Tél a Kis-Dunán

December 15-én egyik pillanatról a másikra óriási hópelyhek kezdek hullani. Rövid időn belül vastag hóréteg borította a fák ágait, száraz leveleit. A friss, ropogós hó fotózásra invitált, amit úgy éreztem, nem hagyhatok ki. Választásom a  csepeli Kis-Duna-ágra esett. A partról bütykös hattyúk, tőkés récék, kis vöcsök, szárcsák, dankasirályok, és egy kormorán kontúrja rajzolódott ki a vizen.

Kis-Duna part

Bütykös hattyúk

"Szellem madarak": szárcsák

Kárókatona

Téli ruhába öltözött dankasirály

Hóréteg

Madáretetés a Neumannban

November 9-én a 9. B osztály tanulóinak bevonásával megkezdtük a téli madáretetést. 

Bár az időjárás napközben kellemes, őszies, hajnalra kellően lehűl az időjárás. Az apróbb testű madarak szervezete könnyen legyengül 1 nap kihagyás után is, ezért annak biztosítására, hogy az etetők folyamatosan feltöltöttek maradjanak, több diákot vontunk be. Miután ellenőriztük a különböző etetők állapotát, a madarak egyik lekedveltebb eleségével, fekete napraforgó maggal töltöttük fel őket. A kihelyezésnél ügyeltünk arra is, hogy a madarak számára elérhető magasságban, ugyanakkor a környező lakótelepi házakból esetlegesen kijutó házi macskák számára elérhetetlen helyre kerüljenek a madáretetők. Az iskola udvarában több cserje és fa található, amelyeken az etetőn táplálkozó madarak hamar menedéket találnak, ha ragadozó közeledik. A mezei verebek a közeli bokorban rejtőzködve figyelték a munkánkat, mi pedig izgatottan vártuk, hogy a hétvége folyamán vajon rátalálnak-e a madarak az etetőkre.

2 nap múlva, hétfőn reggel már két etetőből is kifogyott az eleség, tehát a madarak gyorsan rájuk találtak. Ez annak tudható be, hogy az előző időszakban is etettük a téli vendégeket, ők pedig megjegyezték az etetők helyét, ezért találtak rá rövid időn belül. 

Még bő másfél hónap van hátra a "2018, a Madarak Éve" nemzetközi akcióprogramból, amelyhez az MME csatlakozva, a partnerszervezeteket, madárbarát kertet gondozó iskolákat, intézményeket segít havi rendszerességgel megjelenő tanácsaival.

Széncinegék

Egy kis segítség a téli madarak felismeréséhez

http://www.mme.hu/2018-madarak-eve-tegyel-begyer

Vadlúdmegfigyelés a Dinnyési-fertőn

Az MME Budapesti Helyi csoportja november 17-én vadlúdkereső túrát vezetett a fokozottan védett Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területen. A kissé szeles, előző napokhoz képest hideg időjárás ellenére is nagy létszámú, kellemes társaság gyülekezett reggel 9 órakor a vasútállomáson.

A falu határán, az aszfaltutat követve sétáltunk be a tanösvényre. A nagyobb madármozgást a nádas széléről figyeltük meg. Juhász Imre bácsi, Horváth Gábor és Berényi Zsombor vezették a tartalmas túrát, amely során az alábbi fajokat azonosítottuk: vetési lúd, nyári lúd, vörösnyakú lúd, nagy lilik,  sárszalonka, nagy bukó, fütyülő réce, kontyos réce, kendermagos réce, csörgő réce, nagy póling, füstös réce, barna rétihéja, réti sas, nagy kócsag, szürke gém, tőkés réce, búbos vöcsök. Legalább 10 teleszkópot, spektívet bocsátottak az érdeklődők rendelkezésére a több órányi program alatt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park engedélyével jutottunk a madártoronyba, ahonnan igazán szép kilátás nyílt a kék színben ragyogó fertő víztükrére és madárvilágára. 

Legmegkapóbb élmény, látvány az volt, amikor feltűnt egy réti sas a fertő fölött, és riadalmat keltve a vízről a levegőbe kényszerítette a több ezres vadlúdcsapatot.

Az MME Budapesti Helyi Csoportja

A legfiatalabb résztvevő

Nagy bukók

Fütyülő récék

Nagy lilik

Felriasztott lúdcsapat

Megfigyelésre készen

Ezt elemezd! - az Erdőmentők Alapítvány továbbképzése

Természetvédelmi analitikai monitoring tevékenységéhez "Ezt elemezd!" c. programjában képezte tovább az Erdőmentők Alapítvány Budapest 16. kerületében található Móra Ferenc Általános Iskolában azokat a tanárokat, akik elhivatottságot éreznek az iskolájuk környezetében fellelhető erdő, park, patak környezeti állapotának nyomon követéséhez, valamint az esetlegesen bekövetkező szennyeződésük elleni beavatkozás megtételéhez. 

Az elméleti alapok és egyszerű praktikák megismerése után felkerestük a közeli Szilas-patakot, amelyből vízmintát merítettünk a kémiai vizsgálatokhoz. Egy kis erdőben a talaj felső 20 cm-es rétegéből vettünk pontmintát, az erdőalkotó fafajok listáját rögzítettük, beszélgettünk a pelevédelemről, biselről.

A kellemes séta végeztével megkezdtük az analitikai méréseket: pH, oldott ólom, klorid ion, oldott oxigén, illetve Arany-féle kötöttség, humuszérettség és -tartalom meghatározása következett.

A kísérletek közben "jó diák" módjára csipegettünk a külön asztalon tálalt apró süteményekből, pogácsából.

Aprócska mérleg, amely század pontossággal mér, 200 g-ig

"Eszközpark": Erlenmeyer-lombik, főzőpohár, mérőhenger, spriccflaska, kémcső, borszeszégő, gyufa, tálca, kémcsőállvány, Bunsen-állvány, tölcsér, szorítódió, büretta, pipetta, üvegbot, vegyszerkanál, befőttes üveg, spárga, olló, kalapács, szög, mérőszalag, kerti ásó, nylon zacskó, alkoholos filctoll

Kellemes fogadtatás

Képzést tartók: Kissné Dóczy Emília, Csanádi Viktor, Enczi Klára

Vízmintavétel és átlátszóság vizsgálata

Híd a Szilas-patakon

Kloridion meghatározása titrálással

Humuszérettség meghatározása

Az Alapítvány a Merck Kft-vel együttműködve szervezte meg a továbbképzést, a résztvevők számára oklevelet nyújtott át.

Kollégáim nevében is köszönöm a meghívást, a meglévő ismereteimet sikerült új, hasznos információkkal kiegészíteni.

Javasolt honlap:

www.erdomentok.hu

Madárvédelem a Felső-Kiskunságban

Az MME őszi előadás sorozatában október 10-én Szász László előadása kapott helyet.

Az előadás több madárfaj költésének segítését mutatta be számos szép fotó kíséretében. A fotók között akadt olyan is, aminek segítségével elképzelhettük, vajon egy magas fán lévő fészekben az élelemre várakozó fióka milyen kilátásban gyönyörködhet.

A szalakóta az egyik legszínesebb madár a térségben, amely odvas fákban költ szívesen. Mivel ezekből a fákból nem találnak eleget a fészkelő párok, ezért szükségessé vált a költőládák kihelyezése. Megtudtuk azt is, hogy időnként a szalakóta erélyesen lép fel, és az odúban képes megölni az ott költő seregélyek fiókáit. 

A kihelyezett költőládák más madarak is foglalják, mint pl. a füleskuvik vagy búbos banka. A kék vércse elhagyott varjúfészkeket használ leggyakrabban, amelybe vöröses, pöttyözött tojásokat rak.

A Helicon Life program a parlagi sas állományainak megőrzését hivatott elősegíteni, műfészek alapok kihelyezésével. 

A program zárásaként további fotókat tekinthettünk meg Horváth Tibortól.

Szalakóta (Coracias garrulus- fokozottan védett faj, eszmei értéke 500 000 Ft) fióka

Kék vércse (Falco vespertinus-fokozottan védett faj, eszmei értéke 500 000 Ft) pár

Európai Madármegfigyelő Napok a Kiserdőben

Október első hétvégéjén került megrendezésre Magyarországon az EMN. Első napján, október 6-án Dinnyésre, második napján a pesterzsébeti Kiserdőbe mentem.
Bő egy óra állt rendelkezésemre a madárfajokat feljegyezni, összesíteni, majd telefonon bediktálni az adatokat.
Számítottam a kedves őszapók jelenlétére, most nem sikerült velük találkozni. Ugyanakkor az eddigi madármegfigyelések között elsőként üdvözölhettem a jégmadarat. Az adatot a birding.hu-ra feltöltöttem, az MME adatbázisa alapján pedig lehetséges a faj fészkelése.
Az alábbi fajlista állt össze (zárójelben a példányok száma):
1. leggyakoribb faj: szarka (18), 2. leggyakoribb faj: dolmányos varjú (5), 3. leggyakoribb faj: széncinege (4), legritkább, legérdekesebb megfigyelés: jégmadár (1), balkáni gerle (4), tőkés réce (3), házi rozsdafarkú (3), szajkó (2), parlagi galamb (2), zöldike (2), zöld küllő (1), nagy fakopáncs (1), örvös galamb (1), fitiszfüzike (1).

Jégmadár (Alcedo atthis) az Erzsébet-ér fölé belógó ágon. A faj hazánkban védett (50 000 Ft az eszmei értéke), az európai Vörös Listán a "sebezhető" kategóriában van. A vizes élőhelyeinek védelmei ezért kiemelt jelentőséget kap.

Látogatás az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriumában

2018. október 26-án újra ellátogatott a Neumann János Számítástechnikai Szakgimnázium, ezúttal annak 9. B osztálya az Országos Meteorológiai Mérőállomásra.

Lakatosné Fanta Márta nagy szaktudásával vezette körbe a csoportot, és további szerencsénk volt, mivel a légballonos magaslégköri kísérletet megtekinthettük délben. A csoport érdeklődve hallgatta az előadást, és figyelte a műszereket.

Kísérő tanárként Gegő Kinga és Tóth Marietta vett részt a programon.

Tóth Marietta

Budapest, 2018. október

Életképek:

40 éves a Budai Tájvédelmi Körzet

A Duna-Ipoly Nemzeti Park 2018. október 12-én előadásokkal, kvízzel színesített programra hívta meg a természetvédelem szakmai és laikus képviselőit a Budai Tájvédelmi Körzet megalapításának 40. évfordulója előtt tisztelegve.

A programok már délelőtt kezdődtek, azonban délután folyamán is be lehetett kapcsolódni az előadások meghallgatásába, sőt a nyereményjátékba is. Merkl Ottó a Sas-hegy rovarfaunájáról tartott előadását gyönyörű fotókkal illusztrálta. Többek között megtudtuk azt, hogy a szürke darázsbogár eltűnt a Sas-hegyről, míg a melegkedvelő fogasnyakú gyászbogár a jelenlegi klímaváltozás nyertese.

A pókokról szóló előadásban kiemelt figyelmet kapott a piroslábú döcögőpók, vagy éppen a magyar kövipók, ez utóbbi a Sas-hegy endemikus ízeltlábúja, ami máshol nem fordul elő.

A program zárásaként Dr. Füri András igazgató páros Sas-hegyi és libegő belépőjegyeket sorsoltak ki a Sas-hegy keresztrejtvény és a Budai-hegység totó helyes kitöltői között.

Nagy rajongója vagyok a Budai-hegységnek, a Budaörsi Kopárok, Szénások-hegycsoport élővilágával és fotózásával egyéni, csoportos kirándulások és vezetett szakmai túrák keretében ismerkedtem meg, amit igyekszem magam és mások javára fordítani.

Dr. Füri András ismerteti a keresztrejtvény megfejtéseit

Merkl Ottó előadása

Aki szívesen olvasna, itt talál néhány bejegyzést:

http://termeszetiertekeklencsevegen.blogspot.com/search/label/Buda%C3%B6rsi%20kop%C3%A1rok

http://termeszetiertekeklencsevegen.blogspot.com/2016/12/botanikai-ertekek-budai-hegysegben.html

http://termeszetiertekeklencsevegen.blogspot.com/2012/12/kirandulas-szenasok-rejtett-kincseihez.html

Európai Madármegfigyelő Napok (EMN), 2018

A tavalyi évben már csatlakoztunk az EMN madárfaj számláló programjához, ami nemcsak hazai, hanem Európai szinten fogja össze a lelkes madárbarátokat. Miközben a friss, szabad levegőn kirándultunk, távcsövekkel figyeltük és fotóztuk a vonuló madarakat.

A BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumát képviselve, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatközpontjába megküldtem:

Helyszín: Kápolnásnyék, Velence, Dinnyés

Fajok: 1. leggyakoribb: seregély (180),   2. leggyakoribb: nyári lúd (120),  3. leggyakoribb: kék galamb (50)

Egyéb fajok: házi veréb (10), balkáni gerle (5), örvös galamb (1), csóka (3), holló (2), vetési varjú (2), szarka (2), dolmányos varjú (5), nagy kócsag (3), szürke gém (1), tőkés réce (10), sárgalábú sirály (1 példány, nem megerősített adat), dankasirály (1), káró katona (4)

Összes példányszám: 401, fajok száma: 17.

A Dinnyési-fertő, háttérben Székesfehérvár

Barátposzáta tojó

Zöld levelibéka

A kellemes időjárás sokakat csalogatott a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Területre. Mintegy 70 fős csoport a Madárdal Tanösvény bejáratánál, a gólyafészek alatt gyülekezett, reggel 9 órakor. A csoport 2 részre vált szét, az egyik csoport madárgyűrűzéssel kezdett, mi pedig a túrával. Utunk szarvasmarhákkal legeltetett gyepeken keresztül haladt, miközben a szikes talaj magas sótartalmához jól alkalmazkodott növényekre (pl. sziksófű, sziki őszirózsa, sziki cickafark, heverő sóballa) hívta fel figyelmünket a túra vezetője.

Túra a fokozottan védett területen

Szikes talaj, sótűrő növényekkel

Sziki őszirózsa

 Az ősz kellemesen meleg napsugarait sáskák, fiatal fürge gyíkok, szitakötők, zöld levelibékák is igyekeztek kihasználni, ezzel lehetőséget adtak életmódjuk tanulmányozására. A kitartó résztvevők madárgyűrűzésbe is bepillanthattak a fokozottan védett területen vezetett túrát követően.

Fiatal fürge gyík

 

Az MME pár nappal később közzétette az idei, egyben 25. EMN eredményeit, amely alapján Magyarország első helyen végzett a megfigyelő személyek számát tekintve (4 945 fő), a másik kettő kategóriában (rendezvényhelyszínek száma, látott madarak száma) szintén dobogós helyezést ért el.

Az EMN tulajdonképpen verseny is az országok között, amelyen az utóbbi években Magyarország többször is dobogós volt!

Füstifecske

Atalanta lepke

Kéneslepke

Racka juh

Így nem lehet eltévedni