoothamnium
Kolóniaképző, helytülő állat, amelynek a nyelében folyamatos izom húzódik.
Zoothamnium

Vorticella (Harangállatkák)
Ezek a szesszilis állatok nem alkotnak telepet. Szárukban kontraktilis izom van, amely nagy erővel, gyorsan, spirálszerűen összehúzódik, ha valami hozzáér az állathoz. Ezek az egysejtűek gyakran alacsonyrendű rákok páncélján telepednek meg.

Harangállatkák alacsonyrendű rák testén

A harangállatkák típusfajai:

Vorticella microstoma: feje kerek formájú, a szájmezője szűk.

Vorticella microstoma

Vorticella convallaria: a szájmezője nagyjából olyan széles, mint a "feje", testében sötét szemcsék figyelhetők meg.

Vorticella convallaria

Vorticella campanula: nagyon széles szájmezőjéről ismerhető fel.
Vorticella campanula

 A Vorticella fajoknál megfigyelhető jelenség, hogy a fej leválik a nyélről, csillóövet fejleszt és elúszik. Ennek oka a víz alacsony oldott oxigén tartalma. Ha a fej alkalmas élőhelyet talál, ott nyelet növeszt és rögzül például egy pehely felszínén.

Leszakadt Vorticella fej

Suctoria (Szívókások)
A szívókások jelentősen eltérnek a csillósok többi csoportjától. Szájnyílásuk hiányzik, helyette szívó-tapogatóik vannak. Vízi növények vagy élő állatok testén tapadnak meg. Tapogatóik merev csövecskék, amelyek a végükön ragadós cseppeket választanak ki. Ragadozók lévén, a cseppekkel magukhoz tapasztják és megbénítják áldozatukat, majd kiszívják annak anyagait. Táplálékuk elsősorban más egysejtűek közül kerül ki (pl. Euplotes, Paramecium).

Suctoria
Tokophrya Euplotest zsákmányolt

Podophrya
Ez a csillós nem képez telepeket. Szívókái egyenletesen borítják az egész sejt felszínét. Az állat "feje" gömb alakú.
Podophrya

Tokophrya 
Körte alakú "fején" kettő vagy négy szívóköteg helyezkedik el. A Podophryához hasonlóan nem képez kolóniát.
Tokophrya

Stentor (Kürtállatka)
Helytülő állat, de van szabadon úszó formája is. Teste trombita alakú, szájmezőjét széles csillókoszorú övezi. A csillókoszorú spirálisan fut a mélyebben elhelyezkedő szájnyíláshoz és besodorja a táplálékrészecskéket. A kürtállatka a gazdag növényzetű állóvizekben gyakori.

Stentor

Ajánlott könyvek:

Urania Állatvilág, Alsóbbrendű állatok
Lovas Béla: Mikroszkóp-mikrokozmosz

3 megjegyzés:

  1. Húha Mara! Nagyon érdekesek ezek a képek és leírások! Gyerekfejjel nagyon szerettem bújni a kis ofotértes fénymikroszkópomat, mindent amit csak találtam alácipeltem... :) De most megint sokat tanultam tőled.

    Picit elárulhatnál a technikáról is, miféle felszereléssel készítetted a képeket?

    VálaszTörlés
  2. A képek egy része még akkor készült, amikor egy szennyvízkezeléssel foglalkozó cégnél dolgoztam. Ott tanultam meg sok mindent ezekről a parányi élőlényekről. A BTC-től vásárolt Zeiss mikroszkóppal és Nikon e4500 típusú fényképezőgéppel dolgoztam. A képek másik része pedig szintén BTC-s, Student-6 mikroszkóppal és Sony Alpha DSC-3000 géppel készül. Mikroszkopizálásra teljesen bevált ez a kis kompakt gép. Csavarmenettel nem lehet rögzíteni a tubushoz, kézzel tartom, miközben az élességet állítom vagy a tárgylemezt mozgatom. A gyorsan mozgó lényeket nehéz jól megörökíteni, ezért néha a videó felvételből képlopó segítségével választom ki a legjobbnak tűnő képeket.

    VálaszTörlés
  3. Gratulálok Marietta!
    Viszonylag egyszerű berendezéssel nagyszerűek a képek. Jómagam is sokat fotózom mikroszkópon de egész más a témaköröm (növénykórokozó mikrogombák, apró gyommagvak, rovarok stb. Erre az oldalra csak véletlenül kerültem, de örülök neki. Mostanában fotóztam - szintén csak véletlenül - egy csillós egysejtűt, azt próbáltam megállapítani, hogy kb. mi lehet. Így jutottam ide.
    További sok sikert, szívélyes üdvözlettel: Pintér Csaba.

    VálaszTörlés

Címkék

2018 Madarak Éve 2019 Év Fajai Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok Akácfa utcai Kiserdő alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel program Bisel vízminősítés BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budaörsi-kopárok Budapest Budapest állatvilága Budapest madarai Budapest növényvilága busalepkék cifrarák Ciliata cincérek CITES civil Cladocera Copepoda csapdázás Csepel csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyés Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park Durrell Bárkája Budapesten Durrell Wildlife Conservation Trust egerészölyv élőhely élőhelykezelés ELTE Viselkedésökológiai Csoport Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély erdészeti tanösvény Erdőmentők Alapítvány Erdőmentők találkozó Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Európai Madármegfigyelő Napok 2019 Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Ezt elemezd Ezt Elemezd! fajlista fajvédelem Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin Fenntarthatósági Nap12 férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás Fővárosi Állat-és Növénykert fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény Gerald Durrrell gombák Gödöllő Gubóvirág Tanösvény gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangvadász blog hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védelem helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae HUMUSZHáz hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet Jane Goodall Intézet jégmadár Jersey Állatkert kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kék vércse Kemence Kemence-patak kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás Kis-Duna kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű Kismaros Klímapara kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezetanalitika környezeti nevelés környezetvédelem kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kulturális Örökség Napjai Kunpeszér kuszma kutatás Kutatók Éjszakája Kutatók Éjszakája 2019 kvadrát Lacerta viridis laposférgek Lee Durrell légivadász Legyél Te is természetbúvár! Kiserdő Pesterzsébet lepkék lepkemonitoring ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárgyűrűzés madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja Magyar Természettudományi Múzeum makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Naprózsa Tanösvény Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park Nevesincs tó nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park OLM OLT OMSZ orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Országos Lepkész Találkozó Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriuma Ostracoda öko ÖKO HÍRNÖK öko pszichológia ökológia ökoszisztéma öröm-bánat térkép őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet pesterzsébeti Kiserdő Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Segítő Diákok Pályázat 2019 Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szakkör szalakóta szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz Szilas-patak Szilas-tó Természetvédelmi Terület szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan Takarítás Világnapja talajcsapdázás Tamariska-domb tanmenet javaslat tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem természetvédelmi analitika TeSzedd Than Károly Ökoiskola Tisza-tó Törökugrató tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics trankszektezés túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény vadlúd Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett halak védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi növények vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár WWF zöld gyík zsákmányszerzés Zsoldos Árpád

Translate