Vöröskővár élővilága

A Budai-hegység legkülönlegesebb területe Vöröskővár, amely egy része Natura 2000 terület. Az alapkőzet színezete, dús növénytakarója, tölgyesei, nyírfái, az árnyékosabb helyeken dús mohaszőnyeggel, ősszel piros kalapos gombáival, gazdag cserjéseivel nemcsak az állatok, hanem az emberek szabadidős elfoglaltságában is különleges helyet foglal el. Ez utóbbi még fejlesztésre szorul, azonban az erre kirándulók, kerékpározók figyelmét az ismeretterjesztéssel fel lehet hívni a természet sérülékenységére. Ennek érdekében jelentős előrelépést jelenthet természetvédelmi táblák kihelyezése, ismeretterjesztő túrák szervezése. 

http://natura2000.eea.europa.eu

Alkalmanként meglepetést okozhatnak a cserjésből előugró őzek, és a nagyvadak közül gyakran felfedezhetjük a vaddisznó túrásait. 

Őzek Vöröskővár alatt

A hátán húzódó, hosszanti fekete csík alapján más egérrel nem téveszthető össze a pirók erdeiegér (Apodemus agrarius). Föld alatti járatrendszerekben él, és az összegyűjtött táplálékot (bogyókat, magokat) itt halmozza fel, amiből téli éléskamrát tart fenn.  

Napos pirók erdeiegér

Cserjékkel és fákkal tagolt, nyílt területeken fészkel a rozsdás csuk (Saxicola rubetra). A cigánycsuktól a fehér szemöldöksávja különbözteti meg. Hazánkban április-szeptember között tartózkodik. Az MME adatbázisa szerint ezen a területen nem biztos, csak lehetséges a madár fészkelése. Védett faj, eszmei értéke 25 000 Ft.

A rozsdás csuk bokrok tetején várja zsákmányát.

Hazánk legnagyobb testű hüllőfaja a fokozottan védett haragos sikló (Coluber caspius v. Dolichophis caspius), melynek eszmei értéke példányonként (beleértve minden fejlődési alakját, akár a tojásokat) 500 000 Ft. Táplálékbázisát Vöröskővár zöld gyíkjai, rézsiklói alkotják, míg a haragos sikló fiatalabb példányai sünök, rókák, héják étrendjében szerepelnek.

Kaszpi haragos sikló

A haragos sikló előfordulási területei Magyarországon: Budai-hegység, Dunaújváros, Dunaföldvár löszfalai, Szársomlyó

A zöld gyík hazánkban védelem alatt áll, eszmei értéke 25 000 Ft. A 13/2001. KöM.r. alapján EU közösségi jelentőségű faj. Elsősorban  a cserjékkel és facsoportokkal tagolt, mozaikos, napsütötte gyepeket, erdőszéleket foglalja el. Szívesen sütkérezik a bokrok ágain.

Zöld gyík galagonya bokorban

Sziklagyepek, bokorerdők jellegzetes növénye a szurokszegfű (Viscaria vulgaris), ami nevét a ragacsos száráról kapta. Lila virágait májustól bontja, amelyekkel számos rovart csalogat.

Szurokszegfű (enyvecske)

Az EU-ban 17 zuzmófaj áll védelem alatt, melyek eszmei értéke 5 000 - 10 000 Ft között változik, ezek közül 5 faj megtalálható Magyarországon. Vöröskővár a botanikusok mekkája, számos zuzmó-és mohafaj gazdagítja az élővilágot.

Tölcsérzuzmó (Cladonia sp.)

Különleges szimbiózis

A fűszeres illatú, ehető húsbarna pénzecskegomba (Laccaria laccata) megnyúlt tönkje téglavörös,  fehér hosszanti sávokkal. Tűlevelű és lombhullató erdőkben június és november között találhatunk rá.

