Translate

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kirándulás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kirándulás. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. április 30., csütörtök

Tavaszköszöntő kirándulás a Börzsönyben

A fotópályázat szervezése másfél hónapon keresztül, minden szabad percemet lekötötte. Ezért alig vártam, hogy újra nyakamba akaszthassam a fényképezőgépemet és kiránduljak a szívem csücske Börzsönyben. Egy barátom éppen a Dél-Börzsönybe szervezett túrát, így a meghívását örömmel elfogadtam. 
Kellemes, kiránduló időben indult körtúránk Zebegényből. Alig értünk ki az erdő határába, ahol első fotóalanyunk, egy szál magányos, fekete kökörcsin került a szemünk elé. Elvégeztem a fényképezőgépen a manuális beállításokat, és már exponáltam volna, amikor rájöttem, hogy nincs a gépben memóriakártya. Rettenetesen éreztem magam, hogyan lehettem ennyire feledékeny. Matattam a fotótáskámban, mígnem előkerült egy 64 Megás fotókártya. A gépem jelezte, hogy kb. 12 képet tudok még készíteni. Ez nagyon kevés, hiszen egy-egy kirándulásról legalább 200 fotóval térek haza. Így megkaptam a leckét, muszáj volt alaposan megfontolnom, mire exponálok. Úgy éreztem magam, mintha filmes korszakban élnék és csak 24 kockám van. A túra eleve tempósra lett tervezve, ami kevésbé kedvez annak, hogy egy-egy témánál megállva hosszabb ideig fotózzak. Fájó szívvel, beletörődtem a helyzetbe. Első, rövidebb pihenőnket a Dobozi-oromnál töltöttük, majd a Szent-Mihály-hegyig szinte meg sem álltunk. A turistaút szegélyén pompáztak az aranyfényű tavaszi héricsek, a Szent-Mihály-hegyen, egy farönkön pedig egy zöld gyík napozott, ránk ügyet sem vetve. A száraz avarban fürge mozgásával egy fiatal zöld gyík csapott zajt. Áttértünk egy árnyasabb erdőbe, ahol alig tudtunk betelni az odvas keltikék bódító illatával. A Julianus-kilátó alatt a tavaszi hunyorok sápadt, zöldes-bíboros virágait élénkebbre színezte az átszűrődő napfény. Köves-mezőn át értük el a törökmezői turistaházat, ahol kellemes ebédünket elköltöttük. Alig vártam, hogy leérjünk a halastóhoz, ahol a barna varangy hímek kitartóan udvaroltak hölgy választottjuknak. Szinte kiolthatatlan karoló reflexükkel, erőteljesen szorították magukhoz a nőstény békát, jót mulattunk azon, ahogyan együtt úsztak a vízben. A part mentén, a vízi növényekre ragasztott, gyöngysorszerű petefüzéreket is láttunk. Az erdei keréknyomokban összegyűlt vizekben a peték kocsonyás csomókban helyezkedtek el, amelyekben az erdei béka ivadékai fejlődnek. Mondanom sem kell, hogy annyi fotótéma került elő a tó környékén, hogy vakartam a fejemet, vajon mit töröljek a már meglévő, néhány képem közül. Sajnáltam a keltikés fotóimat, de mivel azokból több is készült más nézőpontokból, egyet beáldoztam a varangyok kedvéért. Következett néhány patakátkelés, a szárazság miatt ugyan alacsony volt a vízállás, de a kövek csúsztak, így nagyon figyelni kellett, hova lépjünk, hogy szárazon megússzuk. Emlékszem, 3 éve itt a Malom-patak annyira megduzzadt, hogy nem lehetett rajta áthaladni, így vissza kellett fordulni. A szárazság ellenére az erdők buja zöldje hirdette, hogy itt van a tavasz. Találtunk egy rozoga hidat a patak fölött, egyszercsak Zita felkiáltott, hogy ott van egy foltos szalamandra! Nagyon izgatott lettem, hiszen ennek az állatnak a kifejlett példányát életemben eddig egyszer láttam csak a Mátrában. Mindig is vágytam egy szalamandra fotóra, azonban annyira megközelíthetetlen helyen pihent, hogy nem tudtuk jól lefotózni. Öröm az ürömben, hogy két héttel később, egy szintén Dél-Börzsönyi kirándulásunk során két gyönyörű példányt is találtunk, amiket sikerült szépen megörökíteni.
Ákos nagy tapasztalattal vezette a túrát, így senkinek nem kellett lefaragni az igényeiből. Örömmel gondolok vissza a túrára, a fotótémák esszenciája elkészült. A GPS folyamatosan rögzítette az adatokat, így megtudtuk, hogy összesen 21,6 km-t és 600 méter szintkülönbséget tettünk meg. Elégedetten zártuk a napot.
Fekete kökörcsin

Tavaszi héricsek

Sütkérező zöld gyík

Kilátás a Julianus-toronyból

Odvas keltikék

Távolban a Magas-Börzsöny vonulatai

Párját váró barna varangy

Barna varangyok násza és egy kellemetlenkedő molnárka

Ivari kétalakúság: a hím béka látványosan kisebb, mint a nőstény

Pirosló hunyorok

2012. augusztus 26., vasárnap

A havasi cincér nyomában

A cincérek (Cerambycidae) családjának tagjai többnyire karcsú testű, hosszú, fűrészes csápú bogarak. Csápjuk a testvégen túlnyúlhat. Magyarországon több, mint 250 fajt írtak le ebből a családból.
A 16-38 mm hosszúságú havasi cincér (Rosalia alpina) hazánkban a középhegységek magasabb pontjain él, a bükkösökben.
Fekete, lapos testét sűrű, kékesszürke szőrzet fedi. Szárnyfedőit fehér szegélyű, bársonyos, fekete foltok díszítik. A foltok mérete és alakja változatos lehet. Csápja ízekből áll, a csápízek végén pedig fekete szőrpamacs figyelhető meg.
A hímek kiválasztják a legalkalmasabb fákat, ahol a nőstényt izgatottan várják. A nászidőszakban hevesen védelmezik a hímek a territóriumukat, akár verekedésbe is bonyolódhatnak. A nőstények petéiket elhalt fák törzsében, vastagabb ágaiban rakják le. A lárvák 2-3 évig fejlődnek, a fa anyagát fogyasztva. Bebábozódás után a kifejlett egyedek (imágók) a fák kifolyó nedvével táplálkoznak. 
Az imágók június-augusztus hónapokban figyelhetők meg, felkutatásukhoz a (bükk) farakásokat keressük. Napsütéses, meleg órákban a röpködésüket is élvezhetjük ezeknek az arisztokratikus megjelenésű rovaroknak.

A felvétel 55 mm fókusztávolsággal, f 5.6 fényerővel,  1/50 s expóidővel készült, ISO 800 értéken.

Bakonybélben, a falu szélén található a sok turista által látogatott, festői szépségű Borostyán-kút. 
A tavacska és a kápolna megcsodálása után érdemes felsétálni a Kálvária dombra; vagy egy túrát tenni a Gerence-patak völgyében, majd a Kőris-hegy oldalában húzódó Boroszlán-tanösvényen, ugyanis  több példánnyal is találkozhat a kiránduló.

Ezen az úton találhatunk rá a havasi cincérre.
A Magas-Bakonyban viszonylag gyakori a havasi cincér.
Zebegény faluból hosszú úton juthatunk ki a Malom-völgybe, ahol szintén előfordul a havasi cincér. Az alábbi képen látható példánynak a szárnyfedőjén az utolsó két folt jóval kisebb. Régebben ezeket külön aberrációknak tartották, de nem sorolják őket külön rendszertani kategóriába.
Ezt a példányt a Börzsönyben fotóztuk.

Ennek a szemet gyönyörködtető állatnak sajnos egyre jobban beszűkül az élettere. Ennek az a fő oka, hogy az erdőben elpusztult fákat kitermelik, így a nőstények kénytelenek az ideiglenesen lerakott fákba petézni. Ezek a fák később fűrészüzembe jutnak vagy tüzelőanyagként kerülnek felhasználásra, így a cincérlárvák biztos halálra vannak ítélve. A Duna-Ipoly Nemzeti Park szimbólumává vált bogár hazánkban ritka, védett faj, melynek eszmei értéke 10.000 Ft.
Ajánlott könyvek:
Dr. Merkl Ottó: A bogarak világa
dr. Móczár László: Rovarkalauz
dr. Móczár László: Kis állathatározó

2012. augusztus 7., kedd

ILIWO kicsit másképp

Iszakszentgyörgyön, Andi birtokán Durrell-féle állatsereglet fogad bennünket: kutyák, macskák (mindenféle színben és méretben), gyöngytyúkok, házi galambok, fürjek, nyulak, kecskék és nagyokat kurjantó fürjek.

Állatudvard lakói

A legutóbbi ittlétünk óta sok minden fejlődött, mi azonban fotós szemmel szerettük volna jobban megismerni a település környezetét. Bemelegítésképpen a telek végében találtam rá a farakáson egy nőstény zöldgyíkra, ami ideális búvóhelyet talált magának a Nap melege elől. Másnap, ugyanitt a faj hím egyedét sikerült lefotózni.

Zöld gyík (Lacerta viridis) nősténye
Zöld gyík (Lacerta viridis) hím, nászidőszakon kívül

Az ebédet ejtőzés követte, én pedig már alig vártam, hogy a tanösvényre menjünk. Az Iszkaszentgyörgyi Kastélybirtok Tanösvény 3 éve került átadásra. Az állomásokat egy-egy tábla jelzi, melyeken információkat találunk pl. a madárfajokról, növénytani vagy geológiai értékekről.

A Kastélybirtok maradványai
Tanösvény tábla
A Kőasztal felé vezető út szélét vadvirágos tisztás övezi, amelynek uralkodó lakói a sáskák, csak úgy hemzsegtek.
Kis erdei tisztás vadvirágokkal
A darázspókok is ilyen élőhelyen, magas fűfélék között szövik hálójukat, ezért érdemes már csak emiatt is a lábunk elé nézni.
A hamarosan lenyugvó Nap utolsó sugarait a szitakötők is kihasználták egy-egy szúnyog elejtésére.

 

 

A sűrű erdőből -enyhe emelkedő után- egy fenyvesekkel tarkított, árvalányhajas sztyeppre értünk; melynek éke a Kőasztal.

A Kőasztal
Rendzina talajjal borított karsztos terület

Karsztbokor erdő és telepített fenyves

A gyanta illata és az estébe nyúló fények hosszabb időre fogva tartottak bennünket. Sajnos az orchideafélék (vitézvirág, bíboros kosbor, vitézkosbor) már elnyíltak. A fokozottan védett István király-szegfű (eszmei értéke 100.000 Ft!), pézsmahagyma néhány példányát még megtaláltuk. Az árvalányhaj itt tömegesen telepedett meg. Ezek a növények a meleg lejtőket, sziklagyepes,  élőhelyeket kedvelik.

István király-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani)
Pézsmahagyma (Allium moschatum)


Árvalányhajjal borított sztyepprét

A hangyaleső, a tölcsérszerűen bemélyedő rejtekhelyéről -a hangyát érzékelve- hirtelen dugta ki fejét, majd villám gyorsasággal behúzta áldozatát, hogy nedveit kiszívhassa.

Fogótölcsér

A fák lombját kémlelve a levelek alatt rejtőző nyerges szöcskét találtam, így ő sem úszta meg a fotózást. Utunkba kerültek még poloskák, díszes darázscincérek, boglárkalepkék és a védett (2000 Ft eszmei értékű) csíkos medvelepke.
Nyerges szöcske (Ephippigera ephippiger)
Díszes darázscincér (Chlorophorus varius)
Boglárkalepke
 
Csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria)
A tanösvényről kivezető út, távolban a faluval

2012. július 29., vasárnap

A Váci Ártéri Tanösvény állatvilága

A Váci Ártéri Tanösvény nagyjából fél km hosszúságú deszkaösvény, amelyet önkéntes fiatalok építettek meg. A tanösvény könnyen megtalálható, a Váci Ligetben a kerékpár útról nyílik. Két madárleshelyet is kialakítottak a tanösvényen, ahol leülve várakoztunk, de hiába. A szél nagyon erősen süvített a kabátunkon keresztül, így a zord időjárás hamarosan haza zavart bennünket. Mindenesetre elhatároztuk, hogy később visszatérünk ide, hogy nagyobb eséllyel ismerhessük meg az élővilágát. Ez így is történt, egy júliusi napon kora reggel vonatra szálltunk és már fél 8-kor a tanösvény deszkáin settenkedtünk.

A pallósor
Táblák utaltak arra, hogy milyen növény-és állatfajokat figyelhetünk meg a területen. Alig tettünk pár lépést, elsőként a szúnyogokkal kerültünk közelebbi kapcsolatba. Mondanom sem kell, hogy amíg itt tartózkodtunk -kb. 2 órát- nagyjából 150 csípést szenvedtem el. A vérszívók azonban nem tántorítottak el bennünket eredeti tervünktől, hogy madarakat fényképezzünk. Felbukkantak tőkés récék, majd az áhított jégmadár is, de a távolság miatt nem tudtuk jól lefotózni. A nádasban vad mozgolódást neszeltünk, amikor szemünk elé került egy fiatal, kopott nádi rigó. Elég sután mozgott, nyakát nyújtogatva próbált a repdeső szitakötők után "harapni", de csőre mindig üresen csattant.

Fiatal nádirigó

Mereven kinyújtott nyakkal kémlelte a vizet, időnként felnézett az égbe, nem fenyegeti-e veszély, majd ismét nagy szemekkel bámult előre egy furcsa testtartású madár. Próbáltunk halkan közelebb lopózni, annak ellenére, hogy egyáltalán nem voltunk takarásban. A madár ügyet sem vetett ránk, igaz hozzávetőleg 15 méterre lehettünk tőle. Várakozásunk és a madár kitartása is meghozta gyümölcsét: egy halat fogott ki a vízből, amivel hamarosan elrepült egy biztonságosabb helyre. Utólag, otthon sikerült meghatároznunk ezt az érdekes fajt: törpegém.

Törpegém jellegzetes testtartásban

A pompás gyurgyalagok is színre léptek. A levegőben ügyesen levadászták egyik kedvenc fotótémánkat, a szitakötőket. Egy nagy fakopáncs sértődötten zavarta el őket a fáról.

Vita
Mielőtt a gyurgyalagok a szitakötők alapos megtizedelésébe kezdtek volna, igyekeztünk lencsevégre kapni minél több fajt.

Sárgás szitakötő (Gomphus flavipes, védett, eszmei értéke 10 000 Ft)
Alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum)
Vízi pásztor (Orthetrum cancellatum)
Négyfoltos acsa
Sávos szitakötő
Széleslábú v. levéllábú szitakötő
Zöld rabló
A két madárvárta között ingázva újabb érdekességet örökítettünk meg. Egy kockás sikló nagy sebességgel úszott a sűrű vízi növényzet között, de csak otthon, a felvétel visszanézése során vettük észre, hogy volt valami a szájában. Ahhoz nem fért kétség, hogy fejméretéhez képest elég nagy halat fogott, arra is kíváncsiak voltunk, hogy melyik faj esett a hüllő áldozatául. Egy vágó csíkot kapott el, ami védett hal (2000 Ft), ugyanakkor a kockás sikló eszmei értéke 10.000 Ft.

Kockás sikló zsákmányával
A természet sokfélesége tárul a látogató elé a tanösvényen, amelynek biológiai sokféleségéből csak egy szeletkét sikerült itt bemutatnom.

 A tanösvényt lezáró madárvárta

Ajánlott oldal:
 








Címkék

2018 Madarak Éve 2019 Év Fajai Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok Akácfa utcai Kiserdő alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel program Bisel vízminősítés BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budaörsi-kopárok Budapest Budapest állatvilága Budapest madarai Budapest növényvilága busalepkék cifrarák Ciliata cincérek CITES civil Cladocera Copepoda csapdázás Csepel csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyés Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park Durrell Bárkája Budapesten Durrell Wildlife Conservation Trust egerészölyv élőhely élőhelykezelés ELTE Viselkedésökológiai Csoport Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély erdészeti tanösvény Erdőmentők Alapítvány Erdőmentők találkozó Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Európai Madármegfigyelő Napok 2019 Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Ezt elemezd Ezt Elemezd! fajlista fajvédelem Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin Fenntarthatósági Nap12 férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás Fővárosi Állat-és Növénykert fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény Gerald Durrrell gombák Gödöllő Gubóvirág Tanösvény gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangvadász blog hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védelem helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae HUMUSZHáz hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet Jane Goodall Intézet jégmadár Jersey Állatkert kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kék vércse Kemence Kemence-patak kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás Kis-Duna kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű Kismaros Klímapara kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezetanalitika környezeti nevelés környezetvédelem kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kulturális Örökség Napjai Kunpeszér kuszma kutatás Kutatók Éjszakája Kutatók Éjszakája 2019 kvadrát Lacerta viridis laposférgek Lee Durrell légivadász Legyél Te is természetbúvár! Kiserdő Pesterzsébet lepkék lepkemonitoring ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárgyűrűzés madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja Magyar Természettudományi Múzeum makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Naprózsa Tanösvény Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park Nevesincs tó nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park OLM OLT OMSZ orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Országos Lepkész Találkozó Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriuma Ostracoda öko ÖKO HÍRNÖK öko pszichológia ökológia ökoszisztéma öröm-bánat térkép őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet pesterzsébeti Kiserdő Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Segítő Diákok Pályázat 2019 Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szakkör szalakóta szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz Szilas-patak Szilas-tó Természetvédelmi Terület szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan Takarítás Világnapja talajcsapdázás Tamariska-domb tanmenet javaslat tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem természetvédelmi analitika TeSzedd Than Károly Ökoiskola Tisza-tó Törökugrató tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics trankszektezés túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény vadlúd Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett halak védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi növények vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár WWF zöld gyík zsákmányszerzés Zsoldos Árpád

Translate