Translate

2016. június 5., vasárnap

Kislevelű nőszőfű állománybecslés

A Kiserdőben bővült a védett növényfajok listája: érdes csűdfű (Astragalus asper - eszmei értéke 5000 Ft), és két orchidea faj, a fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), valamint a kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla) kerültek elő.

Kislevelű nőszőfű május 14-én
Kislevelű nőszőfű május 29-én
Az apró termetű növények óvatos lépésekre intenek.
Zöldes-sárgás mézajkak
A Kiserdő élővilágát folyamatosan próbálom monitorozni, szakértői segítséggel, diákokkal vagy egyedül. Mivel a kislevelű nőszőfű jellemzően a tölgyesekben, ligeterdőkben él, megnéztem a Kakastó utcai erdőrészben is, az akkor futó oktatási programtól függetlenül. A korai juharfák alkotta erdőben lépten-nyomon bújtak ki az avarból ezek a parányi orchideák. Virágai aprók, egyirányba nézők, zöldes vagy halvány rózsaszínűek, szárát rövid szőrök sűrűn borítják. Magyarországon minden honos orchidea védett, a kislevelű nőszőfű természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

A Kiserdőben lévő állomány felméréséhez készítettem egy egyszerű eszközt. A lágyszárú növények mintavételezésének javasolt minimális területe 1 x 1 méter. Ehhez a közeli barkácsboltban vásároltam 4 darab, 120 cm üvegezőlécet. Ezekbe 10 cm-enként egy-egy szöget vertem, majd felkötöttem rájuk a fonalakat. Így egy négyzetrácsot kaptam, aminek a kisebb egységei 0,1 négyzetméteresek, a teljes mintavételi négyzet pedig 1 négyzetméter. Ennél biztosan létezik konstruktívabb eszköz, azonban úgy vélem, a célnak megfelelt. Azon jártak a gondolataim, hogy ezt később is tudjuk használni a gyerekekkel.

Előkészületek
Készül a kvadrát: a madzagokat érdemes kifeszíteni, amennyire csak tudjuk.
A könnyű lécek és a madzagok nem okoznak komoly sérülést a növényeken.

A lécekre írt számok alapján: függőleges 1, vízszintes 5
Mintaterület
A mintavételi  területet úgy érdemes a terepen megválasztani, hogy abba minél több kerüljön a vizsgálandó fajból, azaz legyen reprezentatív. Mivel kicsi állományról van szó, a terület nagyságából is adódóan, 10 mintavételezést végeztem, amivel nagyjából lefedhető volt a teljes állomány nagysága. A kvadrátokat bolyongásos módszerrel jelöltem ki, illetve helyeztem el.

A közeli ház kecskéi kíváncsian közeledtek és nézték, mit csinálok. Felágaskodtak néhány fának a törzsére, így próbálták elérni a magasabban lévő leveleket. Amikor felém igyekeztek, egy bottal kénytelen voltam eltessékelni őket, nehogy eltapossák a nőszőfüveket.
Előkészítettem a vizsgálatokhoz szükséges eszközöket:  mintavevő eszköz, GPS, terepi napló (jegyzőkönyv), toll, fényképezőgép. A táskámban lapult még kötöző madzag, olló, metszőolló, az esetleges zavaró gallyak eltávolítására.

A kvadrátokat nem szabályosan, egymáshoz illesztve raktam le, hanem szabálytalanul. Erdők gyepszintjére előírt minimális area nagysága 50 négyzetméter, jelen esetben azonban ennél kisebb területen tudtam elvégezni a méréseket, mivel nem a fajszám meghatározása, hanem egy faj egységnyi területre eső egyedszámának (denzitásának) és az egyedenként elfoglalt terület nagyságának megállapítása volt a célom. Utólag rájöttem, hogy érdemes lett volna a kvadrátokat mindig egyazon égtáj felé fordítani.

Minden kvadrát koordinátáit feljegyeztem, és eltároltam az adatokat a GPS-ben. 

A jegyzőkönyvi adatok alapján készítettem egy kis statisztikát: a 10 darab mintaterületben összesen 54 egyedet számoltam össze, az 1 négyzetméterre jutó egyedszám 3-9 között változott, ezek közül a legjellemzőbb a 3 és az 5 példány / négyzetméter, átlagosan pedig 5,4 példány jut egy négyzetméternyi területre. Az állomány nagysága hozzávetőleg 50-100 közé becsülhető, a teljes eszmei érték meghaladja a fél millió Forintot. A faj borítás értékét (B-érték) 1-5 %-ra, közelítőleg 3,6 %-ra becsültem. Ehhez figyelembe vettem az erdő teljes területét, ami közel 2800 négyzetméter a Google Earth programon végzett méréseim alapján.

A kislevelű nőszőfű kisebb foltokban fordult elő a vizsgált területen, jelenlétét ugyanakkor  tömegesnek tekintem, a megtalálási hely kiterjedéséhez viszonyítva igen nagy becsben tartandó, üde és értékes színfoltja a Kiserdőnek.

Az orchidea állomány felmérést Kecskés Ferenc is elvégezte, azonban a két felmérés egymástól függetlenül történt, és egymás munkájáról csak később szereztünk tudomást. Sajnos nem tudtam meg, hogy az ő felmérésével milyen adatok keletkeztek.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Címkék

Acrida ungarica acsa aeolosoma ágascsápú rákok alacsonyrendű rákok állati szövetek Alsó-Zsíros-hegy Artemia ártér árvalányhaj avarrostálás ázalékállatkák Bakony baktériumok barna varangy béka bőr bikapók biocid biodiverzitás bioindikáció biológiai sokféleség birding.hu Bisel Bisel vízminősítés boglárkalepkék Börzsöny Börzsöny Alapítvány Breuer László Természetvédelmi Oktatóközpont Budai-hegység Budapest busalepkék Ciliata civil Cladocera Copepoda csapdázás csíkos medvelepke csillós egysejtűek csörgő réce csupasz levéllábú rákok csuszka darázs darázspók Dileptus Dinnyési Fertő Dolomedes fimbriatus Duna-Ipoly Nemzeti Park egerészölyv élőhely Eötvös Loránd Szakközépiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Epipactis microphylla erdei szürkebegy Eresus cinnaberinus Erzsébet-ér eszmei érték Európa Diploma Év fajai evezőlábú rákok fecskevédelem fehérlepkék fekete harkály fekete kökörcsin férgek fonalféreg fotópályázat fotózás fűháló füstifecske füzike gastrotricha gombák gyíkok Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány gyurgyalag hámszövet hangyaleső havasi cincér helyi védett terület herpetológia herptérkép Hesperidae hüllők idegszövet imádkozó sáska imidakloprid indikátor inváziós fajok István király-szegfű Iszkaszentgyörgy ivari dimorfizmus izlandi tanulmányút izomszövet kacsafarkú szender kagylósrákok kannibalizmus kétéltűek kettéosztódás kikeleti hóvirág kirándulás kisemlősök Kiserdő kislevelű nőszőfű kopogtató ernyő Kőasztal kötőszövet közgyűrű közönséges erdeiegér kuszma kutatás kvadrát Lacerta viridis laposférgek lepkék ligeti csillagvirág Lycaenidae Macroglossum stellatarum madarak Madarak és Fák Napja Madárdal tanösvény madárhangok Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja makró makrogerinctelenek Mantis religiosa Margitsziget Márianosztra medveállatka Merzse-mocsár metszet mikroszkóp mintavétel MME molnárfecske monitorozás Nádas-tó nádirigó Nagy-Szénás nappali lepkék Natura 2000 nematoda nemi kétalakúság nemzeti park nyerges szöcske Nymphalidae orchideák Ostracoda ökológia őszapó Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Papilionidae papucsállatka Paramecium pedagógia Pesterzsébet Pieridae pilisi len pillangók pirók erdeiegér pókok pompás útonálló predátor preparátum projekt Protozoa rablólégy rádiótelemetria ragadozó rágcsálók Ramsar Regulus regulus rotaria rovarcsapda rovarirtó szer rovarok sárgafejű királyka sárganyakú erdeiegér Satyridae sikló sisakos sáska slide show Spermophilus citellus szajkó szaporodás szegélyes vidrapók szemeslepkék szent íbisz szennyvíz szitakötő szitakötők Szociális Foglalkoztató szövettan talajcsapdázás tanösvény tardigrada tarkalepkék Tata tavasz tél téli madáretetés téltemető természetességmérés természetfotók természeti értékek természetvédelem TeSzedd Than Károly Ökoiskola törpegém tövisszúró gébics túra ugrópók Újtelepi Parkerdő ürge Vác Váci Ártéri Tanösvény védett fajok védetté nyilvánítás véglények videók Virágos-nyereg Vizes Élőhelyek vízi madarak vízi parányok Vorticella vörösbegy Vöröskővár zöld gyík zsákmányszerzés
Hiba történt a modul működésében

Translate