Tavaszköszöntő kirándulás a Börzsönyben

A fotópályázat szervezése másfél hónapon keresztül, minden szabad percemet lekötötte. Ezért alig vártam, hogy újra nyakamba akaszthassam a fényképezőgépemet és kiránduljak a szívem csücske Börzsönyben. Egy barátom éppen a Dél-Börzsönybe szervezett túrát, így a meghívását örömmel elfogadtam. 

Kellemes, kiránduló időben indult körtúránk Zebegényből. Alig értünk ki az erdő határába, ahol első fotóalanyunk, egy szál magányos, fekete kökörcsin került a szemünk elé. Elvégeztem a fényképezőgépen a manuális beállításokat, és már exponáltam volna, amikor rájöttem, hogy nincs a gépben memóriakártya. Rettenetesen éreztem magam, hogyan lehettem ennyire feledékeny. Matattam a fotótáskámban, mígnem előkerült egy 64 Megás fotókártya. A gépem jelezte, hogy kb. 12 képet tudok még készíteni. Ez nagyon kevés, hiszen egy-egy kirándulásról legalább 200 fotóval térek haza. Így megkaptam a leckét, muszáj volt alaposan megfontolnom, mire exponálok. Úgy éreztem magam, mintha filmes korszakban élnék és csak 24 kockám van. A túra eleve tempósra lett tervezve, ami kevésbé kedvez annak, hogy egy-egy témánál megállva hosszabb ideig fotózzak. Fájó szívvel, beletörődtem a helyzetbe. Első, rövidebb pihenőnket a Dobozi-oromnál töltöttük, majd a Szent-Mihály-hegyig szinte meg sem álltunk. A turistaút szegélyén pompáztak az aranyfényű tavaszi héricsek, a Szent-Mihály-hegyen, egy farönkön pedig egy zöld gyík napozott, ránk ügyet sem vetve. A száraz avarban fürge mozgásával egy fiatal zöld gyík csapott zajt. Áttértünk egy árnyasabb erdőbe, ahol alig tudtunk betelni az odvas keltikék bódító illatával. A Julianus-kilátó alatt a tavaszi hunyorok sápadt, zöldes-bíboros virágait élénkebbre színezte az átszűrődő napfény. Köves-mezőn át értük el a törökmezői turistaházat, ahol kellemes ebédünket elköltöttük. Alig vártam, hogy leérjünk a halastóhoz, ahol a barna varangy hímek kitartóan udvaroltak hölgy választottjuknak. Szinte kiolthatatlan karoló reflexükkel, erőteljesen szorították magukhoz a nőstény békát, jót mulattunk azon, ahogyan együtt úsztak a vízben. A part mentén, a vízi növényekre ragasztott, gyöngysorszerű petefüzéreket is láttunk. Az erdei keréknyomokban összegyűlt vizekben a peték kocsonyás csomókban helyezkedtek el, amelyekben az erdei béka ivadékai fejlődnek. Mondanom sem kell, hogy annyi fotótéma került elő a tó környékén, hogy vakartam a fejemet, vajon mit töröljek a már meglévő, néhány képem közül. Sajnáltam a keltikés fotóimat, de mivel azokból több is készült más nézőpontokból, egyet beáldoztam a varangyok kedvéért. Következett néhány patakátkelés, a szárazság miatt ugyan alacsony volt a vízállás, de a kövek csúsztak, így nagyon figyelni kellett, hova lépjünk, hogy szárazon megússzuk. Emlékszem, 3 éve itt a Malom-patak annyira megduzzadt, hogy nem lehetett rajta áthaladni, így vissza kellett fordulni. A szárazság ellenére az erdők buja zöldje hirdette, hogy itt van a tavasz. Találtunk egy rozoga hidat a patak fölött, egyszercsak Zita felkiáltott, hogy ott van egy foltos szalamandra! Nagyon izgatott lettem, hiszen ennek az állatnak a kifejlett példányát életemben eddig egyszer láttam csak a Mátrában. Mindig is vágytam egy szalamandra fotóra, azonban annyira megközelíthetetlen helyen pihent, hogy nem tudtuk jól lefotózni. Öröm az ürömben, hogy két héttel később, egy szintén Dél-Börzsönyi kirándulásunk során két gyönyörű példányt is találtunk, amiket sikerült szépen megörökíteni.

Ákos nagy tapasztalattal vezette a túrát, így senkinek nem kellett lefaragni az igényeiből. Örömmel gondolok vissza a túrára, a fotótémák esszenciája elkészült. A GPS folyamatosan rögzítette az adatokat, így megtudtuk, hogy összesen 21,6 km-t és 600 méter szintkülönbséget tettünk meg. Elégedetten zártuk a napot.

Fekete kökörcsin

Tavaszi héricsek

Sütkérező zöld gyík

Kilátás a Julianus-toronyból

Odvas keltikék

Távolban a Magas-Börzsöny vonulatai

Párját váró barna varangy

Barna varangyok násza és egy kellemetlenkedő molnárka

Ivari kétalakúság: a hím béka látványosan kisebb, mint a nőstény

Pirosló hunyorok

"A Börzsöny természeti értékei" természetvédelmi fotópályázat

 

„A Börzsöny természeti értékei”

természetvédelmi fotópályázat

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja és a Börzsöny Alapítvány közös, természetvédelmi fotópályázatot hirdet „A Börzsöny természeti értékei” címmel. Célunk a fényképeken keresztül megismertetni a Börzsöny-régió változatos élővilágát. Hisszük, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséért az életkortól függetlenül, mindannyian tehetünk.

Fotópályázat naptár

Fotópályázat kiírásának időpontja: 2015. április 11.

Beküldés kezdete: 2015. április 11.

Beküldési határidő: 2015. június 30.

Kik pályázhatnak:

I. kategória (általános iskola, felső tagozatosok): az általános iskolák 5-8. évfolyamos tanulói

II. kategória (középiskolások): a középiskolák 9-13. évfolyamos tanulói

III. kategória: felnőttek

Választható téma:

1) Emlősök (telefotó)
2) Madarak (mozgalmas jelenet, érdekes viselkedés bemutatása, telefotó)
3) Egyéb állatok (rovarok, kétéltűek, hüllők, harmóniában a természettel, telefotó, közel,  - vagy makrofotó)
4) Növények és gombák (harmonikus képek, közel, -vagy makrofotók)

5) Tájak (a Börzsöny természeti- és kultúrtájairól készült felvételek)

A fotók készítésének területi lehatárolása (az MME Börzsönyi Helyi Csoport működésének területe): http://borzsony.org/aloldalak.php?id=hcs_mukter

Jelentkezés menete:

Témánként 2-2, összesen 10 darab fotóval lehet pályázni. A fotókat a megadott e-mail címre kérjük eljuttatni, 2015. június 30-ig. A levélben kérjük megküldeni: a pályázó nevét, címét, telefonszámát, a fotó címét (élőlényeknél annak a fajnevét), készítésének helyét és idejét, a levél tárgyához a képfájl nevét kérjük beírni.

Nevezési díj nincs.

A pályázók a jelentkezésükkel, a 18 éven aluliak a szülő írásos beleegyezésével hozzájárulnak ahhoz, hogy a beküldött fotóik az MME Börzsönyi Helyi Csoport honlapján, hivatalos közösségi oldalain, vagy kiállításokon nyilvánosan megjelenjenek, a szerzői jogaikról ezúton lemondanak, fellebbezést a képek felhasználásáért nem tesznek.

Beküldési cím és információ: borzsonyertekeifotopalyazat@gmail.com

Szervező és kapcsolattartó: Tóth Marietta, tel.: 06/30-610-9025

A beküldött képpel szemben támasztott elvárások:

A képen megengedett maximális technikai beavatkozások: zavaró képelemek kivágása, görbék, világosítás, kontraszt, fény/árnyék, zajszűrés.
A leadott fotó mérete legalább 5 Megapixel felbontású legyen a feldolgozás után is (a díjazott és kiállításra szánt fényképek megfelelő minőségű előhívása érdekében), formátuma a mentéskor: JPEG, a legmagasabb 12-fine minőségben elmentve.

A beküldött képfájl elnevezése, ékezetek nélkül: kategória_téma sorszáma_jelige_fotó címe.jpg (pl.  Egy középiskolás pályázó kétéltű állatról beküldött fotója esetén: kategoria2_tema3_fotomania_erdeibeka.jpg)

Etikai elvárások:

Az állatokról készült fényképek vadon élő példányokat ábrázoljanak, természetes környezetükben, az állatok zavarása nélkül, különös tekintettel a tavaszi nászidőszakra, fészeképítésre, stb. A kézben tartott, befogott, beteg vagy elpusztult állatokról készített fotókat kizárjuk.

A verseny lebonyolítása:

A beérkező fotók nyilvánosan július 1-jén jelennek meg, a Börzsönyi Helyi Csoport fotópályázatának hivatalos Facebook oldalán. A zsűri július 10-ig értékeli a fotókat, és kiválasztja kategóriánként a 3 legjobbnak ítélt fényképet. A zsűri tagok  1-10 pontot adhatnak egy képre, tehát minden fotó maximum 70 pontot kaphat. A közönség július 1-10 között szavazhat („like” gombra kattintással) a képekre, „A Börzsöny természeti értékei fotópályázat” Facebook oldalon. A kikerült dobogósok és a kiállításra szánt képek pontszámai csak a fotópályázat lezárását (2015. július 10.) követően kerülnek nyilvánosságra. A nyerteseket a megadott e-mail címen vagy telefonon értesítjük, július 15-ig. „A Börzsöny természeti értékei fotópályázat” Facebook oldalát érdemes folyamatosan nyomon követni a pályázat ideje alatt, mert rendszeresen jelennek meg a fotók elkészítéséhez és az egyes élőlények megtalálásához szükséges praktikus tanácsok; továbbá a nyertesek értesítésének első felülete ez az oldal lesz. A díjazott és a vándorkiállításra kerülő fotók felkerülnek ezen kívül a http://borzsony.org/ honlap galériájába.

A zsűri tagjai: Demjén Tamás, Dr. Kalotás Zsolt, Kőműves Kata, Nagy Csaba, Potyó Imre, Tóth Marietta, Varga Péter

Eredményhirdetés, ünnepélyes díjátadó: 2015. július 19-én, a Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpontban.

A legszebb fotókból (beleértve a nyertes műveket is) július 19-től vándorkiállítást szervezünk, amelynek nyitó állomása a Királyréti Erdei Iskola és Látogatóközpontban lesz.

Díjazás:

Kategóriánként a zsűri által legjobbnak ítélt, 1-3. helyezett pályaművét, a közönségszavazáson a legtöbb tetsziket kapott pályázó művét, valamint a kategória első díjazott képek közül a legkiemelkedőbb fotót különdíjban részesítjük.

  

Díjak:

Az első helyezettek nyereménye:

I.kategória: 2 hetes természetvédelmi táborozás a Bajdázói-réten, interaktív

foglalkozásokkal,

kirándulással, madárgyűrűzéssel, játékkal (ideje: 2015. 08. 02-14.), a Börzsöny Alapítvány

jóvoltából.

II. kategória: éles, színgazdag, minőségi képalkotású Lacerta Explorer 8x45 távcső, amely

ideális társ a kirándulásokhoz, terepi madarászáshoz a Budapesti Távcső Centrum

felajánlásával.

III. kategória: 2 fő részére 1 éjszaka, reggelivel a Natura Hill Zebegény Vendégházban

Ezen kívül minden első helyezett könyvjutalmat és a gyakorlati természetvédelem jegyében, lepke teleltető házikót kap.

A második helyezettek nyereménye:

I. kategória: családi kirándulás a kemencei kisvasúttal a fokozottan védett Csarna

völgyben, és egy alkalomra szóló belépő a (2 felnőtt és 2 gyerek részére) a Kemencei Erdei

Múzeumvasútba

II. kategória: családi kirándulás a kemencei kisvasúttal a fokozottan védett Csarna

völgyben, és egy alkalomra szóló belépő a (2 felnőtt és 2 középiskolás diák részére) a

Kemencei Erdei Múzeumvasútba

III. kategória: légi fotós kirándulás a Dunakanyar fölött, 1 fő részére

Ezen kívül minden második helyezett könyvjutalmat és Zsoldos Árpád madárhang- és éjszakai állathanggyűjteményt tartalmazó CD-jét kapja.

A harmadik helyezettek nyereménye: a 2015. év madara (búbos banka) bögre, dunai tarajos gőte hűtőmágnes, hazánk védett madarait ábrázoló francia kártya, bogárnéző.

Közönségdíj: exkluzív szakmai és fotós kirándulás a fekete gólya birodalmában (1 felnőtt és 1 diák részére), egy alkalomra szóló erdei kisvasutazás Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta között (2 felnőtt és 2 gyerek részére), mókusetető, a Nagybörzsönyi Lek-Vár-Lak erdei gyümölcsökből összeállított házi lekvárcsomagja, valamint a FotóBetyár felajánlásával 1 napos, szabadon választható workshop.

Különdíj: 1 napos workshop keretében, az egyéni felkészültségi szinthez igazított, interaktív fotózási technikák elsajátítása, egy lendületes csapatban, külső és belső helyszíneken, a FotóBetyár jóvoltából.

Minden díjazott oklevelet, Nagy Csaba - Odúlakó madaraink védelme c. könyvet, valamint terepi lábnyom – és terméshatározót is kap.

Szponzorok:

Börzsöny Alapítvány, Budapesti Távcső Centrum, Büki József Bt., Duna-Ipoly Nemzeti Park,

Forintos Gergely, FotóBetyár, Kisvasutak Baráti Köre Egyesület Kemencei Erdei Múzeumvasút, Madárdaloskert, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Börzsönyi Helyi Csoportja, Nagybörzsöny Erdei Kisvasút Kft., Nagybörzsönyi Lek-Vár-Lak, Natura Hill Zebegény Vendégház és Étterem.

 Minden pályázónak eredményes felkészülést kívánunk!

 Letölthteő, nyomtatható plakát

 

Helyi védelemre érdemes a Kiserdő

Régóta készülök arra, hogy az elmúlt 3 év alatt készült átfogó tanulmányt bemutathassam a Kiserdőről, amely számos védett állat-és növényfaj utolsó menedéke Pesterzsébeten. Amikor a diákokkal belekezdtünk a pályázat megvalósításába, még nem is gondoltam, hogy egy védetté nyilvánító javaslatot fogok beadni a kerületi önkormányzatnak. Az eljárás jelenleg folyamatban van, és bízom abban, hogy a Kiserdő és környezete megkapja a helyi védett terület státuszt.

Addig is szeretném a Kiserdő kronológiáját itt, egyben felfűzve ismertetni.

2012 tavaszán, a Magyar Környezeti és Nevelési Egyesület által kiírt, "Otthon az erdőben" pályázat során ökológiai felméréseket kezdtünk végezni az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola környezetvédő osztályos tanulóival, a XX. kerületi Újtelepi Parkerdőben, amit a kerületiek csak Kiserdőnek neveznek. Első látogatásunkhoz nem sok reményt fűztünk, hiszen a területet lakótelep, kórház, távolabb pedig egy bevásárló központ határolja, és bárhova néztünk, mindenütt az illegális hulladéklerakók lehangoló látványa fogadott bennünket. Azt gondoltuk, hogy itt biztos alig élnek állatok. A Kiserdő hétről-hétre mégis egyre többet mutatott magából, ami a várakozásainkat rendre felülmúlta. A projektbe sok diákot tudtunk bevonni, akikre szintén hatott a lelkesedésünk, így meglepve állapítottuk meg, hogy összességében a vizsgálataink által mennyi információ birtokába jutottunk a terület élővilágával kapcsolatban. Az írásbeli dokumentum elkészítésén kívül előadást tartottunk az iskola tanulóinak, bemutattuk a plakátjainkat, fotóinkat. A projekt terméke itt olvasható és letölthető:

Beszámoló a Kiserdő projektről (Otthon az erdőben pályázat eredményeiről)

Az iskolai pályázat 2 hónapon belül lezárult, engem azonban egyre jobban hajtott a megismerés vágya. Tudni szerettem volna, vajon milyen fajokat rejteget még a Kiserdő, az Erzsébet-csatorna és környezetük. 2013-ban felkerestem az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályát, hogy tanácsot kérjek, hogyan lehetne a terület gazdag kétéltű-és hüllőállományát megőrizni. A kapott szakmai instrukciók még nagyobb lendületet adtak, és megerősítettek abban az elhatározásomban, hogy a Kiserdőt a magam módján, meg kell mentenem. Innentől kezdve intenzív kétéltű-és hüllőtérképezésbe kezdtem bele, amelyhez sok fényképes anyagot gyűjtöttem, az adatokat pedig feltöltöttem a herptérkép oldalára:

Eddigi megfigyeléseim során az alábbi fajokat írtam össze:

A területen élő kétéltűek fajlistája:

pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus), nagy tavibéka (Pelophylax ridibundus), kis tavibéka (Pelophylax lessonae), zöld levelibéka (Hyla arborea), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), erdei béka (Rana dalmatina), vöröshasú unka (Bombina bombina)

A területen élő hüllők fajlistája:

mocsári teknős (Emys orbicularis), vízisikló (Natrix natrix), kockás sikló (Natrix tessellata), zöld gyík (Lacerta viridis), fali gyík (Podarcis muralis), fürge gyík (Lacerta agilis)

Néhány fotóm az állatokról:

Fiatal fürge gyík

Kis tavibékák

Kockás sikló

Mocsári teknősök

Fiatal zöldgyík

Vízisikló

Nagy tavibéka

Kecskebéka

Fali gyík

Nőstény pettyes gőte

Hím dunai tarajos gőte

Erdei béka

A területen élő, kiemelendő ízeltlábú fajok:

sisakos sáska (Acrida ungarica), laposhasú acsa (Libellula depressa), kéksávos légivadász (Enallagma cyathigerum), szép légivadász (Coenagrion puella), négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata), erdei rabló (Sympecma fusca).

Sisakos sáska

Laposhasú acsa hímje

Tavaly lehetőséget kaptunk arra, hogy az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola diákjai közösségi szolgálatot teljesíthessenek a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztatónál. Erről a "Segítő Diákok 2014" pályázatban is beszámoltam, ebből idézek:

A Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató és a Pesterzsébeti Önkormányzat minden évben szervez az Újtelepi Parkerdőben és annak környezetében „Mentsük meg a Kiserdőt!” környezettakarító akciót. Az Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola környezetvédelmet tanuló osztályai 2 éve tartó, rendszeres vizsgálatokat (ökológiai, talaj, Bisel-féle vízminősítés), növény-és állathatározást végeznek ezen a területen. Vizsgálataink során fedeztük fel ennek a Kiserdőnek, az Erzsébet-csatorna vizének színes élővilágát, fajgazdagságát; ugyanakkor az elhanyagolt, ember által szennyezett, leromlott arculatát. Ez a környezeti-természeti probléma zavaró a természet állapotára érzékeny fiatalok, az itt kikapcsolódni vágyó emberek számára egyaránt. Ezért úgy gondoltuk, hogy a Kiserdő környezeti állapotának javítása nemcsak a már meglévő károkozás felszámolásával (pl. szemétszedés), hanem annak prevenciójával együtt valósítható meg hatékonyan. Az általunk választott terület fontos élőhelye a 2014-es év hüllőjének, a mocsári teknősnek (amely Natura 2000 jelölőfaj egyben), valamint számos egyéb hüllő-, kétéltűfajnak, énekesmadaraknak, sőt denevéreknek. Változatos növény-és állatvilága miatt kiváló helyszíne lehet az oktatásnak, szemléletformálásnak, iskolai közösségi szolgálatnak, amelyet hosszú távon a partner – és fogadószervezetekkel közösen megszervezett takarítási akciókba is be tudunk építeni.  Célunk az önként végzett munka értékének, örömének megismertetése a diákokkal.

A projekt iskolai közösségi szolgálat keretében történő megvalósításának ötletével 2014. januárjában kerestem meg a Pesterzsébeti Önkormányzat Oktatási Osztályának vezetőjét. Nyitottan, teljes szívvel állt a terv mellé, a személyes találkozóra meghívta a Szociális Foglalkoztató vezetőjét, aki szintén támogatta az elképzeléseimet. Ezután a megbeszélteknek megfelelően összeállítottam a projekt részletes menetét, a Szociális Foglalkoztató pedig kiállította a gyerekek nevére szóló szerződéseket, és rendelkezésünkre bocsátotta a tevékenységek teljesítéséről szóló dokumentáló lapokat. A közösségi munka lebonyolítására, a hosszas előkészítést követően, 2014. március 14. - április 30-a között került sor. Mivel az MME Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályának tagjaként szerettem volna egy olyan mintaprojekttel is szolgálni, ami a civil szervezetet fiatalok bevonásával is segíti, miközben a diákok betekintést nyernek egy természetvédelmi tevékenységbe, folyamatokba, örömmel fogadták a segítségünket. Ehhez Pesthidegkútra utaztunk, ami az iskolánktól távol esik, ezért azon diákoknak, akiknek nem volt tömegközlekedésre jogosító vonaljegye, továbbá valamennyi részt vevőnek az Eötvös Alapítvány kifizette az utazás és szolid étkezés költségét. A Szociális Foglalkoztató felkérésére, a Föld Napi rendezvényükre összeállítottunk egy színes tájékoztató füzetet, amely a Kiserdő őshonos és telepített fáit, költöző madarait, kétéltűit, hüllőit, a csatorna vízi parányait, valamint természetvédelmi értékét mutatja be. A kiadványt a KHVSZ szakmailag ellenőrizte, jóváhagyta, majd a Szociális Foglalkoztató 30 példányban kinyomtatta a számunkra kijelölt iskola 7.-es tanulóinak. A tervezett Kiserdő túrát az eső sajnos elmosta, ezért nem tudtuk a Kiserdőt olyan mélységében bemutatni, mint ahogyan szerettük volna. Nagy örömömre a "Mentsük meg a Kiserdőt" 2015. évi programjára felkérést kaptam a Szociális Foglalkoztatótól, hogy tartsak Kiserdő-túrát. Ehhez frissítettem a Kiserdő tájékoztató füzetet, ami remélem, minél több iskolához, gyerekhez eljut.

Kiserdő tájékoztató füzet (2015)
Kiserdő ismeretterjesztő munkafüzet (2016)

A Magyar Természetvédők Szövetsége készített egy kiadványt, ami nagy segítséget nyújtott abban, hogyan is induljak el, később pedig kérésemre támogató levelet is írtak. 2014. szeptemberében úgy éreztem, hogy elegendő felmérést végeztem, és talán sikerült annyi információt, dokumentációt összegyűjtenem, hogy egy szakmai javaslattal álljak elő a kerületi önkormányzatnál, a Kiserdő helyi védett területté nyilvánítására. Érdekes, hogy a környezetvédő osztályokban tananyagként tanítjuk a védetté nyilvánítás folyamatát, most azonban ennek részese is lehetek.

Helyi védett területté nyilvánítás

A már félig kész szakmai javaslatommal felkerestem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökét, Bajor Zoltánt, aki örömmel nyújtott segítséget a terveimhez, így közösen fejeztük be a szakmai javaslattétel megírását. Ekkor tudtam meg, hogy néhány évvel ezelőtt a Tölgy Természetvédelmi Egyesület a Fővárosi Önkormányzat megbízásából végzett felmérést arra vonatkozóan, hogy melyek a Budapesten helyi védelemre érdemes területek. Ehhez az MME is szolgáltatott madártani adatokat, amely alapján igen értékes területről van szó. A ráadás, hogy több Natura 2000 jelölő faj is él a területen: ezek a kisfészkű aszat, a mocsári teknős és a dunai tarajos gőte.

Az is célom volt, hogy az iskolát, a kerületi önkormányzatot, a terület kezelőit, a civil szervezeteket, és esetleg a helyi lakosokat egymáshoz közelebb hozzam, azért, hogy a védetté nyilvánító eljárást közösen vigyük sikerre. A barátaimnak, kollégáimnak is sokat meséltem az élményeimről, megfigyeléseimről, ezért egyre inkább szívügyemmé  vált a Kiserdő megmentése, így részemről amit tudok, maximálisan megteszek érte. Bízom abban, hogy sikerül az utókor számára megmenteni Pesterzsébet legkülönlegesebb élőhelyeit.

Néhány fotó a területről:

Az Erzsébet-ér

 Nyári aszpektus 

További fényképek a terület állat-és növényvilágáról, élőhelyeiről az alábbi linkeken tekinthetők meg.

https://plus.google.com/u/0/photos/100614904248578215533/albums/6129032201955059297?authkey=CKathLy4yLyGmAE

https://plus.google.com/u/0/photos/100614904248578215533/albums/6129453664263756801

A Kiserdő Facebook oldala:

 https://www.facebook.com/pesterzsebetikiserdotermeszetiertekei

Az itt közzétett adatok bármilyen felhasználása előtt vegye fel a kapcsolatot az alábbi címen:
tth.marietta@gmail.com

Válogatás az elmúlt három év természetfotóiból

Amikor 2004-ben felköltöztem Budapestre, sokáig nem találtam a helyemet. Idegen volt számomra a nagy tömeg, a városon belüli távolságok, a rohanás vagy az 1-es villamos száguldása a szegedi villamos kényelmes tempójához képest. Sok év telt el, mire azt mondhattam, hogy most már megszoktam a várost. Sokat küzdöttem a kis kompaktokkal, azonban amióta belekóstoltam a tükörreflexes gépekkel való fotózásba, egyre gyakrabban, egyre hosszabb időkre hívogatott a természet. Most már elképzelni sem tudnám, hogy heteket hagyjak ki, akár kirándulásról, akár fotózásról legyen szó. Eddig is szívesen töltöttem az időmet a szabadban, de az, hogy összeköthetem egy olyan hobbival, ami hasznos is, erre később jöttem rá.
Tehát kezdett eltörpülni annak ténye, hogy a fővárosban kell élnem. Nemcsak, hogy megszoktam, hanem most már szeretem is a lakóhelyemet. Továbbra is azt vallom, hogy előbb a szűk környezetünket,  ismerjük meg, majd csak ezután jöhetnek a távolabbi "világok".
Hihetetlen, hogy egy hatalmas fővárosban mennyi különleges élőhelyet találhatunk, tele értékes fajokkal.
Egy kis ízelítőt szeretnék adni slide show formájában, az elmúlt éveim fotóanyagából, amelynek fő helyszínei Budapest, a Budai-hegység és a Börzsöny.
Budapest természeti értékeiről a következő bejegyzésemben írok bővebben.

https://www.youtube.com/watch?v=9xFFhWBVSN4

"Segítő diákok 2014. pályázat" - Iskolai közösségi szolgálat a Kiserdőben

Egy IKSZ program, ami 2014-ben elnyerte a pedagógus kategóriában az első helyezést, és bekerült a jó gyakorlatok közé.

„Mentsük meg a Kiserdőt!” – környezettakarító akció

Iskola neve: Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

Osztályok: 9., 10., 11. osztály

Létszám: 11 tanuló

Közösségi szolgálat órák: 23 óra

Szervező: Tóth Marietta, biológia-környezetvédelem szakos tanár

Fogadó intézmény: Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató

Támogató intézmények, szervezetek: Pesterzsébeti Önkormányzat, MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya

Ideje: 2014. március 14. – április 30.

Helyszín: XX. kerületi Újtelepi Parkerdő, Pesthidegkút

Tartalma: A program kidolgozója olyan mintaprojektet tervezett és valósított meg, melyben a diákok természetvédelmi tevékenység közben segíthették egy civil szervezet működését.

A program célja a Kiserdő környezeti állapotának javítása, kétféle módon: 1. már meglévő károkozás felszámolásával; 2. károkozás prevenciójával.

A programra egyrészt azok a diákok jelentkeztek, akiknek hiányzott még órájuk az iskolai közösségi szolgálat teljesítéséhez, másrészt azok, akik érdeklődtek a természetvédelem iránt, hiszen így mélyebb ismeretekre is szert tehettek, nem tantermi környezetben. A program vezetője Tóth Marietta pedagógus, az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának tagja, aki nem volt tanára a diákoknak. A projekt tervezetét a 9., 10. és 11. évfolyamokon az osztályfőnökök ismertették a gyerekekkel osztályfőnöki óra keretében, a szülőkkel pedig szülői értekezleten.  A fogadó intézmény a Szociális Foglalkoztató volt, a diákok velük kötöttek névre szóló szerződést, illetve tőlük kapták meg a program teljesítését dokumentáló lapokat.

Menete: A program indításaként a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya által szervezett természetvédelmi terület gondozásában vehettek részt a gyerekek Pesthidegkúton (ennek közlekedési, illetve szerény étkezési költségeit az Eötvös Alapítvány fizette). 

A program helyszíne a XX. kerületi Újtelepi Parkerdő volt, ahol a környezetvédelmet tanuló diákok már 2 éve folytatnak rendszeres vizsgálatokat; növény- és állathatározásokat, így a területről az iskolának már képe volt, a diákok egy része is járt már itt. 

 A program több alrészből állt, közülük a diákok saját érdeklődési területüknek megfelelően választhattak. Az előkészítés fázisából például a következők közül: környezeti állapotfelmérés, növénytársulások határozása, kétéltűek és hüllők monitorozása (különös tekintettel a mocsári teknősre, amely a 2014-es év hüllője volt), adatgyűjtés és felvitel az országos hüllő- és kétéltű térképre, az Erzsébet-csatorna vizének minősítése.  Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait fotók és kisfilmek formájában dokumentálták. 

A feladatokat hétköznapokon, délutáni elfoglaltságként végezték a diákok. (Az eltérő órarendi beosztások miatt bevárták egymást, illetve a befejezésnél tekintettel voltak a más településekről bejáró gyerekekre is).

A Kiserdő takarító napon a közösségi szolgálatos középiskolások egy XX. kerületi 7. osztály tagjait (3 csoportra osztva, akiket 2-2 középiskolás diák kísért) vezették végig a Kiserdőn, játékos, egy-egy állomáshoz köthető vetélkedő keretében. Így másféle módon is fejlesztették szociális kompetenciájukat, illetve ismereteket adtak át a fiatalabbaknak.

A Szociális Foglalkoztató felkérésére, a Föld napi rendezvényükre összeállítottak egy szakmailag ellenőrzött és jóváhagyott színes tájékoztató füzetet, amely a Kiserdő természetvédelmi és őshonos értékeit mutatja be.

Záróeseményként a Kiserdő takarítást követően ismeretterjesztő túrát terveztek.  

Kiknek, mit nyújthat ez a projekt?

Középiskolásoknak: A diákok szociális kompetenciáit több szempontból is fejlesztette (pl.: felelősségvállalás, problémakezelés, kommunikációs készség) a program. Emellett szakmailag is sokat tanultak, bővítették biológiai és környezetvédelmi ismereteiket. A programvezető pedagógussal egyenlőségen alapuló, partneri viszonyt alakíthattak ki. A feladatokat örömmel végezték.

Általános iskolásoknak: A középiskolások vezetésével megismerhették a Kiserdőt és játékos formában közösen tettek is annak megóvásáért. A korbeli közelség okán szívesen és könnyen tevékenykedtek együtt a közösségi szolgálatos diákokkal.

Tanárnak: A hagyományos tanár-diák kapcsolattól eltérő, partneri viszonyon alapuló kapcsolat kiépítése a diákokkal.

Pesterzsébetnek: Kiserdő rendbetétele, környezeti értékeinek megóvása.

Társadalomnak: Környezettudatos fiatalok nevelése.

 

  

  r

A program évente megismételhető a Föld napjának alkalmából.

http://ofi.hu/hir/az-iskolai-kozossegi-szolgalat-temanapja

http://khvsz.mme.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=272%3Asikeres-volt-az-idei-els-haragossiklo-elhely-kezeles&catid=41%3Aegyesuleti-hirek&lang=hu;

http://szocifogixx.hu/fold-napja-keruleti-takaritasi-akcio/