Kutatók Éjszakája 2019

Számos izgalmas programmal készültek az idei évben is a Kutatók Éjszakája szervezői, kiállítói. Több program került meghirdetésre a diákok felé, amire egyénileg elmehettek. Mivel a regisztrációköteles programokra gyorsan fogytak a helyek, ezért amikor a péntek este 19 órakor kezdődő Madárének titkai előadásra és interaktív foglalkozásra jelentkeztem, a 3 helyből csak 1 maradt a regisztráció leadásakor. 

 

Az ELTE TTK Déli tömbjébe korábban érkezve, lehetőség nyílt az Őslénytani Tanszék kiállítását, majd a Természetrajzi Múzeum kiállítását megtekinteni, illetve a csontvázakról és fertőző betegségek (pl. lepra, TBC) emberi csontvázon hagyott nyomait előadás, és kiállított anyagok segítségével megismerni. A székek mögötti asztalon mikroszkópok álltak, ezek mindegyike alá a Soroksári Duna vizéből vett mintát helyeztek. Megfigyelhettünk kékmoszatokat, harangállatkákat. 

Az ELTE Viselkedésökológiai Kutatócsoportjának fő előadása, interaktív foglalkozása az  „Madárének titkai” ugyan félórányi volt, mégis rengeteg érdekességet tanulhattunk: például az örvös légykapó hazai állományának hangdetektoros felméréséről, kipróbálhattuk a hozott eszközöket, különböző nagyföldrajzi tájakon és zajosabb városi környezetben felvett madárhangokról azonosítottuk közösen a fajokat.

Takarítás a Szilas-tó Természetvédelmi Területen

Az MME a Takarítás Világnapjához (szeptember 3. hétvégéje) kapcsolódóan hirdetett szemétszedést Budapest legfiatalabb (2019. július 1-én oltalom alá helyezett) természetvédelmi területére, a Szilas-tó Természetvédelmi Területre.

Közös séta a Pólus Center parkolójától a Szilas-tó TT-re, az előtérben közönséges gyújtoványfű

Rövid ismertető a feladatokról

A BMSZC Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziumának diákjai felkészültek a szemétszedésre

Reggel 9 órakor gyülekezett az önkéntesekből, diákokból és a szervezőkből álló csapat. Bajor Zoltán ismertette röviden a terület védelem alá helyezésének történetét, majd hamarosan megkezdtük a szemétszedést. Minden szükséges eszközt megkaptunk a munkavégzéshez (kesztyű, zsák, szemétszúró bot, ásó, gereblye, és még a kézmosásról, innivalóról is gondoskodtak a szervezők). Szinte1 óra sem telt el, mire a FŐKERT Nonprofit Zrt. utánfutója megtelt a szeméttel telerakott zsákokkal. A zsákokat azonnal elszállították, így folyamatosan tudtuk "újratölteni", mivel sajnos a szemét utánpótlásból nem volt hiány. 

Telik a zsák

Mi a természetvédelmi terület határát jelző tábla bejáratánál kezdtük meg a szemétszedést. azt vettük észre, hogy minél közelebb hajolunk a talajszinthez, minél inkább átfésüljük az növényzet (borostyán) alatti területet, annál több szemét kerül elő. Így felástunk egy szó szerinti szemétdombot, ahonnan a zoknitól, ruhaneműtől kezdve a fényképezőgép filmtekercsig, CD-ig, csempe-és üvegdarabokig mindenfélét találtunk. 

Megtudtuk, hogy az erdőben 150 madárfajt jegyeztek fel a 120 méter széles erdősávban, és számos védett orchidea faj él, mintegy 1500 tő. Érdeklődésünkre Bajor Zoltán beszámolt arról is, hogy pl. széleslevelű nőszőfű, fehér madársisak, kardos madársisak található a természetvédelmi területen.

Örömmel töltött el, hogy személyesen is találkozhattam Takács Noémivel és Bajor Zoltánnal, akikkel együtt kísérjük a helyi védett területek várólistájára került pesterzsébeti Kiserdő sorsát.

Kecskerágó

A szemétszedés közben igyekeztem kihasználni a környezeti nevelés adta lehetőségeket, illetve rögtönzött biológia órát tarthattam az előbukkanó szkolopendrákról, pókokról, fülbemászókról, hangyákról, gömbászkákról.

A szemétszedést sétával is egybekötöttük, megfigyeltük az erdőalkotó fákat, milyen szép elegyest alkotnak. Az erdő túloldala kukoricatáblával határos, itt egy vörös vércsét figyeltünk meg, amint szitált a levegőben, majd sikeresen zsákmányolt. Egy széttépett galamb tollmaradványait is megtaláltuk a területen. Messzire elláttunk, az M3-as autópálya zaja ide hallatszott és a Rákospalotai Hulladékégető kéménye is előtűnt a napos időben.

A Szilas-patak kavicsos medre

Homokos-hínáros meder

Távolban a Rákospalotai Hulladékhasznosító Mű

Miután a diákokat haza engedtem, elsétáltam a Szilas-patak mentén, amelynek medre változatos, hol iszapos, homokos, másutt pedig kavicsos. Kiszínesedett termésű kecskerágó, komló, fűzfa és öreg nyárfák kísérik a patak partját. Megkerestem a Szilas-tavat, melynek régi neve a Nevesincs-tó. Ez természetvédelmi szempontból igen értékes, lápos tómaradvány. A tó fölött a kisebb testű szitakötők még javában tandemben repkedtek.

Régi tábla jelzi a lápos tavacska helyét

Igazán kellemes, kora őszi időjárásban és jó hangulatú társaságban lehetett része azoknak, akik részt vettek a takarító napon. Aki pedig felkeresi a természetvédelmi területet, pár óra alatt sokféle természeti értéket ismerhet meg és gazdag látnivalóval tér haza.

Örülünk a megtisztított erdőrésznek

Klímapara - féljünk-e a klímaváltozástól?

A WWF hazai szervezete szeptember 26-án, „Klímapara” címen tartott kerekasztal beszélgetést meghívott vendégekkel.

Érdekes, újfajta kifejezések kerültek szóba: „öko gyász”, „klíma gyász”, „öko pszichológia”, „öko éntudat”.

Minden előadó beszámolt az őt főként gyerekkorában ért olyan „öko traumákról”, amelyek elindították és hosszú távon elkötelezték őket a fenntartható életmód mellett. A közönség hasonló élményeket élhetett meg, amiért ellátogattak a MagNet Közösségi Házban szervezett előadásra.

A környezeti problémák nyíltan, mégis némi humorral kerültek kimondásra, ami sokakat motiválhat arra a továbbiakban, hogy van mit tenni és érdemes egyéni szinten is cselekedni.

Egy álomszerű nap margójára

Azt már tudtam májusban, hogy Dr. Lee Durrell Budapestre fog látogat és előadást tartani. Amikor az eseményfelhívást megláttam a közösségi oldalon, azonnal elmentettem a naptáramba a fontos dátumot. Egyre nagyobb várakozás és izgalom töltött el, ahogy közeledett szeptember 22-e, az előadásának napja. 

Dr. Lee Durrell

Arról csak a budapesti érkezése előtt egy héttel értesültem, hogy Lee Durrell-lel kirándulást tesz a  Jane Goodall Tanösvényen. Emlékszem, amikor az első ötletek kerültek szóba a tanösvény létesítése kapcsán, a Jane Goodall Intézet (JGI) régi irodájában, 2018 januárjában. Kedves fogadtatás és finom süti várta azokat, akik szívükön viselték Vöröskővár természeti értékeit, közülük kiemelve a fokozottan védett haragos siklót. Mivel korábban éltem Máriaremetén, akkor adott volt Vöröskővár közelsége, így többször ellátogattam oda, arról nem is beszélve, hogy az MME-KHVSZ által szervezett élőhelykezelésen is részt vettem a haragos sikló fajvédelmi program keretében. 2014-ben találkoztam Kádár Andrással, a JGI ügyvezetőjével, önkéntesként csak később ismertem meg közelebbről az Intézet munkáját. 

Szerencsém volt Jane Goodall előadásán két alkalommal részt vennem, Lee Durrell pedig tudomásom szerint eddig nem járt Magyarországon ezért igen nagy várakozás előzte meg érkezését. Persze elöntöttek az emlékek, mivel sok Gerald könyvet olvastam és tudom, hogyan zajlottak az expedícióik, gyűjtőmunkáik. Sok kis mozaik darabka állt össze, ezért is éreztem magam kiváltságosnak, amiért lehetőségem nyílt személyesen találkozni Lee Durrellel. Nagy szakmai tudása, praktikus fényképezési tanácsai és minden állat felé tanúsított nyitottsága, érdeklődése miatt sokunk példaképe. Közvetlen személyisége lenyűgöző volt számomra.

Dr. Lee Durrellt, budapesti látogatása alkalmából 2019. szeptember 21-én délelőtt elkísértük a Jane Goodall Tanösvényen, egy közös sétára. Napos, kellemes időjárás fogadott bennünket, a tanösvény előtti parkolóban gyülekezett a csoport. Látszott, hogy csendben mindenki izgatott.

Lee minden ismeretterjesztő táblát alaposan végignézett, nagy érdeklődéssel fordult a tanösvény kialakításának története iránt. Jó volt megfigyelni, ahogy ugyanolyan rutinosan vette át Bálinttól a haragos siklókat, mint ahogyan a filmekben láthattuk őt, fiatal korában.
Egy fiatal haragos siklót Lee Durrell engedett szabadon annál az üregnél, ahol befogásra került. A szakmai sétát Halpern Bálint vezette, ám mindenki próbált még személyes élményt mesélni, hozzátenni, ami Vöröskővárhoz, illetve annak élővilágához köti. Ami a kirándulás részt vevőit igazán összekötötte, az az élővilág szeretete, és a védett fajok védelme iránti felelősség felvállalása.

Sok fotót készítettek a Dr. Jane Goodall Intézet önkéntesei és Lee Durrell készségesen engedte, hogy közös képek készülhessenek vele. 

A tanösvényi kirándulás képei:

Colin és Lee

András, Hanna (Jane Goodall Intézet) és Lee (Durrell Wildlife Conservation Trust)

Bálint, Lee és András

Haragos baba

Folyamatosan fényképeztünk

Rövid pihenő Vöröskővár csúcsán

Mivel előbb érkeztem, felkészülésképpen készítettem pár reggeli fényképet.

Vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca)

A Jane Goodall Tanösvény első információs táblája. A tanösvény a II. kerületi Aradi utca végén kezdődik.

Egy aprócska és egy termetes haragos sikló Lee Durrel kezében (fenti fotó: Tóth Marietta, alsó fotó: Dobák Judit)

Szemléljük a tájat. Lee és Colin is megjegyezte, milyen szép a kilátás, és a környék.

Izgatottan várom, hogy képeket készíthessek Lee Durrelről

Kezdődik a tansövényi séta

Hanna tolmácsol

A túra végén fáradtan, mégis mosolygósan

  

Másnap Lee Durrell a Villányi úti Konferencia Központban tartott előadást, Durrell Bárkája címen. Az előadásban Lee Durrel bemutatta a Jersey Állatkertet, az Alapítvány munkáját, szerveződését, célkitűzéseit. Megtudtuk többek között azt, hogy számukra a közösségen belüli természetvédelem, illetve az alulról szerveződés nagyon fontos, szó volt a ritka lápi makiról, a 4 példányt számláló mauritiusi vércséről, és kiderült, hogy Lee Durrell kedvenc állata a madagaszkári nagyfejű teknős.

Az előadást nagyon vártam már, dedikálásra napokkal korábban előkészítettem egy könyvet (Amatőr természetbúvár, amit ketten közösen, Lee és Gerald írtak) és apró, személyes ajándékot is át tudtam adni Leenek. Remélem, sikerült vele örömöt szereznem neki. 

Elszomorít, amiért Gerald már nem lehet közöttünk, Leevel való találkozás egy életre szólt, sokak álma vált valóra.

Az előadás napján készült képek:

Dedikált könyvem

Durrel bárkája c. előadás a Villányi úti Konferencia Központban

Az előadás megnyitója és a kíváncsi közönség

Lee Durrell sok-sok szakmai jellegű kérdésre válaszolt, amiért sok köszönet jár neki!

A becsomagolt ajándék Leenek.

Néhány videó és korábbi, kapcsolódó blogbejegyzés:

Siklófogás:
https://www.youtube.com/watch?v=rPCs0tLimLk

Előadás részlet:
https://www.youtube.com/watch?v=8F-cY5SRo84

Az amatőr természetbúvár sorozat:
https://www.youtube.com/watch?v=ppiJkEDyzCE&list=PL1GfR036WeWaedhLpC3AVYcE38I-_cyEG 

Néhány, korábbi bejegyzés Vöröskővárról, illetve a Jane Goodall Tanösvényről:
http://termeszetiertekeklencsevegen.blogspot.com/search?q=v%C3%B6r%C3%B6sk%C5%91v%C3%A1r

http://termeszetiertekeklencsevegen.blogspot.com/2018/05/voros-kovari-tanosveny.html

A Durrell Wildlife Conservation Trust:
https://www.durrell.org/wildlife/

Megható, emlékezetes találkozás volt, hiszen e mai napig csak a Durrell könyvekből, vagy az Amatőr természetbúvár filmsorozatból csodálhattam Gerald Durrrell és Lee Durrell munkáját. Nagy örömmel töltött el, hogy pár szót válthattam vele.

Köszönet illeti Kádár Andrást és a Jane Goodall Intézetet a találkozó összeszervezéséért!

Fotó: Jakobovits Lili