Translate

2017. május 27., szombat

BioBlitz

A BioBlitz eredetileg Angliából származó program, aminek a lényege, egy nap alatt annyi fajt összegyűjteni, amennyit csak lehet. Ebbe a szakemberek útmutatása alapján, bárki bekapcsolódhat.

Egy ilyen szuper programon vehettem részt Gödöllőn. Reggeli HÉV-vel utaztam Gödöllőre, és  a Palotakert megállónál leszállva hamar elértem az Alsóparkot, ahol ősfás, sűrű lombozatú, árnyas patak mellett sétálva kezdtem a madarakat számolni, és a fajokat írni. 

Összetalálkoztam két fiatallal, akiknél a Füvészkönyvet meglátva sejtettem, hogy ők lesznek a botanikusok. Ígéretesnek találták a növényzetet, és 100-ra becsülték az összeírható fajok számát. Elgondolkodtam, tényleg élhet-e ennyi fás-és lágyszárú növény egy félig természetes-félig mesterséges parkban. A fekete fenyvesek margitszigeti hangulatot árasztottak, de eszembe jutott Iszkaszentgyörgy is, ahol egy régi, Andi barátosném által vezetett séta emlékei villantak fel. Közben lestem a nagy madármozgást: számos fekete rigó, örvös galamb, énekes rigó és erdei pinty hirdette revírjét, a széncinegék pedig szorgosan gyűjtögették a hernyókat az éhes fiókáiknak.

Elértem a filmfesztivál helyszínét, ahol különböző civil egyesületeknek állítottak sátrat. Nagy örömömre összefutottam a Magyar Csillagászati Egyesülettel, akik a Napra állították távcsöveiket. Szép napfoltokat láttam. 

Az egyik sátornál nagy gyerekcsapat állt körbe egy hosszú asztalt, ami telis-tele volt állati koponyákkal, szarvakkal, agyarral, levedlett kígyóbőrrel.  Pár bejárással sikerült hozzájárulnom a fajlista gyarapodásához, a skorpiólégy és az egérszínű pattanóbogár keltett érdeklődést a szakértőkben. Kedvet kaptam a megkezdett dekoráláshoz is, ezért a juharfajok egy-egy levelét begyűjtöttem, amit aztán celluxszal felragasztottam a nevektől zsúfolt táblára.

Kora délutánra már számos fajnév került a fehér lapokra, amitől egyre izgatottabbá váltunk, vajon a 200 faj összejön-e. 

Este lepkecsapdázás, kisemlős csapdázás színesítette a palettát. Fej-és zseblámpával felszerelkezve ellenőriztük, melyik csapdába sikerült az almadarabkákkal bevonzani a rágcsálókat. Helyes egerek kerültek elő a sötétben. Az órámra néztem, 21.30 múlt, ám a program csak holnap zárul. Bár a lepkecsapdázáson nem tudtam maradni, így is eseménydús nap volt!
Az 1. Bioblitz helyszíne

2017. május 7., vasárnap

Az imidakloprid

Története
1999-ben az imidakloprid volt a legszélesebb körben elterjedt rovarirtószer a világon. Habár ma már szabadalmazott szer, a kemikália elsődleges gyártója a Bayer AG. (Bayer S.A.S, 16 rue Jean-Marie Leclair – CS 90106, Lyon Cedex 09, 69266 France) hazai vonatkozásban a  BAYER HUNGARIA Kft.. A szert sokféle felhasználásra gyártják: injektálható a talajba, fába, használható a növények bőrszöveti/felületi kezelésére, granulátumként kiszórható vagy folyadék formában kijuttatható a talajra.
 A jelenlegi kutatások azt sugalmazzák, hogy az imidakloprid kiterjedt mezőgazdasági felhasználása és egyéb rovarirtószerek hozzájárulhatnak a mézelő méh kolóniák összeomlásához, amelyet az alátámaszt, hogy 2006 óta Európában és Észak-Amerikában a mézelő méhek visszaszorultak. Ennek ellensúlyozására néhány országban korlátozták az imidakloprid és más nikotinoidok használatát. 2013 januárjában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a neonikotinoidok elfogadhatatlanul magas kockázatot jelentenek a vadméhekre nézve.

Felhasználási területei
Az imidakloprid széleskörűen használt szer a mezőgazdasági kártevő irtásban: termeszek által okozott károk kivédésére, kártevők elleni védekezésre a kertekben és gyepeken, háziállatokban élő bolhák irtására, farontó rovarok elpusztítására, egyes faanyagok tartósító, megőrző kezelésére, a mezőgazdaságban a levéltetvek irtására, borsótripsz, poloskák, sáskák, rizs kártevője ellen, a faanyag védelemben a smaragdzöld nyírfarontó ellen, más farontó rovarok, szúk ellen, otthon a hangyák elleni védelemben, lóhangyák, csótányok és párakedvelő fajok ellen, háziállatokat parazitáló bolhák kiírtására, gyepeken a japán cserebogárlárvák ellen, kertekben a levéltetvek és más kártevők elpusztítására használják.

Hatásmechanizmusa
Az imidakloprid tehát széles hatásspektrumú biocid szer, a „neonikotinoid” vegyületek közé besorolt, rovar idegméreg. A rovarok központi idegrendszerét támadja meg azáltal, hogy a nikotinerg útvonalat blokkolja: az imidakloprid az acetil-kolin receptorokat gátolja, ezáltal az ingerületátvitelt akadályozza az idegsejtek között, a rovarok bénulását és halálát okozva. Hatását érintkezés útján, valamint gyomorméregként fejti ki (kontakt- és gyomorméreg). Mivel az imidakloprid sokkal erősebben kötődik a rovar idegsejtek és más gerinctelen állatok idegsejt-receptorain, mint a madarak vagy emlősök esetében, ezért a rovarokban, illetve más gerinctelenekben ez a szer erősebb mérgező hatást okoz.

Környezeti viselkedése
Az imidakloprid fő lebomlási útvonala (disszipációja) a vízben bekövetkező fotolízise, amelynek a felezési ideje 1-4 óra, a növények felveszik a szervezetükbe. Megfigyelték, hogy az imidaklopridot ha fény éri, akkor az a vízben gyorsan elbomlik. Ebből következik, hogy fény hiányában, a különösen zavaros, vagy az eutrofizációban előrehaladott természetes vizekben hosszabb ideig is megmaradhat.
A fotodegradáció végterméke a kloronikotin sav, és a szén-dioxid. Amíg az imidakloprid alacsony gőz(pára)nyomáson van, addig nem illékony.
Habár az imidakloprid gyorsan lebomlik a felszíni vizekben fény jelenlétében, fény hiányában tartósan megmaradhat. A pH és a hőmérséklet befolyásolhatja a lebomlás sebességét. Sötétben, 5-7 pH között nagyon lassan bomlik le, 9-es pH értéken a felezési ideje 1 év fölött van. A hatóanyag felszín alatti vizekben való tartózkodási ideje magas.
Ismert, hogy az imidakloprid vízben nagyobb mértékben oldódik, kisebb mértékben pedig szerves oldószerekben is oldódik. Vízben való oldékonysága viszonylag magas.
Az imidakloprid bizonyos körülmények mellett bemosódhat a talajból a felszín alatti vizekbe. Az imidakloprid több kémiai anyagra bomlik, annak függvényében, hogy mely kötések hasadnak  szét a molekulában. 
 A talajban aerob környezetben tartósan megmarad, felezési ideje 1-3 év, a talajfelszínen csupán 39 nap. Fő talajmetabolitjai közül az urea végül klór-nikotinsavra és szén-dioxidra bomlik. A klór-nikotinsav talajbaktériumban ásványosodik a B3 vitamin (nikotinsav) útvonalon keresztül.
Az imidakloprid a talajban erősen kötődik a szerves alkotókhoz. Porózus kőzetekben és homokos talajokban - amelyek kevés szerves anyagtartalommal rendelkeznek- a kilúgozás kockázata igen magas, továbbá a bemosódás veszélye fennáll azokon a helyeken, ahol a talajvíz szintje magas. Az imidakloprid hónapokig vagy akár évekig is a talajban maradhat; maradványai az idő előrehaladtával egyre erősebben kötődnek a talaj szerves részecskéihez. 
A vízben való oldhatósága alapján magas potenciállal rendelkezik arra nézve, hogy a felszíni vizekbe és felszín alatti vizekbe jusson, arra figyelmeztetve, hogy permeábilis sajátosságú talajok kezelésére nem szabad használni.
Ha megfelelően alkalmazzák az imidakloprid szert - tehát a javasolt mennyiségben, öntözés elkerülésével, nagyobb eső hiányában-, akkor feltételezhetően - vízoldékonysága ellenére- sem éri el a talajvizet.

Hatása méhekre és más rovarokra
Az imidakloprid méhekre sokkal erősebb méregként hat, mint például a cipermetrin. Méheknél a tápcsatornába jutva erősebb toxikus hatást fejt ki, mint ha a méhek hozzáérnek a szerhez. Néhány tanulmányban azt találták, hogy az imidakloprid szub-letális szintje növeli a mézelő méhek nozéma (gyomorvész, Nosema sp.) nevű patogén, egysejtű gomba iránti fogékonyságát.
Az imidaklopriddal kezelt kaptárak szinte üresen maradtak. Az imidakloprid nagyon veszélyes a méhekre és egyéb beporzó rovarokra. A kolónia összeomlás jelenség mechanizmusa még nem teljesen ismert, de összefüggésbe hozzák az imidaklopriddal. Más hasznos állatok is érintettek lehetnek: pl. a zöld fátyolkák, amelyek lárvái levéltetveket, kabócákat, tripszeket fogyasztanak.

Hatása egyéb nem cél szervezetekre
A fák kezelése során a valós koncentrációk csökkentették a levélhullást, aminek következtében kedvezőtlen szubletális hatást váltott ki a nem cél szervezet szárazföldi gerinctelenekben.
Az imidakloprid akut és krónikus hatását tekintve egyaránt erős méreg, a vízi gerinctelenek pusztulását okozza. A kémiai anyagra leginkább a vízi gerinctelenek (Daphnia sp.) érzékenyek, a halak kevésbé mérgeződnek, bár a szervezetükbe a táplálékláncon keresztül, másodlagos úton bekerülhet a hatóanyag. A vízi madarak közül a tőkés récén végzett vizsgálatokkal kimutatták, hogy ez a faj jóval nagyobb rezisztenciát mutat a hatóanyaggal szemben, míg a legérzékenyebb szárazföldi madarak a házi veréb, galambfélék, japán fürj és a kanári.
Patkányokon végzett laboratóriumi tanulmányok szerint az imidakloprid mérsékelten toxikus, ha akut módon, szájon át jut az emlős szervezetbe, illetve alacsony toxikussággal bír bőrkontakt útján. Akut belélegezve az LD50-érték patkányokban nem érte el a legmagasabb elérhető koncentrációt (69 mg/m3 levegő) aeroszolként, és 5,323 mg/m3 porként. Nem irritálja a szemet vagy a bőrt nyulakban és tengerimalacokban. Mutagén hatása elhanyagolható.

Irodalom:

Ábrák:

Címkék

2018 Madarak Éve 2019 Év Fajai Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok Akácfa utcai Kiserdő alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel program Bisel vízminősítés BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budaörsi-kopárok Budapest Budapest állatvilága Budapest madarai Budapest növényvilága busalepkék cifrarák Ciliata cincérek CITES civil Cladocera Copepoda csapdázás Csepel csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyés Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park Durrell Bárkája Budapesten Durrell Wildlife Conservation Trust egerészölyv élőhely élőhelykezelés ELTE Viselkedésökológiai Csoport Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély erdészeti tanösvény Erdőmentők Alapítvány Erdőmentők találkozó Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Európai Madármegfigyelő Napok 2019 Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Ezt elemezd Ezt Elemezd! fajlista fajvédelem Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin Fenntarthatósági Nap12 férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás Fővárosi Állat-és Növénykert fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény Gerald Durrrell gombák Gödöllő Gubóvirág Tanösvény gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangvadász blog hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védelem helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae HUMUSZHáz hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet Jane Goodall Intézet jégmadár Jersey Állatkert kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kék vércse Kemence Kemence-patak kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás Kis-Duna kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű Kismaros Klímapara kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezetanalitika környezeti nevelés környezetvédelem kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kulturális Örökség Napjai Kunpeszér kuszma kutatás Kutatók Éjszakája Kutatók Éjszakája 2019 kvadrát Lacerta viridis laposférgek Lee Durrell légivadász Legyél Te is természetbúvár! Kiserdő Pesterzsébet lepkék lepkemonitoring ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárgyűrűzés madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja Magyar Természettudományi Múzeum makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Naprózsa Tanösvény Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park Nevesincs tó nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park OLM OLT OMSZ orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Országos Lepkész Találkozó Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriuma Ostracoda öko ÖKO HÍRNÖK öko pszichológia ökológia ökoszisztéma öröm-bánat térkép őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet pesterzsébeti Kiserdő Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Segítő Diákok Pályázat 2019 Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szakkör szalakóta szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz Szilas-patak Szilas-tó Természetvédelmi Terület szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan Takarítás Világnapja talajcsapdázás Tamariska-domb tanmenet javaslat tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem természetvédelmi analitika TeSzedd Than Károly Ökoiskola Tisza-tó Törökugrató tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics trankszektezés túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény vadlúd Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett halak védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi növények vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár WWF zöld gyík zsákmányszerzés Zsoldos Árpád

Translate