Translate

2012. szeptember 4., kedd

Aszály a Dinnyési Fertőn

Köztudott, hogy a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület madárvilága rendkívül gazdag fajokban, a védett élőhely pedig a Ramsari Egyezmény hatálya alatt áll. A madárrezervátum kivételével a terület szabadon látogatható.
A tanösvény a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.
A vasútállomástól egyértelműen jelzik a táblák, hogy merre kell a tanösvényhez eljutni. El sem lehet téveszteni az utat, nagyjából 10 percnyi sétával érhető el az első állomás. Szép illusztrációkkal ellátott táblák fogadtak bennünket a bejáratnál.
A Madárdal tanösvény térképe
A Madárdal tanösvény javasolt útvonalai
A tanösvény állomásai
A Békás-tó élővilága
Ezen a táblán a lápi halászatról olvashatunk.
Az aljnövényzetben gazdag cserjés élőlényei
A nádas rejtőzködő madarai a guvatfélék.
A hármas számmal jelölt barkóscinege a Madárdal tanösvény címermadara.
A szántóföld szélén megpillantottam egy madarat. Felületesen szemlélve, első pillantásra verébhez hasonlított, de valami mégsem stimmelt. Karcsúbbnak, nagyobbnak láttam ezt a madarat, ami nem tűnt félénknek, a repdeső rovarokra koncentrált. Egy nádi sármány került lencsevégre.
Nádi sármány (Emberiza schoeniclus) tojó várja a rovarok közeledését.
A tanösvény kitaposott útvonalát helyenként sűrűn benőtte a magasra nőtt nádas, így konstatáltam, hogy legközelebb célszerűbb lesz hosszú nadrágot húzni (még akkor is, ha meleg van). 
Nádkévék
Utunkat a sótűrő sziki őszirózsa foltjai kísérték. Az ég egyre komorabb szürkére váltott, és hiába hallgatóztunk, a csendet nem törte meg madárének. 
Június-szeptember között nyílik a sziki őszirózsa (Aster tripolium pannonicum).
Eközben egy feltehetően egyetemistákból álló, néhány fős csoport haladt el mellettünk, komoly fotóapparátussal és állvánnyal a kezükben. Valószínűleg ők sem sejtették, hogy mi (nem) vár rájuk. 
Miután átértünk egy kis deszkahídon, megdöbbentő látvány tárult elénk. 
A távolban a két madárvárta
A Nádas-tó víz nélkül
Élettelen tájjá változott a Dinnyési Fertő.
Pásztáztuk a messzeséget, de bárhova néztünk, nem láttunk csillogó víztükröt. A dinnyési Nádas-tó teljesen kiszáradt! Csupán iszapot láttunk. A csapadékszegény időszak rányomta bélyegét a tájra és az élővilágra. Halak és egyéb élelem hiányában a madaraknak el kellett innen költözniük. Ki tudja, hogyan és hol fészkeltek, neveltek fiókát.
Énekes madarak a cserje szintben.
Nagy, piros szemeivel keltett feltűnést a zöld légivadász. Hazánkban él a hozzá nagyon hasonlító fürge légivadász, az élőhelyük gyakran átfed. A különbség közöttük az, hogy a zöld légivadász utolsó potrohszelvényén látható egy kicsi x alakú folt.
Az élénk piros színéről, lapos potroháról és a hátsó szárnyán lévő sárga foltjáról ismerhető fel a déli szitakötő.
Déli szitakötő (Crocothemis erythraea) éppen a szemét törölgeti a lábával.

A kék légivadász gyakori szitakötő faj hazánkban. Fő ismertető bélyege a fekete-fehér szárnyjegy.
Reménykedtünk, hogy a Velencei-tó partján több sikerrel járunk, így ott folytattuk tovább a tanösvény bejárását. A tó déli csücske és partvonala aszály sújtotta, melyet csak Agárd magasságában tört meg a sekély víz. A csónakkikötőben horgászok kémlelték pecabotjukat, mi pedig egy búbos vöcsök víz alá bukásain és egy barázdabillegető fecsegésén szórakoztunk. A búbos vöcsök állománya a Velencei-tó térségében, a Magyar Madártani Egyesület Monitoring Központjának adatai alapján stabilnak mondható, az itt fészkelő párok száma 100-1000 közöttire becsülhető. Ugyan országos szinten is gyakori ez a madárfaj, mégis vizes élőhelyeinek beszűkülése miatt eszmei értékét 50.000 Ft-ban állapították meg. A nyílt területeket kedvelő barázdabillegető étlapján vízi rovarok is szerepelnek. Hazai fészkelő párjainak száma egy nagyságrenddel meghaladja a búbos vöcsökét. A faj védettséget élvez hazánkban, eszmei értéke 25.000 Ft.
A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) nemét nem tudtuk meghatározni, ugyanis a hím és a tojó egyforma.

A barázdabillegető őszi ruháján fokozatosan eltűnik az összefüggő, sötét torokfolt.

Egy másik partszakaszon két üstökös réce tojóban gyönyörködtünk. Lemezes csőrükkel hosszú algafonalakat húztak ki a vízből és szűrték ki belőlük a táplálékot.
Táplálékot rejtő algafonalak.
Üstökös réce (Netta rufina) tojó, a faj eszmei értéke Magyarországon 50.000 Ft.

A tanösvény tábláin látható festményeket Zsoldos Márton, természetfestő készítette.

Tartalmas kirándulást tesz lehetővé a tanösvény, mindenkinek ajánlani tudom.

További madárfajok hazai állományáról információkkal, adatokkal az MME Monitoring Központja szolgál, melyet az alábbi linken lehet elérni:
http://www.mme-monitoring.hu/spec.php?classid=173

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma Év fajai evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha gombák gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate