Köztudott, hogy a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület madárvilága rendkívül gazdag fajokban, a védett élőhely pedig a Ramsari Egyezmény hatálya alatt áll. A madárrezervátum kivételével a terület szabadon látogatható.
 |
| A tanösvény a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. |
A vasútállomástól egyértelműen jelzik a táblák, hogy merre kell a tanösvényhez eljutni. El sem lehet téveszteni az utat, nagyjából 10 percnyi sétával érhető el az első állomás. Szép illusztrációkkal ellátott táblák fogadtak bennünket a bejáratnál.
 |
| A Madárdal tanösvény térképe |
 |
| A Madárdal tanösvény javasolt útvonalai |
 |
| A tanösvény állomásai |
 |
| A Békás-tó élővilága |
 |
| Ezen a táblán a lápi halászatról olvashatunk. |
 |
| Az aljnövényzetben gazdag cserjés élőlényei |
 |
| A nádas rejtőzködő madarai a guvatfélék. |
 |
| A hármas számmal jelölt barkóscinege a Madárdal tanösvény címermadara. |
A szántóföld szélén megpillantottam egy madarat. Felületesen szemlélve, első pillantásra verébhez hasonlított, de valami mégsem stimmelt. Karcsúbbnak, nagyobbnak láttam ezt a madarat, ami nem tűnt félénknek, a repdeső rovarokra koncentrált. Egy nádi sármány került lencsevégre.
 |
| Nádi sármány (Emberiza schoeniclus) tojó várja a rovarok közeledését. |
A tanösvény kitaposott útvonalát helyenként sűrűn benőtte a magasra nőtt nádas, így konstatáltam, hogy legközelebb célszerűbb lesz hosszú nadrágot húzni (még akkor is, ha meleg van).
 |
| Nádkévék |
Utunkat a sótűrő sziki őszirózsa foltjai kísérték. Az ég egyre komorabb szürkére váltott, és hiába hallgatóztunk, a csendet nem törte meg madárének.
 |
| Június-szeptember között nyílik a sziki őszirózsa (Aster tripolium pannonicum). |
Eközben egy feltehetően egyetemistákból álló, néhány fős csoport haladt el mellettünk, komoly fotóapparátussal és állvánnyal a kezükben. Valószínűleg ők sem sejtették, hogy mi (nem) vár rájuk.
Miután átértünk egy kis deszkahídon, megdöbbentő látvány tárult elénk.
 |
| A távolban a két madárvárta |
 |
| A Nádas-tó víz nélkül |
 |
| Élettelen tájjá változott a Dinnyési Fertő. |
Pásztáztuk a messzeséget, de bárhova néztünk, nem láttunk csillogó víztükröt. A dinnyési Nádas-tó teljesen kiszáradt! Csupán iszapot láttunk. A csapadékszegény időszak rányomta bélyegét a tájra és az élővilágra. Halak és egyéb élelem hiányában a madaraknak el kellett innen költözniük. Ki tudja, hogyan és hol fészkeltek, neveltek fiókát.
 |
| Énekes madarak a cserje szintben. |
Nagy, piros szemeivel keltett feltűnést a zöld légivadász. Hazánkban él a hozzá nagyon hasonlító fürge légivadász, az élőhelyük gyakran átfed. A különbség közöttük az, hogy a zöld légivadász utolsó potrohszelvényén látható egy kicsi x alakú folt.
Az élénk piros színéről, lapos potroháról és a hátsó szárnyán lévő sárga foltjáról ismerhető fel a déli szitakötő.
 |
| Déli szitakötő (Crocothemis erythraea) éppen a szemét törölgeti a lábával. |
A kék légivadász gyakori szitakötő faj hazánkban. Fő ismertető bélyege a fekete-fehér szárnyjegy.
Reménykedtünk, hogy a Velencei-tó partján több sikerrel járunk, így ott folytattuk tovább a tanösvény bejárását. A tó déli csücske és partvonala aszály sújtotta, melyet csak Agárd magasságában tört meg a sekély víz. A csónakkikötőben horgászok kémlelték pecabotjukat, mi pedig egy búbos vöcsök víz alá bukásain és egy barázdabillegető fecsegésén szórakoztunk. A búbos vöcsök állománya a Velencei-tó térségében, a Magyar Madártani Egyesület Monitoring Központjának adatai alapján stabilnak mondható, az itt fészkelő párok száma 100-1000 közöttire becsülhető. Ugyan országos szinten is gyakori ez a madárfaj, mégis vizes élőhelyeinek beszűkülése miatt eszmei értékét 50.000 Ft-ban állapították meg. A nyílt területeket kedvelő barázdabillegető étlapján vízi rovarok is szerepelnek. Hazai fészkelő párjainak száma egy nagyságrenddel meghaladja a búbos vöcsökét. A faj védettséget élvez hazánkban, eszmei értéke 25.000 Ft.
 |
| A búbos vöcsök (Podiceps cristatus) nemét nem tudtuk meghatározni, ugyanis a hím és a tojó egyforma. |
 |
| A barázdabillegető őszi ruháján fokozatosan eltűnik az összefüggő, sötét torokfolt. |
Egy másik partszakaszon két üstökös réce tojóban gyönyörködtünk. Lemezes csőrükkel hosszú algafonalakat húztak ki a vízből és szűrték ki belőlük a táplálékot.
 |
| Táplálékot rejtő algafonalak. |
 |
| Üstökös réce (Netta rufina) tojó, a faj eszmei értéke Magyarországon 50.000 Ft. |
 |
| A tanösvény tábláin látható festményeket Zsoldos Márton, természetfestő készítette. |
Tartalmas kirándulást tesz lehetővé a tanösvény, mindenkinek ajánlani tudom.
További madárfajok hazai állományáról információkkal, adatokkal az MME Monitoring Központja szolgál, melyet az alábbi linken lehet elérni:
http://www.mme-monitoring.hu/spec.php?classid=173
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése