Ha leírom az állat nevét, rögtön választ kapunk a címben feltett kérdésre. Sokak számára elcsépelt lehet az alábbi bejegyzés, én mégis fontosnak tartom e faj rövid bemutatását.
A hüllő magyar fajneve: lábatlan gyík, egyéb szinonimái: törékeny gyík, kuszma. A tudományos, latin neve Anguis fragilis, ahol a fragilis szó jelentése: törékeny. Ez az elnevezés onnan ered, hogy farka veszély esetén letörik (mint minden más gyíknak is), így az állat megmenekül támadójától.
Első pillantásra azt látjuk, hogy az állat teste megnyúlt, végtagjai
hiányoznak. Ha alaposabban szemügyre vesszük alanyunkat, akkor kiderül,
milyen tulajdonságok különböztetik meg a kígyóktól.
Testét sima, szorosan illeszkedő pikkelyek fedik.
A kuszma képes pislogni, míg a kígyók csak mereven bámulnak, mivel a szemhéjaik átlátszó hártyaként összenőttek.
 |
| A kuszma rejtőzködéshez tereptárgyakat (falevél, korhadt farönk, dús aljnövényzet) használ. |
A kuszma látása nagyon gyenge, színvak is ráadásul, ezért
tájékozódásához a nyelvét használja, miközben száját enyhén kinyitja. A
kígyók is öltögetik nyelvüket, de szájuk ilyenkor zárva marad.
Az emberek hajlamosak kígyónak nézni ezt az ártalmatlan jószágot és félelemből vagy rossz indulatból képesek elpusztítani (annak ellenére, hogy a kígyófélék is védettek).
A lábatlan gyík Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Az eszmei érték kiterjed a faj bármely fejlődési stádiumában lévő példányára.
 |
| Ez a példány legalább 40 cm hosszúságú volt (Kis-Hárs-hegy) |
A kuszma a reggeli időszakban és estefelé aktív, de eső után napközben is gyakrabban megpillanthatjuk. Hazánkban főleg a középhegységekben él. A Budai-hegységben a közönséges lábatlangyík fordul elő, míg a Duna túloldalán, a Börzsönyben (pl. a Malom-völgyben, vagy a sűrűn látogatott Királyrét környékén) a kékpettyes lábatlangyík fordul elő.
 |
| Harcoló kékpettyes kuszmák (Királyrét) |
Aki szeretne ennek a kedves állatnak a nyomába eredni, az október közepéig megteheti (ugyanis a telet hibernált állapotban átalussza). Tanulmányozásához ne fogjuk meg, ne emeljük el a búvóhelyeként szolgáló tereptárgyakat! Szegénynek így is elég sok ellensége van (rókák, sünök, madarak, siklók tápláléka). Inkább fényképezzük le, zavarás nélkül, azaz kapcsoljuk ki a vakut.
Akinek van kedve, akár be is kapcsolódhat a hazai hüllők monitorozásába, ezen a honlapon keresztül:
http://herpterkep.mme.hu/
Ajánlott irodalom:
Juhász Lajos: Hazánk kétéltűi és hüllői
Günter Diesener, Josef Reichholf: Kétéltűek és hüllők (Természetkalauz sorozat)
