A rákosi vipera védelme

Több éve rendeznek a Rákosivipera-védelmi Központban -általában szeptember első hétvégéjén- nyílt napot, amikor a látogatók testközelből ismerhetik meg ezt a csodálatos hüllőt, valamint a faj védelmére irányuló komplex kutatásba nyerhetnek betekintést.
Magyarország legveszélyeztetettebb állata a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis, eszmei értéke 1.000.000 Ft), amelynek a megmentésére indított LIFE - fajvédelmi program nemzetközileg elismertté és sikeressé vált, a szakemberek kitartó munkájának köszönhetően.

Hazánk  legritkább, fokozottan védett hüllője a rákosi vipera, 1974 óta élvez védettségi státuszt. A faj populációja annyira megfogyatkozott, hogy megmentése érdekében Kunpeszéren fajvédelmi központot létesítettek, Péchy Tamás vezetésével. 

A rákosi vipera izolált foltokban él, bécsi állománya kipusztult, a Romániában fellelhető 2 db. állománya (Kolozs és Fehér megyékben kijelölt Natura 2000 területeken) zsugorodott. Natura 2000 jelölő faj lévén, hazai élőhelyei Natura 2000 területek is egyben: Hanság, Turjánvidék, Bócsa-bugaci homokpuszta, Felső-kiskunsági turjánvidék. A populációk kb. 50-100, 70-110, illetve 150-250 egyedből állnak. A kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központ szabad terráriumaiban végzett fajmentésnek köszönhetően a hazai teljes állomány napjainkra megduplázódott, az 1000-et közelíti.

Hazai kutatók, az irodalmi adatok alapján 27 élőhelyet találtak egyetemistákkal, ahol 1-1 gyepfoltot 3 évig vizsgáltak. Az állományfelmérés eredményeként 11 kisebb populációt találtak, ebből 9-et a Duna-Tisza közén, 2-t a Fertő-Hanságban. A Rákosivipera-védelmi Központ a megalapításkor 10 darab, különböző élőhelyekről származó állat befogására és tenyésztésére kapott engedélyt. Az állatokat gondosan választják ki, amelyek 2 éves korukra már ivarérettek, azonban gyakran csak 3-4 éves korukban állítják őket párba. Átlagosan 6-7 példány születik, amelyeket 2010-től bocsátanak a szabadba, évente 60-80 példányszámban. A visszafogások alapján 70 %-uk marad életben a természetben, köszönhetően az élőhelyeken végzett gyeprekonstrukciós munkálatoknak. Köztudott, hogy a rákosi vipera csak magas fűben tud elrejtőzni ragadozói elől, ezért ezen gyepek kaszálása, bolygatása - a rajtuk végzett mezőgazdasági tevékenységekkel (pl. gépesített kaszálás, szántás, gyepek égetése) - káros hatással van a kígyóra. Ráadásul a rendszeres kaszálással homogenizálódik a gyep, ami a vipera táplálékbázisát képező tücskök, szöcskék és sáskák diverzitásának és állományának csökkenéséhez vezet. A helyzetet az is ronthatja, hogy a viperák mélyebben fekvő területekre szorulnak, ahol viszont a nagyobb belvíz következtében megfulladhatnak. A viperák élőhelyeinek beszűkülésében az ember jelenléte vitathatatlan
Szerencsére mindezek elkerülése végett a rákosi vipera élőhelyeit érzékeny természeti területekként (ÉTT) tartják nyilván, amelyeken az érintett helyi gazdák önkéntesen vállalt korlátozások mellett folytathatnak természetkímélő gazdálkodást. Ösztönzésükben az anyagi támogatáson túl az MME-nek és a nemzeti park igazgatóságoknak is nagy szerepe van.
A korábban említett Turjánvidék nemcsak Natura2000 területként, hanem különösen fontos ÉTT-ként is kijelölésre került, így ezen terület viperaállományának megőrzése kétszeresen biztosított.

Rákosi vipera a mesterségesen telepített telelőüreg mellett

A frissen kelt viperák alig hosszabbak 12-16 cm-nél

A befogás idején kesztyűt érdemes viselni

A rákosi vipera harapása méhcsípéshez hasonló súlyosságú tüneteket okoz

Kunpeszéri táj: kis dombocskák, magas füvű gyepekkel

Javasolt oldalak, szakirodalom:
http://www.rakosivipera.hu/
Turjánvidék herpetofaunája, a felső Turjánvidék viperaélőhelyei