Húsbarna pénzecskegomba (határozás: Facebook gombahatározó csoportja)

Lucfenyők vagy nyírfák alatt nő a légyölő galóca (Amanita muscaria), amivel gyakran illusztrálnak gyerekeknek készült mesekönyveket. Mérgező, feltűnő, dekoratív gomba, amit esős időszakot követően kisebb csoportokban figyelhetünk meg.

Légyölő galóca

Mese erdő

A szent madár

A szent íbisz (Threskiornis aethiopicus) a 1143/2014/EU Európai parlamenti és tanácsi rendelet jegyzékének elfogadásáról szóló 2016/1141 EU végrehajtási rendeletben szerepel, mint az Európai Unió számára veszélyt jelentő, idegenhonos inváziós faj. Fő elterjedési területe Közép-és Dél-Afrika, azonban nagyobb populációi megjelentek Európában is. Franciaországban 2005-ös adatok szerint mintegy 3000 példánya él a szabadban. Fogságból (pl. állatkert) szabadult, gyűrűzött madarak kerültek már elő az Észak-Rajna vidékén, és hazánkban a Kiskunságban, valamint elkóborolt példányok a Balatonon is. A faj szaporodását a táplálékellátottság határozza meg: iszapból keresi táplálékát, hazai vonatkozásban gázlómadarak vetélytársa lehet. A faj szaporodási potenciálja alacsony, ugyanakkor tömegesen, nagy kolóniákban költ, továbbá nagy testmérete miatt kevés természetes ellensége van, ezért komoly kárt okozhat az adott terület ökoszisztémájában. Egyelőre semmilyen adat nem áll rendelkezésre a faj hazai potenciális inváziós terjedéséről, ugyanakkor ismert, hogy néhány hazai állatkertben bemutatási céllal tartják a szent íbiszt, a Veszprémi Állatkertben pedig szaporodtak is. 

A hazánkban, illetve az EU-ban várhatóan veszélyt jelentő, inváziós fajok listája:
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=news_46_1994

Ritka kóborló

A Magyarországon ritka kóborlóként számon tartott fakó keselyű (Gyps fulvus)  2012. október 1 óta fokozottan védett faj, melynek eszmei értéke 250 000 Ft. A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény alapján a fakó keselyű a CITES II. függelékében szerepel. A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet „A” mellékletébe tartozik ez a faj. 

Hazánkban nagy szenzáció volt a tavaly októberben Budapesten feltűnt 2 fakó keselyű. Talán kevésbé ismert, hogy időnként hozzánk is elkóborolnak távoli vidékekről a fiatalabb példányok. A Hortobágyi Nemzeti Park Malomházi Vadasparkjában pedig természetvédelmi és oktatási céllal tartanak is keselyűket. Néhány évvel ezelőtt, 12 madarat hoztak a spanyolországi GREFA Alapítványtó, ami sérült, legyengült madarak mentésével foglalkozik. A Vadaspark együttműködve a Hortobágyi Madárkórházzal, sokat tett a madarak jó kondíciójának fenntartása érdekében. A madarakat jó körülmények mellett tartják, amit a Malomház Vadasparkban összeállt keselyű pár sikeres szaporodása is bizonyít: 2013-ban megszületett Orange H01, aki tágas röpdében próbálgathatja szárnyait.

A faj populációinak hazai megtelepítése csak hosszú távra kidolgozott programmal lehetséges, amelynek feltétele lenne a madarak folyamatos kondicionálása, jó fitneszű példányok beszerzése és tenyészpárba állítása, a tenyésztéshez szükséges engedélyek megkérése az országos természetvédelmi hatóságtól, a biztonságos repatriálás érdekében összehangolt együttműködés kialakítása a mezőgazdasági rágcsáló kártevők ellen folytatott tevékenységgel, annak okán, hogy a kihelyezett rágcsálóirtókkal minimálisra lehessen csökkenteni a mérgezésből adódó madárpusztulást. 

