Translate

2018. szeptember 2., vasárnap

A rákosi vipera védelme

Több éve rendeznek a Rákosivipera-védelmi Központban -általában szeptember első hétvégéjén- nyílt napot, amikor a látogatók testközelből ismerhetik meg ezt a csodálatos hüllőt, valamint a faj védelmére irányuló komplex kutatásba nyerhetnek betekintést.
Magyarország legveszélyeztetettebb állata a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis, eszmei értéke 1.000.000 Ft), amelynek a megmentésére indított LIFE - fajvédelmi program nemzetközileg elismertté és sikeressé vált, a szakemberek kitartó munkájának köszönhetően.
Hazánk  legritkább, fokozottan védett hüllője a rákosi vipera, 1974 óta élvez védettségi státuszt. A faj populációja annyira megfogyatkozott, hogy megmentése érdekében Kunpeszéren fajvédelmi központot létesítettek, Péchy Tamás vezetésével. 
A rákosi vipera izolált foltokban él, bécsi állománya kipusztult, a Romániában fellelhető 2 db. állománya (Kolozs és Fehér megyékben kijelölt Natura 2000 területeken) zsugorodott. Natura 2000 jelölő faj lévén, hazai élőhelyei Natura 2000 területek is egyben: Hanság, Turjánvidék, Bócsa-bugaci homokpuszta, Felső-kiskunsági turjánvidék. A populációk kb. 50-100, 70-110, illetve 150-250 egyedből állnak. A kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központ szabad terráriumaiban végzett fajmentésnek köszönhetően a hazai teljes állomány napjainkra megduplázódott, az 1000-et közelíti.
Hazai kutatók, az irodalmi adatok alapján 27 élőhelyet találtak egyetemistákkal, ahol 1-1 gyepfoltot 3 évig vizsgáltak. Az állományfelmérés eredményeként 11 kisebb populációt találtak, ebből 9-et a Duna-Tisza közén, 2-t a Fertő-Hanságban. A Rákosivipera-védelmi Központ a megalapításkor 10 darab, különböző élőhelyekről származó állat befogására és tenyésztésére kapott engedélyt. Az állatokat gondosan választják ki, amelyek 2 éves korukra már ivarérettek, azonban gyakran csak 3-4 éves korukban állítják őket párba. Átlagosan 6-7 példány születik, amelyeket 2010-től bocsátanak a szabadba, évente 60-80 példányszámban. A visszafogások alapján 70 %-uk marad életben a természetben, köszönhetően az élőhelyeken végzett gyeprekonstrukciós munkálatoknak. Köztudott, hogy a rákosi vipera csak magas fűben tud elrejtőzni ragadozói elől, ezért ezen gyepek kaszálása, bolygatása - a rajtuk végzett mezőgazdasági tevékenységekkel (pl. gépesített kaszálás, szántás, gyepek égetése) - káros hatással van a kígyóra. Ráadásul a rendszeres kaszálással homogenizálódik a gyep, ami a vipera táplálékbázisát képező tücskök, szöcskék és sáskák diverzitásának és állományának csökkenéséhez vezet. A helyzetet az is ronthatja, hogy a viperák mélyebben fekvő területekre szorulnak, ahol viszont a nagyobb belvíz következtében megfulladhatnak. A viperák élőhelyeinek beszűkülésében az ember jelenléte vitathatatlan
Szerencsére mindezek elkerülése végett a rákosi vipera élőhelyeit érzékeny természeti területekként (ÉTT) tartják nyilván, amelyeken az érintett helyi gazdák önkéntesen vállalt korlátozások mellett folytathatnak természetkímélő gazdálkodást. Ösztönzésükben az anyagi támogatáson túl az MME-nek és a nemzeti park igazgatóságoknak is nagy szerepe van.
A korábban említett Turjánvidék nemcsak Natura2000 területként, hanem különösen fontos ÉTT-ként is kijelölésre került, így ezen terület viperaállományának megőrzése kétszeresen biztosított.
Rákosi vipera a mesterségesen telepített telelőüreg mellett
A frissen kelt viperák alig hosszabbak 12-16 cm-nél
A befogás idején kesztyűt érdemes viselni
A rákosi vipera harapása méhcsípéshez hasonló súlyosságú tüneteket okoz
Kunpeszéri táj: kis dombocskák, magas füvű gyepekkel

Javasolt oldalak, szakirodalom:
http://www.rakosivipera.hu/
Turjánvidék herpetofaunája, a felső Turjánvidék viperaélőhelyei

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Címkék

2018 Madarak Éve 2019 Év Fajai Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok Akácfa utcai Kiserdő alacsonyrendű rákok Albertirsa állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Anax imperator Arló Artemia ártér árvalányhaj Asio otus avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna ásóbéka barna varangy béka bőr békamentés Bél-kő Természetvédelmi Terület Bélapátfalva bikapók BioBlitz biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel program Bisel vízminősítés BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma boglárkalepkék botanikai értékek Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont budai nyúlfarkfű Budai-hegység Budaörsi kopárok Budaörsi-kopárok Budapest Budapest állatvilága Budapest madarai Budapest növényvilága busalepkék cifrarák Ciliata cincérek CITES civil Cladocera Copepoda csapdázás Csepel csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dél-Börzsöny délvidéki földikutya Dileptus Dinnyés Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park Durrell Bárkája Budapesten Durrell Wildlife Conservation Trust egerészölyv élőhely élőhelykezelés ELTE Viselkedésökológiai Csoport Emys orbicularis Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei fülesbagoly erdei szürkebegy Erdély erdészeti tanösvény Erdőmentők Alapítvány Erdőmentők találkozó Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér Északi-középhegység eszmei érték Európa Diploma Európai Madármegfigyelő Napok Európai Madármegfigyelő Napok 2019 Év fajai év hüllője 2014-2015 Év rovara evezőlábú rákok Ezt elemezd Ezt Elemezd! fajlista fajvédelem Farmos fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin Fenntarthatósági Nap12 férgek fokozottan védett fajok fonalféreg fotópályázat fotós szakkör fotózás Fővárosi Állat-és Növénykert fűháló füstifecske füzike gastrotricha geofiton növény Gerald Durrrell gombák Gödöllő Gubóvirág Tanösvény gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangvadász blog hangyaleső haragos sikló határozó havasi cincér hazai orchideák helyi védelem helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae HUMUSZHáz hüllők idegszövet IKSZ imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok Iris sp. iskolai közösségi szolgálat István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet Jane Goodall Intézet jégmadár Jersey Állatkert kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kék vércse Kemence Kemence-patak kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás Kis-Duna kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű Kismaros Klímapara kopogtató ernyő kosbor Kőasztal környezetanalitika környezeti nevelés környezetvédelem kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér Kulturális Örökség Napjai Kunpeszér kuszma kutatás Kutatók Éjszakája Kutatók Éjszakája 2019 kvadrát Lacerta viridis laposférgek Lee Durrell légivadász Legyél Te is természetbúvár! Kiserdő Pesterzsébet lepkék lepkemonitoring ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárgyűrűzés madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja Magyar Természettudományi Múzeum makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME MME KHVSZ mocsári béka mocsári teknős Mocsárosdűlő molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Naprózsa Tanösvény Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park Nevesincs tó nőszirom nyerges szöcske Nymphalidae Ócsa odú odútakarítás Óhegy park OLM OLT OMSZ orchideák óriás szitakötő óriás tőrösdarázs Országos Lepkész Találkozó Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatóriuma Ostracoda öko ÖKO HÍRNÖK öko pszichológia ökológia ökoszisztéma öröm-bánat térkép őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pelobates fuscus Pesterzsébet pesterzsébeti Kiserdő Pesthidegkút Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Rákos-patak rákosi vipera Ramsar Rana arvalis Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Sas-hegy Satyridae Segítő Diákok Pályázat 2019 Semmering sikló sisakos sáska slide show Soroksári Botanikus Kert Spermophilus citellus szajkó szakkör szalakóta szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz Szilas-patak Szilas-tó Természetvédelmi Terület szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan Takarítás Világnapja talajcsapdázás Tamariska-domb tanmenet javaslat tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz Teknősök Világnapja tél téli madáretetés téltemető terepi madarászat természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem természetvédelmi analitika TeSzedd Than Károly Ökoiskola Tisza-tó Törökugrató tőrös szöcske törpegém tövisszúró gébics trankszektezés túra Turjánvidék ugrópók Újpesti Lepkemúzeum Újtelepi Parkerdő urbanizálódott fajok ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény vadlúd Vadvilág Világnapja városlakó állatok védett fajok védett halak védett rovarok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Virágzó értékeink Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi növények vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár WWF zöld gyík zsákmányszerzés Zsoldos Árpád

Translate