Állati szövetek

Iskolánk számára a mikroszkópok mellé egy preparátum sorozatot is rendeltünk, amelyek igen hasznosnak bizonyultak a környezetvédelmi alapozó gyakorlatok során. A gyakorlati tananyag egy jó részét a mikroszkópos megfigyelések, szövettani elemzések adják. Kollégáim, illetve a diákok munkájának megkönnyítése és a szemléltetés céljából a metszetek egy részét bedigitalizáltam.
A felvételek egyszerű megoldással készültek, mivel a mikroszkópjaink nem rendelkeznek olyan csavarmenettel, ahová fényképezőgép illeszthető. 

Felszerelés: Student mikroszkóp, Sony DSC S3000 fényképezőgép, kész preparátumok

Most a gerinces preparátumok kerülnek bemutatásra. A képek neve mellett -zárójelben- az eredeti címke olvasható.

Béka bőr: főként a középső bőrrétegben (irhában), nagy mennyiségben pigmentsejteket találunk. Ezek különféle festékanyagokat termelnek (pl. a melanofórák barna, illetve fekete festéket). A sejtek különböző méretűek és nyúlványokkal rendelkeznek.

Béka bőr (Frog epidermic cell)

Emlős hámszövet: többrétegű elszarusodó laphám (epithelium). Az emlősök külső köztakarójának legfelső rétegét többrétegű elszarusodó laphám képezi. A legfelső réteg erőteljesen ellaposodott sejteket tartalmaz. Ezekben a sejtekben a sejtmagok már nem ismerhetők fel. Az elszarusodott sejtek a felszínről folyamatosan leválnak.

Hámszövet (Dog squamous epithelium)

Többrétegű el nem szarusodó laphám: a nedves mechanikai hatásoknak kitett felületeken figyelhető meg. Ez a szövet borítja a nyelőcső vagy a nyelv nyálkahártyájának felszínét. A legkülső sejtréteg sejtjei ellaposodnak, sejtmagjuk alig látható. Ezek alatt gömbölyű sejtmagvú sejtek, majd az alaphártya mentén megnyúlt sejtek foglalnak helyet.

Többrétegű el nem szarusodó laphám (nyelőcső)

A nyelőcső járata üres állapotban szűk, csillag alakú.

Nyelőcső keresztmetszet (Dog esophagus)

Többrétegű el nem szarusodó laphám (nyelv felszínén)

Egyrétegű köbhám: a vesecsatornák falát és kisebb mirigyek kivezető csövét béleli. A köbhámsejtek élhosszúsága és magassága nagyjából azonos. Ezek a sejtek végzik az elsődleges vizeletben lévő, még hasznos anyagok visszaszívását. A sejtmagok gömbölydedek, a sejt közepén foglalnak helyet. Köbhámsejtek találhatók a halak kopoltyúlemezében, ondóvezetékében, emlős vesében.

Egyrétegű köbhám (egér vese)

Egyrétegű köbhám (emlős vesecsatornácska)

Egyrétegű köbhám (Mouse cuboidal epithelium)

Egyrétegű hengerhám:a hengerhámsejtek valójában magas, öt vagy hat oldalú hasábok, prizmák. A sejtek hossztengelye merőleges az alaphártyára. A sejtmag (sötéten festődött) gömbölyded vagy ovális, bazálisan helyezkedik el (az alaphártyához van közelebb). 

Egyrétegű hengerhám (emlős epehólyag)

Az epehólyag nyálkahártyájának hámja a legszabályosabb hengerhám. Egyrétegű hengerhám található még az emlős középbélben, méhben.

Epehólyag (Pig gall bladder)

Patkóbél: egyrétegű hengerhám béleli, laza rostos kötőszövet alkotja, benne elágazó, tekervényes mirigyek foglalnak helyet: Brunner-mirigyek, majd simaizom rostok (külső: hosszanti, belső: körkörös) következnek. A bélcső hengerhámsejtjei közül a kehelysejtek váladékot termelnek.

