Translate

2017. január 30., hétfő

Ürge telepítések

Értékes ismereteket szereztem a Duna-Ipoly Nemzeti Park székhelyén rendezett, ürge áttelepítésekről szóló tárgyaláson. A Fertő-Hanság Nemzeti Park jelenleg is futó Life projektének keretében ürgéket fognak be forrásállományokból és telepítenek át a populációk megmentésére, fokozottan védett és Natura 2000 területeken. 
Az ürge (Spermophilus citellus) a 2015-ben az év emlőse volt, számos program született a faj minél szélesebb körű megismertetésére. A tudományos kutatások természetesen nemcsak ebben az évben indultak, mert az ürge védelme korábbra nyúlik vissza. Az ürge 2012. október 1-én került a fokozottan védett emlősök közé, eszmei értéke 10 000 Ft-ról 250 000 Ft-ra felértékelődött. Ebben szerepe lehet a fogyatkozó állománynak. Egyik legfontosabb természetes ellensége a szintén fokozottan védett, kisemlős specialista kerecsensólyom; de pl. a vöröskővári haragos siklónak is az egyik táplálékállata a csipogó hangú emlős. 
A fiatal állatokra stresszel járhat az állomány duzzadása, mesterséges telepítéssel vagy spontán betelepüléssel, továbbá az élőhelyeik kezelése, átalakulása nagy mértékben befolyásolja az állományok stabilitását. A kutatások során azt figyelték meg, hogy azokon a hegylábi legelőkön, ahol nem következett be a bokrok felfutása, ott több pár ürge hosszabb távon túlél, ezért nagyon fontos a tudatos, jól megtervezett élőhelykezelés, a megfelelő gyepmagasság elérése. A Tihanyi-félszigeten élő ürgék számára a sztyeppi környezetet a szürke marhák legeltetésével biztosítják. Érdemes figyelembe venni az áttelepítések során az ürge élőhely fekvését, a domborzati viszonyokat. Ugyanis a mélyebben fekvő lyukakat nem biztos, hogy elfogadják, aminek oka a talajvíz jelenléte lehet. Érdekes, hogy az alvókamrájuk a talajfelszínhez közelebb található.
Magyar fejlesztésű rádiótelemetriás antennával felszerelt állatok aktivitását rögzítették. A térképeken jól nyomon követhető volt, mit is csinál az ürge egy nap folyamán. Nagyjából 300 métert jár be, miközben táplálék után kutat, a felszínen alkalmanként 10 percet tölt, ami egy nap alatt 3.5-5 órát is kitehet. Ilyenkor sajnos nagyobb veszélynek lehetnek kitéve, hiszen a magasban köröző sólyom, vagy a lyukakat fürkésző héja könnyen megkaparinthatja az ürgéket zsákmányul. 
Az ember térhódításával a természetes élőhelyek átalakítása, beépítése, a kutyák sétáltatása kedvezőtlenül hat az ürgékre. Jelentős állomány él egyes védelem alatt nem álló területeken, így pl. a Farkas-hegyen, Solymáron vagy Albertirsán. 

Őrködő ürge Kunpeszéren

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate