Az urbanizáció, azaz városodás és városiasodás folyamatában mennyiségi és minőségi változások mennek végbe. A városba költözés jelensége egyre több állatfajnál figyelhető meg. Olyanoknál is, amelyeket normális esetben sosem képzelnénk el városi környezetben. Az utóbbi években azonban nő azon állatok száma, amelyek a táplálékbőséget, konkurencia hiányában a főváros megmaradt kisebb vizes élőhelyein, kertes zöldövezetében vagy éppen épített betondzsungelében találják meg.
Az ökológusok és vadbiológusok bizonyára számos érdekfeszítő sztorit tudnának mesélni a padláslakó denevérekről, nyestekről, éjszaka az utcákon garázdálkodó vaddisznókról, és ezekért a történetekért sokszor nem kell a szomszédba menni.
A 2016-os év emlőse a denevér volt, melynek fajszáma Magyarországon 28, mindegyikük természetvédelmi oltalom alatt áll. Jellemzően a korai denevér, kései denevér és a törpedenevér foglalja el szálláshelyként az épületek ereszénél lévő hasadékokat, ablaktokokat. A falak repedéseit, templomtornyokat, padlásokat használja búvóhelyként a nagy patkósdenevér, vagy a tavi denevér. A nyitott ablakon könnyen berepülhetnek, azonban a lakásfelújítások, tetők átépítése, padlások lezárása, ablakok berácsozása veszélyeztetheti őket.
 |
| Kora este megkezdődik a denevérek kirepülése (2016. 10. 01., Mocsárosdűlő) |
 |
| Ritkás erdőkben, faodvakban, épületekben éjszakázik a közönséges késeidenevér. (2012. 05. 25., Pesterzsébet, Újtelepi Parkerdő) |
A tavalyi év emlőse elismerést a közönséges ürge kapta. A rövidfüvű, nyílt puszták rágcsálója; a Kiskunság, a Tihanyi-félsziget, vagy Dunakeszi közismert élőhelyei között szerepel. Meglepő, hogy a fővárosban is él populációja, a Hármashatárhegyi repülőtéren. A kutyasétáltatók sajnos sok kárt okozhatnak, mivel kedvencük a lyukakból kiszűrődő éles hangokat hallva, megpróbálják kiásni a fokozottan védett ürgéket.
 |
| Közönséges ürge (Kunpeszér, 2015.) |
Innen nem messze, a Vöröskővár igazán megérdemli a természetvédelmi oltalmat, mivel számos különleges növény-és állatfajnak ad otthont. Gyakran okoznak meglepetést a cserjésből előugró őzek, vagy a napozó, neszező zöld gyíkok. Az igazi állattani érték mind közül hazánk fokozottan védett, legnagyobb testű siklófaja, a kaszpi haragos sikló.
 |
| Őzek Vöröskővár alatt |
 |
| Egy megtermett, kb. másfél méter hosszú kaszpi haragos sikló (eszmei értéke 500.000 Ft) |
Napnyugta után kezdi motoszkálását, táplálékkeresését a keleti sün. Érdekes, hogy éppen a sünök az egyik fő természetes ellenségei, elfogyasztói a haragos sikló fiatal példányainak. A Vadonleső programba érkezett bejelentések szerint a II., III., XI., XVII., XVIII., XIX, XXII. kerületben fordul elő a védett állat. Sajnos sok helyütt találkozhatunk az elütött példányaival, egyrészt az autósok figyelmetlensége miatt, másrészt a süni szerencsétlen védekezési stratégiája miatt (veszélyben egy helyben összegömbölyödik).
 |
| Éjszakai vendég a tüzijáték után, a Flórián téren, 2016. 08. 20-án |
A fenti táplálékláncba beleillik az európai vörös róka is, amely a sünök ellensége
Kedves, télen is aktív emlősünk az európai vörös mókus életmódját legkönnyebben a Margitszigeten tanulmányozhatjuk. A fülpamacsát évente egyszer lecseréli, egészen más alakot öltve. Tavasszal és ősszel gyakran figyelhetjük meg a talajon, amikor eleség után kutat. Hazánkban bár gyakori, mégis védett faj, eszmei értéke 25 000 Ft. Angliában a vörös mókust teljesen kiszorította az inváziós szürke mókus.
 |
| Róka a Mocsárosdűlőn, szürkület előtt (2016. 09. 18.) |
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése