Több éve rendeznek a Rákosivipera-védelmi Központban -általában
szeptember első hétvégéjén- nyílt napot, amikor a látogatók testközelből
ismerhetik meg ezt a csodálatos hüllőt, valamint a faj védelmére
irányuló komplex kutatásba nyerhetnek betekintést.
Magyarország legveszélyeztetettebb állata a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis, eszmei értéke 1.000.000 Ft),
amelynek a megmentésére indított LIFE - fajvédelmi program nemzetközileg elismertté és
sikeressé vált, a szakemberek kitartó munkájának köszönhetően.
Hazánk
legritkább, fokozottan védett hüllője a rákosi vipera, 1974 óta élvez védettségi státuszt. A faj
populációja annyira megfogyatkozott, hogy megmentése érdekében
Kunpeszéren fajvédelmi központot létesítettek, Péchy Tamás vezetésével.
A
rákosi vipera izolált foltokban él, bécsi állománya kipusztult, a
Romániában fellelhető 2 db. állománya (Kolozs és Fehér megyékben
kijelölt Natura 2000 területeken) zsugorodott. Natura 2000 jelölő faj lévén, hazai élőhelyei Natura
2000 területek is egyben: Hanság, Turjánvidék, Bócsa-bugaci homokpuszta,
Felső-kiskunsági turjánvidék. A populációk kb. 50-100, 70-110, illetve
150-250 egyedből állnak. A kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központ szabad terráriumaiban
végzett fajmentésnek köszönhetően a hazai teljes állomány napjainkra megduplázódott, az
1000-et közelíti.
Hazai kutatók, az irodalmi adatok alapján 27
élőhelyet találtak egyetemistákkal, ahol 1-1 gyepfoltot 3 évig
vizsgáltak. Az állományfelmérés eredményeként 11 kisebb populációt találtak,
ebből 9-et a Duna-Tisza közén, 2-t a Fertő-Hanságban. A Rákosivipera-védelmi Központ a megalapításkor 10 darab, különböző élőhelyekről
származó állat befogására és tenyésztésére kapott engedélyt. Az
állatokat gondosan választják ki, amelyek 2 éves korukra már
ivarérettek, azonban gyakran csak 3-4 éves korukban állítják őket párba. Átlagosan 6-7
példány születik, amelyeket 2010-től bocsátanak a szabadba, évente 60-80
példányszámban. A visszafogások alapján 70 %-uk marad életben a
természetben, köszönhetően az élőhelyeken végzett gyeprekonstrukciós
munkálatoknak. Köztudott, hogy a rákosi vipera csak magas fűben tud
elrejtőzni ragadozói elől, ezért ezen gyepek kaszálása, bolygatása - a
rajtuk végzett mezőgazdasági tevékenységekkel (pl. gépesített kaszálás, szántás, gyepek égetése) - káros hatással van a
kígyóra. Ráadásul a rendszeres kaszálással homogenizálódik a gyep,
ami a vipera táplálékbázisát képező tücskök, szöcskék és sáskák diverzitásának és állományának csökkenéséhez vezet. A helyzetet az is ronthatja, hogy a
viperák mélyebben fekvő területekre szorulnak, ahol viszont a nagyobb
belvíz következtében megfulladhatnak. A viperák élőhelyeinek beszűkülésében az ember jelenléte vitathatatlan
Szerencsére mindezek elkerülése végett a
rákosi vipera élőhelyeit
érzékeny természeti területekként (ÉTT) tartják
nyilván, amelyeken az érintett helyi gazdák önkéntesen vállalt korlátozások mellett folytathatnak természetkímélő gazdálkodást. Ösztönzésükben az anyagi támogatáson túl az MME-nek és a nemzeti park
igazgatóságoknak is nagy szerepe van.
A korábban említett
Turjánvidék nemcsak Natura2000 területként, hanem különösen fontos ÉTT-ként is kijelölésre került, így ezen terület viperaállományának megőrzése kétszeresen biztosított.
 |
| Rákosi vipera a mesterségesen telepített telelőüreg mellett |
 |
| A frissen kelt viperák alig hosszabbak 12-16 cm-nél |
 |
| A befogás idején kesztyűt érdemes viselni |
 |
| A rákosi vipera harapása méhcsípéshez hasonló súlyosságú tüneteket okoz |
 |
| Kunpeszéri táj: kis dombocskák, magas füvű gyepekkel |