Patkóbél (Dog duodenum)

Urothelium (átmeneti hám): ez  a szövet béleli a húgyutakat a vesemedencétől a húgycső végéig. A hám minden sejtje érintkezik az apalhártyával, ezért egyrétegű. A külső sejtek erősen bedomborodnak a szerv üregébe, ha az ürített állapotban van. Ha a szerv telítődik, a sejtek ellaposodva megnyúlnak, esernyőszerűvé válnak.

Húgyvezeték keresztmetszet (Dog ureter)

Urothelium (átmeneti hám, húgyvezetékben)

Szaglóhám: (a metszeten legfelül) érzékhám, többmagsoros csillószőrös hengerhám. Orr nyálkahártyájából vett minta. Részei: szaglósejtek, melyek egyik vége idegsejt axonjával tart kapcsolatot, másik végén érzékszőrök vannak. A szaglósejteket támasztósejtek fogják közre. A szőrsejt nyúlványokat csillók képezik.

Szaglóhám (Dog olfactory membrane)

Béka vér: speciális kötőszövet. A vörösvérsejtek alakja lapos, ovális, az emberihez képest nagyobbak, kevesebb van belőlük egységnyi térfogatban és érésük után is megmarad a sejtmagjuk. A sejtplazma vörösen festődik.

Béka vér (Frog blood, smear)

Béka vér nagyítva

Hal vér: speciális kötőszövet, vérszövet. A halak vére a többi gerinces állatéhoz viszonyítva nagyon kis mennyiségű. Benne a vörösvérsejtek száma is kevés (2 millió/mm3), bár ezek mérete csaknem kétszer akkora, mint az emberben. 

Hal vér (Fish blood, smear)

Hal vér nagyítva

Gerincvelő: idegszövet. Szürkeállománya sejttestekből áll, belül helyezkedik el, világosabban festődött rész, pillangó alakú. A szürkeállomány elülső szarvában jól kivehető, nagy méretű mozgató idegsejtek figyelhetők meg. Fehérállománya idegrostokból áll, kívül található. A gerincvelő közepében a központi csatorna látható.

Gerincvelő keresztmetszet (Rabbit spinal cord)

Mozgató ideg: idegszövet. Az emlős idegszövet legjellegzetesebb multipoláris (soknyúlványú) neuronjai a gerincvelő elülső szarvának motoros idegsejtjei. A nagyméretű sejttestben nagy, gömbölyded, világosan festődő sejtmag látható, és a sejttestből több nyúlvány indul ki (egy axon és több dendrit).

Idegszövet, mozgató idegsejtek (Pig motor nerve)

Harántcsíkolt izomszövet: a hosszanti metszeten megfigyelhetők a jellegzetesen váltakozó, világos és sötét harántirányú sávok. A kettős fénytörésű részek sötétek, az egyszeres fénytörésűek világosak. A harántcsíkolat az izomrostok elemeinek (myofibrillumok) szerkezetéből és szabályos elrendeződéséből adódik. A fejlődés során a hosszú, egymagvú izomképző sejtek összeolvadnak és sokmagvú rostot hoznak létre. A kifejlett rostok hosszúsága elérheti a néhány centimétert. A sejtmagok hosszúkásak, lekerekített formájúak. Ez a szövet építi fel a gerincesek belső vázára tapadó vázizomzatot.

Harántcsíkolt izomszövet (Dog skeletal muscle)

Harántcsíkolt izomszövet (nagyítva), sokmagvú rost

Szívizomszövet: a vázizomhoz hasonlóan, a szívizomsejtek is harántcsíkolatot mutatnak. A sejtmagok ellipszoid alakúak és a sejtek közepén helyezkednek el. Egyedi sejtekből épül fel, és a sejtek harántirányban a fénymikroszkóposan látható Eberth-féle vonalaknál kapcsolódnak egymáshoz. A szívizomsejtek megnyúltak és helyenként Y vagy villás alakban elágazhatnak.

 

Szívizomszövet

Szívizomszövet

Szívizomszövet (Dog cardiac muscle)

Hasnyálmirigy: mirigyhám, a hasnyálmirigy kevert, vagyis kettős elválasztású  mirigy: külső elválasztású mirigyes része több ezer lebenykéből áll, sejtjei termelik a táplálkozás emésztő enzimeit. A belső elválasztású mirigy sejtjei 70-400 µm nagyságú halmazokat, a Langerhans-szigeteket képezik. Ezek termelik az inzulint.

Hasnyálmirigy (Dog pancreas)

Légcső: többmagsoros csillós hengerhám (a metszeten legfelül). Ez borítja még a légutakat, gégecsövet, mellékherecső hámját, hüllők nyelőcsövét és a béka szájpadlását. A sejtek megnyúltak, henger alakúak, egy sorban helyezkednek el és kitöltik a hám teljes szélességét. A sejtmagok ovális alakúak és különböző síkban rendeződnek. A csillók mozgásukkal a hám felületére került idegen anyagokat távolítják el.

Légcső (Dog trachea)

Hyalin porc (üvegporc): (a képen a sötétlila terület) neve onnan ered, hogy a porcsejtek közötti állomány üvegszerűen áttetsző. A porcsejtek párosával vagy kisebb csoportokban foglalnak helyet a porctokban. Az ízesülő csontvégeket borítja, megtalálható a légcső és a hörgő porcaiban is.

Hyalin porcszövet légcsőben

Rugalmas porcszövet: a porcsejtek közötti térben lévő jelentős mennyiségű kollagén rost biztosítja a rugalmasságot. Megtalálható a fülkagylóban, orrban, gégefedőben.

Rugalmas porcszövet (emlős szaglószervében)

Máj: szövettani képén a májsejtek (hepatociták) szigeteket alakítanak ki. A májlebenykék közepében központi véna keresztmetszete látható. Exokrin mirigyei termelik az epét (ami az epecsövecskéken keresztül a patkóbélbe ürül és az epehólyagban tárolódik).

Máj (Pig liver)

Emlős nyelv: többrétegű, el nem szarusodó laphám fedi. A nyelvháton kiemelkedések, szemölcsök figyelhetők meg (kép jobb szélén). Ezeket is a hám borítja. Az ízlelőszemölcsök hámjában ízlelőbimbók helyezkednek el. A hámréteg alatt kötőszövet húzódik, és megfigyelhetők a nyálmirigyek is.

Nyelv (Dog tongue)

Nyelv, a nyálmirigyek kivezető csövével (lila gyűrű)

Arteriola: belső felületén egyrétegű hám (endothelium) található, a középső réteg hullámos lefutású, elasztikus rostokból és simaizomsejtekből áll, míg a külső réteg az ereket a környező szövetekhez kapcsolja. Gyakran zsírszövetbe ágyazódnak az erek, így védelmet kapnak a behatásokkal szemben.

Arteriola keresztmetszet (Rabbit arteriole)

Retikuláris kötőszövet: lazább vagy tömöttebb alakul ki, különféle sejtképző szervek, lép, nyirokcsomók, vöröscsontvelő alapvázát képezik. Sejtjei nyúlványosak, hálózatot alkotnak, amelyet rácsrostok fonnak be. Fénymikroszkóp alatt vagy csak a sejtek vagy  csak a rostok figyelhetők meg.

Nyirokcsomó (Rabbit lymph node)

Nyirokcsomó sejtjei

Felhasznált irodalom:
Perendy Mária: Biológiai gyakorlatok kézikönyve
Szegedi Tudományegyetem, Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék, szövettani atlasz: http://www2.sci.u-szeged.hu/zoolcell/histo/focim.html

A fenti metszetek beszerezhetők itt:
http://www.tavcso.hu/?o=termek&id=265

Részletes, tudományos szövettani leírások itt találhatók:
http://phys.bio.u-szeged.hu/DT/szervezettan/allati_szovetek_2011.03.23.html