A Kiserdő környezeti állapotának nyomon követése, az Erzsébet-ér vízminőségének megállapítása, valamint a területen honos állat-, növényfajok (különös tekintettel a Natura 2000 jelölő fajokra, valamint védett fajokra) listájának bővítése mind olyan hosszú távú célkitűzés, amely rendszeres lehetőséget teremt a természetvédelem iránt nyitott fiatalok bevonására, szemléletük formálására.
Az első felméréseket pedagógus kollégákkal és diákokkal kezdtük, még 2012-ben. A fél-természetes és mesterséges élőhelyek különös életközösségeknek, fajoknak adnak táplálkozó-, búvó-, szaporodóhelyet, amelyek jelenlétéről korábbra visszamenőleg készültek ugyan feljegyzések, mégis ezek meglétének ellenőrzése, az "adatbázis" bővítése, a fajlista vezetése nélkülözhetetlen a kerületi vezetés, az iskolák, civil egyesületek, magánszemélyek, kerületi lakosok számára, mint cselekvőképes réteg számára.
A környezetünk jobb megismerése új távlatokat nyithat az értékes területek megőrzésének, szakszerű kezelésének, helyrehozásának irányában. Ezek a beavatkozások új mérföldkövet jelentenének a Kiserdő életében.
A középiskolás korosztály -ha megfelelő szemléletformálásban részesült korábban is- már alkalmas lehet arra, hogy hosszabb projektmunkában vegyen részt. Erre lehet építeni, ha egy terület élővilágát szeretnénk jobban megismertetni a diákokkal, úgy, hogy először szakértői, pedagógusi segítséggel, majd fokozatosan átvezetve, önálló megfigyeléseket végeznek. A rendszeres monitorozással természetvédelmi állapotfelmérést, a természeti értékek megóvását és a cselekvő attitűd kialakulását szorgalmazhatjuk.
Különböző civil szervezetek és kutató intézetek online térképeket, országos adatbázisokat üzemeltetnek, ahová madár-, kétéltű-, hüllő-, emlős-, lepke-, vagy botanikai megfigyeléseinket rögzíthetjük.
Várakozásokkal választottuk ki megfigyeléseink helyszínéül a pesterzsébeti Kiserdőt és az Erzsébet-csatornát. Tanítványokkal még tavaly október végén jártunk kint a területen, ahol fiatal fali gyíkok, élénk színű kecskerágó termések, Júdásfüle-gomba és telelő helyét kereső pettyes gőte hívták fel figyelmünket a biológiai sokféleségre.
Első terepi bejárásunkkor élőhely típusokat, valamint a biológiai sokféleség jeleit kerestük és ezek koordinátáit rögzítettük az iskola GPS-einek segítségével. Papír alapú Google Earth térképeken is jelöltük a főbb tájékoztató pontokat, ezzel gyakoroltuk a műholdas felvételeken való tájékozódást.
A GPS készülékek a továbbiakban is hasznos eszközeinkké váltak, mivel a herpetológiai megfigyelések internetes felviteléhez szintén szükség volt rájuk. A készülékekkel bejárási útvonalakat vettünk fel, ezeket eltárolva később is elő tudtuk hívni, és ezek alapján navigáltuk magunkat a rögzített ponthoz. Állatok esetében koordinátákat felírni akkor érdemes, ha az védett állat, továbbá ha az élőhelye vagy az állat fejlődési stádiuma fontos információt szolgáltat.
Az elmúlt 5 hónap folyamán az alábbi fajokat rögzítettük a herpterkep.mme.hu oldalon:
Pelophylax sp. csoport,
Pelobates fuscus ebihalak, és egy víz alatt kotyogó felnőtt példány,
Rana dalmatina,
Triturus dobrogicus, Lissotriton vulgaris lárvákat.
A hüllők is szép számban mutatkoztak:
Emys orbicularis 8 példánya került elő,sajnos rajtuk kívül 2 sárgafülű ékszerteknős is bekerült az Erzsébet-csatornába, amire eddig az elmúlt években nem volt példa. A
Natrix natrix továbbra is gyakori, és az "Év hüllője", a
Natrix tessellatát is sikerült több alkalommal észlelnem. Míg az előbbi faj nagyobb távolságokra is eltávolodhat az élővíztől, és leginkább békalárvákra vadászik, addig a kockás sikló fő táplálékát a halak képezik, és sokkal jobban kötődik a vízhez. A gyíkok közül a
Lacerta sp. és a
Podarcis fajok egyaránt gyakorinak tekinthetők.
A
mintavételezés és adatgyűjtés módszerei az alábbiak voltak a 2012. április – 2016. június időszakban:
a) Vizuális
számlálás egyenes transzekt mentén, Erzsébet-csatorna partja mentén, nagyobb
terület esetében a terület közepétől kifelé távolodva, bolyongásos módszerrel
b) Akusztikus
megfigyelés: Pelophylax sp., Pelobates fuscus.,
Bombina bombina
c) Petecsomószámlálás:
Rana dalmatina., Pelobates fuscus
d) Lárvacsapdázás
(hálós merítés): Pelobates fuscus,
Rana dalmatina, Lissotriton vulgaris,
Triturus dobrogicus
e) Gőtecsapdázás
(10 db csapdával, 2 ponton): Lissotriton vulgaris, Triturus dobrogicus
f) Életnyomok (levedlett bőr): Zamenis
longissimus
g) Élőhelyek felkutatása: Podarcis muralis
h) Mortalitás: Pelobates fuscus, Natrix
natrix, Pelophylax sp.
A mintavételezés, adatgyűjtés eszközei:
GPS, kézi merítőhálók, műanyag
tároló dobozok, gőtecsapdák, fényképezőgép
Eredmények:
|
A herpetofauna előkerülési adatai 2012-2016 időszakban
|
|
Rögzített adatok a herptérképen (2012), forrás:
http://herpterkep.mme.hu
|
|
Észlelési adatok a herptérképen (2014), forrás: http://herpterkep.mme.hu |
|
Észlelési adatok a herptérképen (2015), forrás: http://herpterkep.mme.hu |
|
Észlelési adatok a herptérképen (2016), forrás: http://herpterkep.mme.hu |
A kétéltűek azonosításához egy nem teljes körű
kétéltű határozó lap nyújthat némi támpontot.
|
Sárgafülű ékszerteknős |
|
Kockás sikló |
|
Fali gyík pár (baloldali: nőstény, jobboldali: hím) |
|
Zöld levelibéka peték |
|
Erdei béka |
A növénytani értékeknél ugyanakkor nélkülözhetetlen a GPS bevetése a
lelőhelyi adatok pontos rögzítése, későbbi-újbóli felkeresése érdekében.
A korai juharfák
alkotta erdő gyér aljnövényzetében, alig lehet észrevenni a kislevelű
nőszőfüvet, amelynek két állományából az egyik 50-100 tőnyi, aminek a felmérésére megpróbáltam önállóan vállalkozni. Élőhelyi állapotfelmérést is végeztem ezen a helyen június 5-én. A természetességi pontszám 62,5 pontnak adódott, ami közepes állapotú, részben degradálódott, regenerálódó állapotra utal.
Az 1860-as, 2. katonai felmérésen készült térképen jól kivehető, hogy itt nem állt még erdő. A Jahn Ferenc Kórház mögött a kiterjedt Sósmocsár-ér látható, kisebb erdők a kórháztól Dél-Kelet irányban húzódtak.
|
Az Erzsébet-ér (Sósmocsár-ér) 1860-as, második katonai kataszteren |
Ehhez jól használható segédanyagot a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület állított össze, természetességmérő adatlapok formájában, amit az iskolásokkal régóta használunk. Egyszerű módszerrel, az igaz állítások pontszámait be kell karikázni, az eldönthetetlen válaszokra pedig fél pontot kell adni. E pontszámok összesítésével megnézzük, hogy melyik tartományba esik ez az érték, amelynek megfelelően a kiértékelés eredményeként természetes, félig természetes vagy mesterséges élőhelyeket azonosíthatunk a vizsgált területen. A papíron rögzített észleléseinket az
online térképre vihetjük fel ezután.
Az Erzsébet-ér "y" elágazásában végzett értékelés alapján, az összpontszám 60 pontnak adódott, ami szintén közepes állapotra utal. Az élőhelyet harmad részben mocsaras növényzet borítja. A Sósmocsár-ér lecsapolásával napjainkra az Erzsébet-ér pangó vize csupán az esővíz elvezetését szolgálja. Időnként, a talajvíz irányából bemosódást észlelhetünk, ami tovább fokozza a víz zavarosságát.
|
Természetességmérés pontszámok az Erzsébet-csatorna "Y" elágazásánál (2016. június) |
|
Természetességmérés pontszámai a Kakastó utcai, korai juhar erdőben (2016. június) |
A víz minősége közepesen szennyezett, a 2016. május 22-én végzett Bisel-vízminősítés, és a laboratóriumba vitt vízminta elemzése alapján. A helyszíni mintavételezést és mérést az Erzsébet-csatorna szentlőrinci ágán végeztük. Több szitakötő lárva (légivadász, acsa, óriás szitakötő), csiga (tányér, mocsári), alacsonyrendű rák (vízi ászka, vízi bolhák, kagylósrákok), piócák (közöttük orvosi pióca), szúnyoglárva, továbbá csíkbogár lárvák, poloskák (törpe búvárpoloska, hanyattúszó poloska), búvárpók kerültek elő. Az indikátor taxonok alapján, a biotikus index 5-nek értékeltük, a hozzá rendelt vízminőségi osztály a III., sárga színkódot kap, a vízminőség pedig "kritikusan szennyezett". Az eredeti elképzelésem az volt, hogy áprilisban és májusban végezzük el a vízi makrogerinctelen összehasonlító vizsgálatát, hiszen a Bisel-vízminősítést tavasszal és ősszel végzik, de egy hosszabb kórházi tartózkodásom csak egy mérést tett lehetővé, májusban. Májusban ugyanakkor 2 napot, 2 különböző pontot jelöltünk ki a Bisel-vízminősítésre. A szitakötő lárvákból nem volt hiány, talán ezek voltak a legérdekesebbek a fiatalok számára.
|
Egy kis környezeti nevelés |
|
Hanyattúszó poloska |
|
Zooplankton, kagylósrákok, vízibolhák |
|
A terepi határozáshoz jó, ha van nálunk határozó könyv. Kriska György: Édesvízi gerinctelenek határozó könyve nélkülözhetetlen. |
|
Óriás szitakötő lárvája |
|
Szabványos, kúp alakú, fémkeretes kézi hálót használunk a Bisel-mintavételezéshez, amivel a part mentén, legalább 10 méter hosszú szakaszon, több pontról veszünk mintát: a partmenti, vízben álló növényzet száráról, a vízfelszín közeléből, a meder anyagából. |
|
A begyűjtött mintát fehér tálcákra helyezzük, csipesz segítségével válogatjuk szét. |
|
Vízcsepp vizsgálata mikroszkóp alatt |
|
Nitrit, nitrát, foszfát, ammónium, összkeménység mérése Visocolor bőrönddel |
|
Kémiai vízminősítés, Visocolor gyorsteszttel |
|
Tányércsiga sztereomikroszkóp alatt |
A Kiserdő madarairól folyamatosan lehet adatokat gyűjteni, hiszen már egyetlen kirándulás alkalmával is számos fajt hallhatunk, láthatunk. Májusban a fülemülék, sárgarigók, seregélyek, kakukkok, örvös galambok, cigánycsukok, nádirigó, csilpcsalp füzike, sisegő füzike hívják fel figyelmünket. Egész évben találkozhatunk az őszapókkal, szén-és kékcinege fajokkal, fekete harkállyal, zöld küllővel, de sajnos a szarkákkal is.
|
Cigánycsuk tojó madár és fiatal madár |
|
Az őszapó csapat egy tagja |
|
A birding.hu-ra feltöltött fajlista részlete, ami bíztató a továbbiakra nézve |
A
nappali lepkék országos térképező oldalára felkerültek a Kiserdő lepkefaunájára irányuló megfigyelések. A kezdő státusz értelmében, fényképpel együtt fogadják el az adatot. A feltöltést követően azonban rövid időn belül érkezik visszacsatolás, hogy a lepkefaj azonosítása sikeres volt-e. Ez a szakmai ellenőrzés és esetenként korrigálás nagy segítséget jelent. Bizakodásra ad okot, hogy egyre több faj kerül elő: a védett kardoslepke, kis színjátszólepke, Atalanta-lepke, továbbá barna tűzlepke, citromlepke, közönséges boglárkalepke, nagy ökörszemlepke, vörös szemeslepke, barna busalepke, erdei szemeslepke, gyöngyházlepke, közönséges sárgafűbagolylepke.
|
Kis színjátszó lepke |
Az emlősök közül a vadonleső program által népszerűsített fajok közül egy faj, a közönséges vakond él ezen a területen, így a rá vonatkozó észleléseinket a
vadonleső oldalán rögzíthetjük. Ezen kívül különféle
egerek, mezei nyúl, őz, róka fordulnak elő.
|
Rókalyuk 2016. május 29-én |
|
Frissen nyomtatott ismeretterjesztő füzet |
|
Fauna ismertetők |
|
Feladatlapok a munkafüzet részből
A Kiserdőben éveket átfogó megfigyeléseket, és a terepi oktatásokhoz készített, 47 oldalas, feladatlapokat is tartalmazó kiadványt itt lehet letölteni.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése