Translate

2012. szeptember 3., hétfő

A szennyezett vizek lakói

A Földi életet baktériumoknak köszönhetjük, ugyanis az első élőlények cianobaktériumok voltak. A baktériumok kozmopolita élőlények. Megtalálhatók a vizekben, talajban, levegőben, de még a saját testünkben is csak úgy hemzsegnek. A baktériumok megkülönböztethetők az alakjuk, festődésük, fonalképzésük, anyagcseréjük szerint. A szennyvizekben, rothadó vizekben gyakran találkozhatunk az alábbi csoportokkal. Elkülönítésük jelen bejegyzésben a fonalképzésük szerint történik. Mivel az itt felsorolt baktériumok a szennyvíztisztításban használt indikátor fajok, fontos ismerni a főbb morfológiai bélyegeiket. A szennyvízkezelés biológiai fázisában eleveniszappal oltják be a tisztítandó vizet. Az eleveniszapot baktériumok képezik, amelyek a szennyeződést okozó, szerves tápanyagokat lebontják, így hozzájárulnak a víz tisztításához.

1. Nem fonalas baktériumok

Spirillum sp. és Spirochaeta sp.:
A Spirillum vastagabb, gyorsan mozog, 4,5-9 mikrométer hosszúságot ér el. A Spirochaeta a Spirillumnál hosszabb, teste duplán csavart és nagyon gyorsan mozog. Ezek a típusok az alacsony oldott oxigéntartalomhoz szokott, rossz levegőztetésű, turbulenciaszegény zónákban, valamint a sekély állóvizekben, erősen szennyezett vizekben gyakoriak. 
Spirillum
Spirochaeta

Szabad baktériumok:
Fáziskontraszt alatt vizsgálva, sötét pontként látszanak, már 100-szoros nagyításnál is. Méretük igen parányi, egy sejt mindössze 1-2 mikrométeres. Mozgékonyak, alakjuk lehet gömb, ovális vagy oszlop. Magas iszapterhelésre vagy rossz oxigén ellátottságra utalhatnak, ha nagy számban jelennek meg. Figyelmeztethetnek pehelyszétesésre, mérgezésre.
Szabad baktériumok
 
Zoogloea sp.:
A jó oxigén ellátottságú, magasabb terhelésű rendszerekben gyakori, aerob szervezet. Jobb ülepedéshez és a pelyhek zártságának javulásához járul hozzá. Fénymikroszkóp alatt igen látványos, felülete erősen szemcsésnek tűnik. Nagy, legfeljebb 1,5 mm kiterjedésű, faágakhoz hasonló kolóniákat alkot. Ezek a baktériumok kocsonyás anyagot választanak ki maguk köré, ebben tömörülnek érdekes alakzatot létrehozva.
Zoogloea

2. Fonalas baktériumok
Beggiatoa
Alapvetően aerob, fonalas baktérium, mely akár a 200 mikrométer hosszúságot is elérheti. Redukált kénkötéseket használ energiaforrásként. Az elemi ként sejtjeiben raktározza, ami világos pontokként jelenik meg. Legfontosabb határozóbélyege a kígyószerűen sikló, csúszó fonal és az egyértelműen látszó sötét-világos pontok.
Beggiatoa


Microthrix parvicella:
A baktérium 200-400 µm hosszú fonalakat épít, spagettiszerű elrendeződést mutatva. Fonalai a pelyhek belsejében növekednek, kiállnak belőlük, vagy a vizes fázisban szabadon fordulnak elő. Az iszapfelfúvódás és – felúszás fő okozója a kommunális tisztítókban. Már a növekedési formájából adódóan rosszul ülepedő iszappelyheket okoz. 