A fakó keselyű legközelebbi élőhelyei a horvátországi Cres-szigeten találhatók, ahol egyszer nekem is sikerült 2, magasban köröző példányt megpillantani.

A vadasparkban tartott, mentett példányok felerősödve talán képesek lennének a szabadban való túlélésre, ehhez azonban feltétlenül szükséges az ember segítsége: csak a rágcsálók számára hozzáférhető csalétkek kihelyezésével, tetemeik begyűjtésével csökkenthető lenne a másodlagos mérgezések száma, vagy táplálék kihelyezése az alkalmas fészkelőhelyek - magasabb sziklapárkányok- közelében, hogy a madaraknak kevesebb energiát kelljen a dögök felkutatására fordítani.

A rövid írásom apropóját a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság engedélykérelme adta, a Malomház Vadasparkjukban található fakó keselyűk tartására. Remélem, lesz lehetőségem személyesen is megnézni a madarakat és megismerni a védelmükért folytatott munkát.

Kép forrása: Dudás Miklós, Dr. Gőri Szilvia, Sándor István: A fakó (Gyps fulvus) és barátkeselyű (Aegypius monachus) fajmegőrzési és visszatelepítési terve Magyarországon és a Kárpát-medencében (2011.)

Vad Kunság

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Sas-hegyi Bemutató Központjában tartott klubdélután keretében a Vad Kunság - A Puszta rejtett élete c. filmet vetítették az érdeklődők számára.

A közel egy órányi film bemutatta többek között a kiskunsági vizeken telelő récék, ludak, vidrák túlélésért folytatott küzdelmét. Érdekes, hogy egyes sekély vizek a sótartalmuk és a madarak mozgása miatt nem fagynak be télen, így táplálékforrásként szolgálnak cankóknak, récéknek.

A film lenyűgöző képsorokon mutatta be az erdei fülesbagoly pár levegőben lejtett násztáncát. A kék vércsék esetében is a felkínált táplálék elfogadása azt jelenti, hogy a tojó madár hajlandó párosodni a hímmel. A hidegben elhullott vaddisznó friss teteme sok hollót lát el energiával, akik csipkelődve igyekeznek távol tartani a réti sast a zsákmánytól. Ez jó példája az asztalközösségnek, ahol a dögevők szerepe nélkülözhetetlen a körforgás fenntartásában.

Igazi ragadozó családi életébe pillanthattunk be: a hazánkból elűzött, azonban az utóbbi években újra megjelenő toportyán, azaz aranysakál megtalálta életfeltételeit a pusztában.

Másik jellegzetes pusztalakó emlősünk az üregi nyúl. Komoly hierarchia jellemzi a közösségét, minden járatnak saját tulajdonosa van. A hímek háremet tartanak, 4-5 nősténnyel. Az üregrendszerben akár 40-50 nyuszi él. A fiatalokat anyjuk a járat végén lévő kamrában rejti el, így csőkamerával sem megoldható a filmezésük. A vetítés végén kulisszatitkot árult el Mosonyi Szabolcs, a film rendezője: a természetes környezetben nagyon nehéz lett volna az üregi nyulak életét lefilmezni, ezért egy 30 négyzetméteres garázsban komoly csempéző, agyagozó, ragasztó, üvegező munkával építették meg az üregeket, ahová a Duna Kutató Intézettől kapott nyulakat helyezték el. Természetesen a nyulak ösztönös viselkedésén nem változtatott a mesterségesen kialakított környezet, a bakok  nem éppen barátságos udvarlása vagy éjszakai aktvitása így is szépen megmutatkozott.
Számos pillanatot úgy tudott a természetfilmes lencsevégre kapni, hogy lassított felvételt alkalmazott, így már 10 másodperccel előbb elindítva a felvételt, végigkövethető, ahogyan a víz fölött alacsonyan repülő tiszavirágot váratlanul felbukkanó hal bekapja.
Aki teheti, nézze meg a filmet, mert sokat tanulhat belőle.