A pókok ugyan nem
tartoznak a kedvenc állataim közé, de ez a faj lenyűgözött, amikor először találkoztam vele a Váci Ártéri Tanösvényen.
Egy szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus) leselkedett a vízi növényzet felszínén, dermedt merevséggel. Egyik
tapogatólába a növényzetet érintette. Vajon így érzékeli, van-e
mozgás a víz felszíne alatt?
A csodáspókok
családjába tartozik ez a faj. Sötét barna alapszíne mellett, az előtestét és az
utótestét két oldalt fehér sáv díszíti. Vízpartokon, ligeterdőkben, lápréteken él, a növényi szárak között.
Fogóhálót nem készít, nappal bolyongás közben kapja el zsákmányát:
békalárvákat, de akár kisebb halakat is. Szaporodás idején a hálószövő pókok
benyomását keltik. A nőstények akár ezer petét tartalmazó kokonjukat a
csáprágóik közé fogva cipelik. A nőstények az utódok kikelése előtt
kupolaszerűen összeszövik a fűszálak csúcsait; és ez alá akasztják a
petecsomót. A nőstény gondos szülő, ugyanis a kikelt kis pókokat egy ideig őrzi
a szövedéksátorban. A fiatal pókok gyakran a víztől távol, erdők, mezők közepén
élnek. A faj példája az ivari kétalakúságnak: a nőstény jóval nagyobb, mint a
hím.
Magyarországon a vizes élőhelyek veszélyeztetett állapota miatt a
vidrapókot felvették a védett fajok listájára, eszmei értéke 5000 Forint.
 |
| Az előtest mérete 6-9 mm, de akár az 1 cm-t is meghaladhatja. |
 |
| Szerencse kísérte kirándulásunkat, mert egy nap alatt három vidrapókot is láttunk ( ezen a képen egy másik nőstény szerepel). |
Irodalom:
Pókok, skorpiók (Búvár
zsebkönyvek)
Urania – Állatvilág, alsóbbrendű
állatok
A hazai védett fajok listája:
http://nmhh.hu/dokumentum/153733/mk_12_128.pdf