Microthrix parvicella
Nocardia sp. :
Rövid, szarvasagancs-szerűen elágazó fonalakat építő baktérium. A fonalainak hossza ritkán haladja meg az 50 mikrométert. Aerob organizmus, de az alacsony oxigén koncentrációt is túléli. A Microthrix parvicellaval ugyanazért a niche-ért verseng. Jellemzőn a pehely felszínén, illetve laza szerkezetű pelyhek belsejében növekszik, gyakran megbújva közöttük. 
Nocardia
Nostocoida
Fonalai nem ágaznak el, de tekerednek, főként a pelyhek belsejében nőnek, ezért nagy gyakoriság esetén rossz ülepedéshez vezetnek. Aerob és anaerob közegben egyaránt növekedik a baktérium. Gyümölcsipari-, tej- és papíripari szennyvizekben, illetve a kommunális szennyvizekben is előfordul. Télen gyakran erősen elszaporodik, míg száma nyáron minimálisra csökken.


Nostocoida

Thiothrix sp.:
Kommunális és ipari (sör-, tejüzem, vágóhíd, gyümölcsipar, papír-és cellulózipar) szennyvizekben egyaránt előfordul. A kénbaktériumok képviselője, amely energiaforrásként elemi ként raktároz, szemcsék formájában. Legfontosabb határozóbélyegei a kénbefűződések, amelyek mint világos, erősen fénytörő pontok jelennek meg a sejtben. Fonalaira jellemző az el nem ágazó, egyenes, vagy ívesen hajlított forma, mely jellemzőn a pehelyből kifele növekedik és 50-500 µm hosszúságú. Ennél a típusnál időnként előfordul a rozetta-növekedés.
Thiothrix rozetta
 
Typ 021 N:
Különösen az élelmiszer feldolgozó üzemek szennyvizében gyakori kénbaktérium. Könnyen felismerhető, ugyanis hosszú (akár 1000 mikrométeres), erős fonalai úgy néznek ki, mint egy földigiliszta bőrizomtömlője.

Typ 021N
 
Irodalom:
Das mikroskopische Bild bei der biologischen Abwasserreinigung

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Címkék

2018 Madarak Éve 2019 Év Fajai Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok Akácfa utcai Kiserdő alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel program Bisel vízminősítés BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budaörsi-kopárok Budapest Budapest állatvilága Budapest madarai Budapest növényvilága busalepkék cifrarák Ciliata cincérek CITES civil Cladocera Copepoda csapdázás Csepel csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyés Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park Durrell Bárkája Budapesten Durrell Wildlife Conservation Trust egerészölyv élőhely élőhelykezelés ELTE Viselkedésökológiai Csoport Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély erdészeti tanösvény Erdőmentők Alapítvány Erdőmentők találkozó Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Európai Madármegfigyelő Napok 2019 Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Ezt elemezd Ezt Elemezd! fajlista fajvédelem Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin Fenntarthatósági Nap12 férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás Fővárosi Állat-és Növénykert fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény Gerald Durrrell gombák Gödöllő Gubóvirág Tanösvény gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangvadász blog hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védelem helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae HUMUSZHáz hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet Jane Goodall Intézet jégmadár Jersey Állatkert kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kék vércse Kemence Kemence-patak kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás Kis-Duna kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű Kismaros Klímapara kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezetanalitika környezeti nevelés környezetvédelem kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kulturális Örökség Napjai Kunpeszér kuszma kutatás Kutatók Éjszakája Kutatók Éjszakája 2019 kvadrát Lacerta viridis laposférgek Lee Durrell légivadász Legyél Te is természetbúvár! Kiserdő Pesterzsébet lepkék lepkemonitoring ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárgyűrűzés madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja Magyar Természettudományi Múzeum makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Naprózsa Tanösvény Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park Nevesincs tó nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park OLM OLT OMSZ orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Országos Lepkész Találkozó Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriuma Ostracoda öko ÖKO HÍRNÖK öko pszichológia ökológia ökoszisztéma öröm-bánat térkép őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet pesterzsébeti Kiserdő Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Segítő Diákok Pályázat 2019 Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szakkör szalakóta szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz Szilas-patak Szilas-tó Természetvédelmi Terület szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan Takarítás Világnapja talajcsapdázás Tamariska-domb tanmenet javaslat tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem természetvédelmi analitika TeSzedd Than Károly Ökoiskola Tisza-tó Törökugrató tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics trankszektezés túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény vadlúd Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett halak védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi növények vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár WWF zöld gyík zsákmányszerzés Zsoldos Árpád

Translate