A Fővárosi Állat-és Növénykert régóta szervezi meg nyílt napját a pedagógusok számára. Október 5-ére sok pedagógus társ regisztrált a Tanodúban tartott előadásokra, valamint további foglalkozásokra.
Mivel az előadás előtt egy órával korábban nyitott ki az állatkert, ezért néhány helyre elszaladtam, hogy a kifutókban lévő állatokat megnézhessem és lefotózhassam. Látogatókból kevés volt, viszont az állatgondozók már korán, szorgalmasan tüsténkedtek. A fiatal zsiráffal szinte farkasszemet néztem, a kaffer szarvasvarjúk pedig reggeli éneküket hallatták. A rózsaszín flamingók, koronás daruk között házi verebek keresték élelmüket, közeledtemre a háztáji mangalicák mind megrohamoztak, míg a vízilovak komótosan fogyasztották el reggelijüket.
Az első előadás Soós Endre nevében került ki, azonban megtudtuk, hogy külföldre hívták egy mentési munkához, ezért a Vadállatok mentése-orvosi szemmel c. előadást az Állatkert természetvédelmi referense, Szelényi Gábor tartotta meg.
Néhány fogalmat jártunk körbe: természetvédelmi státuszok (védett faj, fokozottan védett faj), EU közösségi jelentőségű faj (pl. bütykös hattyú, kárókatona, közönséges kaméleon, hörcsög, seregély), CITES, veszélyes faj, invazív faj.
Sok ismert invazív faj mellett olyanokról is szó volt többek között, mint a szibériai csíkos mókus (burunduk). Hazai példaként az ékszerteknősök kerültek fókuszba, - amiről magam, tanárként és civil természetvédőként is azt gondolom-, hogy az egyik legnagyobb felelőtlenség, amit elkövethetünk hazai teknősfajunk ellen, az ezen hobbiállatok szabadon engedése. Megtudtuk, hogy az állatkerti nagy tóban kb. 700 ékszerteknős él, akik sok táplálékot találnak maguknak a tóban.
A következő előadás témáját képező denevérekről is szó esett: évente 40-50 denevért fogad az állatkert, de volt példa arra, amikor egy panel lakás felújításakor 500 példányt találtak és juttattak el a mentőállomásra. Nemcsak jó példák, hanem sajnos rossz példákról is hallottunk, ugyanis nem minden ember gondolkodik természetvédőként, így egy másik, hasonlóan lakásátalakítás esetében a megtalált denevéreket 2 nagy zsákba gyömöszölték, és mire kiértek a természetvédők, addigra az állatok nagy része megfulladt. Megjegyzésem: Magyarországon minden denevérfaj védett, sőt kis hazánk denevér nagyhatalomnak számít!
Több grafikonon követhettük nyomon, hogyan alakul évről-évre a mentett fajok és példányaik száma. Kb. 100 faj, több, mint 2000 egyedét mentik. 2017-ben a madármentésre vonatkozó adatok: 1019 mentett példány, melyek nagy része fekete rigó, széncinege, ragadozó madár és egyéb (50 % <). A mentett emlősök nemcsak denevérek, hanem sok esetben keleti sün, közönséges mókus, pelefajok, eurázsiai hód, vidra.
A fokozottan védett fajok között szerepelt már túzok vagy uráli bagoly. Jó volt Margit, az ember által felnevelt gólya történetét hallgatni, és egyik évben ő sétálgatott a Magyar Természettudományi Múzeumban, az érdeklődő látogatók között.
A fejlődést, tanulást szolgáló előadásokon túl, a regisztrációs sátornál szép ajándékcsomagot vehettünk át (ebben nekem külön öröm, hogy újabb, kétéltűekről szóló könyvet olvasgathatok).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése