Ritka kóborló

A Magyarországon ritka kóborlóként számon tartott fakó keselyű (Gyps fulvus)  2012. október 1 óta fokozottan védett faj, melynek eszmei értéke 250 000 Ft. A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény alapján a fakó keselyű a CITES II. függelékében szerepel. A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet „A” mellékletébe tartozik ez a faj. 

Hazánkban nagy szenzáció volt a tavaly októberben Budapesten feltűnt 2 fakó keselyű. Talán kevésbé ismert, hogy időnként hozzánk is elkóborolnak távoli vidékekről a fiatalabb példányok. A Hortobágyi Nemzeti Park Malomházi Vadasparkjában pedig természetvédelmi és oktatási céllal tartanak is keselyűket. Néhány évvel ezelőtt, 12 madarat hoztak a spanyolországi GREFA Alapítványtó, ami sérült, legyengült madarak mentésével foglalkozik. A Vadaspark együttműködve a Hortobágyi Madárkórházzal, sokat tett a madarak jó kondíciójának fenntartása érdekében. A madarakat jó körülmények mellett tartják, amit a Malomház Vadasparkban összeállt keselyű pár sikeres szaporodása is bizonyít: 2013-ban megszületett Orange H01, aki tágas röpdében próbálgathatja szárnyait.

A faj populációinak hazai megtelepítése csak hosszú távra kidolgozott programmal lehetséges, amelynek feltétele lenne a madarak folyamatos kondicionálása, jó fitneszű példányok beszerzése és tenyészpárba állítása, a tenyésztéshez szükséges engedélyek megkérése az országos természetvédelmi hatóságtól, a biztonságos repatriálás érdekében összehangolt együttműködés kialakítása a mezőgazdasági rágcsáló kártevők ellen folytatott tevékenységgel, annak okán, hogy a kihelyezett rágcsálóirtókkal minimálisra lehessen csökkenteni a mérgezésből adódó madárpusztulást. 

A fakó keselyű legközelebbi élőhelyei a horvátországi Cres-szigeten találhatók, ahol egyszer nekem is sikerült 2, magasban köröző példányt megpillantani.

A vadasparkban tartott, mentett példányok felerősödve talán képesek lennének a szabadban való túlélésre, ehhez azonban feltétlenül szükséges az ember segítsége: csak a rágcsálók számára hozzáférhető csalétkek kihelyezésével, tetemeik begyűjtésével csökkenthető lenne a másodlagos mérgezések száma, vagy táplálék kihelyezése az alkalmas fészkelőhelyek - magasabb sziklapárkányok- közelében, hogy a madaraknak kevesebb energiát kelljen a dögök felkutatására fordítani.

A rövid írásom apropóját a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság engedélykérelme adta, a Malomház Vadasparkjukban található fakó keselyűk tartására. Remélem, lesz lehetőségem személyesen is megnézni a madarakat és megismerni a védelmükért folytatott munkát.

Kép forrása: Dudás Miklós, Dr. Gőri Szilvia, Sándor István: A fakó (Gyps fulvus) és barátkeselyű (Aegypius monachus) fajmegőrzési és visszatelepítési terve Magyarországon és a Kárpát-medencében (2011.)