A Magyarországon ritka kóborlóként számon tartott fakó keselyű (Gyps fulvus) 2012. október 1 óta fokozottan védett faj, melynek eszmei értéke 250 000 Ft. A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény alapján a fakó keselyű a CITES II. függelékében szerepel. A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet „A” mellékletébe tartozik ez a faj.
Hazánkban
nagy szenzáció volt a tavaly októberben Budapesten feltűnt 2 fakó keselyű. Talán kevésbé ismert, hogy időnként hozzánk is elkóborolnak
távoli vidékekről a fiatalabb példányok. A Hortobágyi Nemzeti Park Malomházi
Vadasparkjában pedig természetvédelmi és oktatási céllal tartanak is keselyűket.
Néhány évvel ezelőtt, 12 madarat hoztak a spanyolországi GREFA Alapítványtó, ami
sérült, legyengült madarak mentésével foglalkozik. A Vadaspark együttműködve a
Hortobágyi Madárkórházzal, sokat tett a madarak jó kondíciójának fenntartása
érdekében. A madarakat jó körülmények mellett tartják, amit a Malomház
Vadasparkban összeállt keselyű pár sikeres szaporodása is bizonyít: 2013-ban megszületett
Orange H01, aki tágas röpdében próbálgathatja szárnyait.
A
faj populációinak hazai megtelepítése csak hosszú távra kidolgozott programmal
lehetséges, amelynek feltétele lenne a madarak folyamatos kondicionálása, jó
fitneszű példányok beszerzése és tenyészpárba állítása, a tenyésztéshez
szükséges engedélyek megkérése az országos természetvédelmi hatóságtól, a
biztonságos repatriálás érdekében összehangolt együttműködés kialakítása a
mezőgazdasági rágcsáló kártevők ellen folytatott tevékenységgel, annak okán,
hogy a kihelyezett rágcsálóirtókkal minimálisra lehessen csökkenteni a
mérgezésből adódó madárpusztulást.
A
fakó keselyű legközelebbi élőhelyei a horvátországi Cres-szigeten találhatók,
ahol egyszer nekem is sikerült 2, magasban köröző példányt megpillantani.
A
vadasparkban tartott, mentett példányok felerősödve talán képesek lennének a
szabadban való túlélésre, ehhez azonban feltétlenül szükséges az ember segítsége:
csak a rágcsálók számára hozzáférhető csalétkek kihelyezésével, tetemeik begyűjtésével
csökkenthető lenne a másodlagos mérgezések száma, vagy táplálék kihelyezése az
alkalmas fészkelőhelyek - magasabb sziklapárkányok- közelében, hogy a
madaraknak kevesebb energiát kelljen a dögök felkutatására fordítani.
A
rövid írásom apropóját a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság engedélykérelme
adta, a Malomház Vadasparkjukban található fakó keselyűk tartására. Remélem,
lesz lehetőségem személyesen is megnézni a madarakat és megismerni a
védelmükért folytatott munkát.
Kép forrása: Dudás Miklós, Dr. Gőri
Szilvia, Sándor István: A fakó (Gyps fulvus) és barátkeselyű (Aegypius
monachus) fajmegőrzési és visszatelepítési terve Magyarországon és a
Kárpát-medencében (2011.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése